A magyarok hét százaléka szerint nincs szükség független sajtóra, a fideszesek több mint fele szerint pedig ma sajtószabadság van Magyarországon

A magyarok nagyobb része szerint ma nem szabad a sajtó Magyarországon, sőt, még romlott is a helyzet az elmúlt években, de a fideszes szavazók kicsit másképp gondolkodnak ezekben a kérdésekben – ez derült ki abból a friss felmérésből, amit a cseh Economia médiavállalat készített a V4-es országokban. A kutatásban arra keresték a választ, az emberek mennyire támogatják vagy épp mennyire aggódnak a sajtószabadságért, a független újságírásért Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban, tehát „azokban az országokban, ahol az illiberalizmus feljövőben van, a demokratikus liberalizmus pedig lejtmenetben”.

A felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy a sajtószabadság és a sajtó függetlenségének támogatása nem egyenletesen oszlik el a V4 országai között. Míg a sajtószabadságot övező vélemények Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában nagyjából összehasonlíthatók, a felmérés lényegesen alacsonyabb támogatást mutatott ki mind a szerkesztői, újságírói szabadság, önállóság, mind pedig a közszolgálati média függetlenségének területén Magyarországon.

Az országonként reprezentatív, online és telefonos felmérésben február 1-17. között a cseh Median kutatóintézet összesen több mint négyezer embert kérdezett meg, országonként valamennyivel több mint ezret-ezret.

A felmérés szerint a V4-es országok közül Magyarországon látják a leginkább úgy, hogy nincs sajtószabadság, míg a cseheknél a legkevésbé. A magyar megkérdezettek 43 százaléka szerint a sajtó nem szabad nálunk, mert a kormány beleszól az újságírók munkájába.

Érdekesség, hogy minél idősebb valaki, annál kritikusabban látja a sajtószabadság helyzetét a régióban: a 65 év felettiek 39 százaléka szerint nem szabad a sajtó, míg a 18-24 évesek csupán 23 százaléka szerint nem az.

A felmérésben itthon külön vizsgálták a fideszes szavazók véleményeit, akiknek több mint a fele, 58 százaléka szerint Magyarországon sajtószabadság van, és mindössze 15 százalékuk szerint nincs. A lengyel kormánypárti szavazók nagyjából hasonlóan látják a sajtójuk helyzetét, míg a csehek legnagyobb pártja, az Andrej Babiš-féle ANO 2011 szavazói ennél árnyaltabban: mindössze 39 százalékuk szerint van sajtószabadság Csehországban, 33 százalék szerint pedig nincs.

Mind a négy ország úgy látja, a sajtószabadság helyzete romlott náluk az elmúlt öt évben, Lengyelország (55 százalék) és Magyarország (40 százalék) pedig még azt is gondolja, nála rosszabb a helyzet, mint más közép- és keleti-európai országokban.

Kivéve a Fidesz-szavazók: amikor csak őket kérdezték, akkor 40 százalékuk mondta azt, hogy szerintük még javult is a helyzet az elmúlt években, és csak 19 százalékuk szerint romlott.

Az is kiderült, a magyarok 48 százaléka aggódik is sajtószabadság helyzete miatt. Ez egyébként megegyezik a szlovák és a cseh lakosok válaszával, a lengyeleknél viszont kiugró magasan, 63 százaléknyian aggódnak az ottani helyzet miatt.

A válaszokat pártpreferencia szerint is vizsgálták, aminek érdekes eredménye lett: a fideszesek több mint fele egyáltalán nem aggódik a magyar sajtóhelyzet miatt, míg az ellenzéki pártok szavazóinak elsöprő többsége igen. Nem magyar sajátosság ez, a többi V4-es ország hasonló tendenciát mutat: a kormánypárti szavazók aggódnak a legkevésbé, míg az ellenzékiek jobban.

A felmérésben azt is megmérték, mennyire tartják fontosnak az emberek, hogy az országukban független média is működjön, olyan, amit a kormány nem tud befolyásolni vagy cenzúrázni. Bár a magyarok 72 százaléka szerint szükség van ilyenre, még így is kevesebben vannak, mint a másik három országban: azokban ez az arány 80 százalék feletti. De az is érdekes, hogy

a magyarok 7 százaléka azt mondta, független sajtóra nincs is szükség.

A fideszes és jobbikos szavazók ugyanúgy szerepeltek ebben a kérdésben: 5-5 százalékuk szerint nem fontos, hogy legyen Magyarországon független sajtó. És míg az MSZP-sek 3 százaléka szerint nem kell ilyen az országnak, addig egyetlen DK-s vagy LMP-szavazó sem mondta ugyanezt.

Bár az emberek többsége majdnem mind a négy országban úgy gondolja, hogy a sajtóorgánumok tulajdonosainak nem szabad beleszólnia abba, mit írhatnak le az újságírók, Magyarországon feltűnően kevesebben vélekednek így a többiekhez képest: mindössze 47 százalékuk (a másik három országban ez átlagban 60 százalék körül van). Ahogy azt is kevesebben támogatják Magyarországon (55 százalék), hogy a szerkesztőségeknek teljes autonómiával kell rendelkezniük afölött, miről hogyan írnak az újságba. A többieknél ez bőven 70 százalék körül és fölött mozog.

Abban is lemaradtunk, mit gondolunk a kormány és a közszolgálati média kapcsolatáról.

Bár a magyarok 53 százaléka szerint a kormány nem szólhatna bele a közmédia működésébe és műsoraiba, ez jócskán elmarad a régió országaitól: a cseheknél például ez 80 százalék.

És míg a magyar ellenzéki szavazók elsöprő többsége szerint a kormánynak nincs keresnivalója a közmédia működésében, a fideszesek ebben a kérdésben annyira nem tudtak megegyezni: 35-35 százalékuk szavazott az igenre és a nemre is.

Az is kiderült, hogy a magyarok 46 százaléka gondolja úgy, a közmédia nem képviseli, mutatja meg az ő politikai nézeteit, miközben mindössze 25 százalék állítja azt, hogy az övét igen. Ez sem magyar sajátosság, ugyanígy áll Szlovákia és Lengyelország is.

De mit gondolnak a V4-ek arról, hogy mit lehet tenni a sajtószabadság védelméért és a független újságírás támogatásáért? Mind a négy országban nagyjából egyforma mértékben támogatják azt, hogy az állam erősítse meg a sajtószabadságot és függetlenséget biztosító jogszabályokat. Azt már kevésbé támogatják, hogy a kormány pénzügyi fronton, például adókedvezményekkel támogassa a médiát: a magyarok 38 százaléka tudná ezt támogatni, ami nagyjából ugyanannyi, mint a cseheknél és a szlovákoknál, egyedül a lengyelek állnak ebben 49 százalékon.

Azt viszont Magyarországon támogatják a legkevésbé (52 százalék), hogy az Európai Unió büntetéseket vagy szankciókat szabjon ki azokra az országokra, amelyeknek a kormányai akadályozzák a sajtószabadságot. Ez a másik három országban 58 és 63 százalék között mozog.

A felmérésben arra jutottak, hogy azok, akik internetes hírportálokból tájékozódnak, nagyobb valószínűséggel tartják fontosnak a sajtószabadságot. Közben pedig Magyarországon és Lengyelországon azok kevésbé tekintenek pozitívan a sajtószabadságra és az újságírói függetlenségre, akik a nyomtatott lapokat olvassák.

Orbán Viktornak és legrégebbi politikustársainak harminc éve az az alapállásuk, hogy a sajtó ellenük van, az újságírók mindig a Fidesz ellenfeleit segítik. Ebben az értelmezési keretben, ha a Fidesz veszít, akkor győzött a médiatúlerő, ha viszont nyer, az csak a médiaellenszél ellenére történhetett meg. A párt hozzáállása a sajtóhoz azonban nem volt mindig ilyen, sőt. Ebben a cikkben írtunk arról, hogyan darálta le a hatalom pár év alatt a szabad médiát Magyarországon. A magyar hírvilágot információkkal ellátó Magyar Távirati Iroda (MTI) működéséről pedig itt olvashat egy ottani dolgozók beszámolói alapján írt cikket.