Használtautó-vásárlás: nagy könnyítés a vevőknek, 12 hónapon át védi őket egy új szabály

2022. április 21. – 13:00

Használtautó-vásárlás: nagy könnyítés a vevőknek, 12 hónapon át védi őket egy új szabály
Az M4-es autópálya mellett trélerre várakozó 2015-ös Volkswagen Golf GTE – Fotó: Alapjárat.hu

Másolás

Vágólapra másolva

Hogy lehet felelősséget vállalni egy 10-15 éves autó műszaki állapotáért? Egyre több autókereskedőt és vásárlót foglalkoztat a kérdés, de nincs egyszerű válasz. A dilemmát fokozza, hogy január óta reklamáció esetén a korábbi hat helyett tizenkét hónapig a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy hibátlan autót adott el, és az a vásárlás után ment tönkre. Mi van, ha nem tudja bizonyítani, illetve mit tehet a vásárló, ha nem akar fölöslegesen harcolni? A részletekről dr. Gombolai Éva jogtanácsossal, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító munkatársával beszélgettünk, de megkérdeztünk egy fogyasztóvédelmi ügyekben jártas ügyvédet is, illetve beszéltünk egy autókereskedővel, aki néha mélyen nyúl a zsebébe, amikor motorhibával hoznak vissza egy-egy autót a telepre.

Szeptember 3-án az M4-es autópálya mellett várta a trélert Zita, miután júliusban vásárolt, 2015-ös Volkswagen Golf GTE-jének műszerfalán megjelent a váltóproblémára figyelmeztető üzenet, az autó lassulni kezdett, megállt, és többé nem lehetett elindítani. A plug-in hibrid Golf egy kifejezetten ilyen típusokra szakosodott kereskedésből származott, és olvasónk azért is bízott a cégben, mert egy év teljes körű garanciát vállaltak minden eladott autóra. Miután az autómentő letette a lerobbant Golfot a kereskedés udvarán, elkezdődött a hónapokig tartó vesszőfutás. Az autót először egy ismeretlen szervizbe szállították át, ahol nem tudták megjavítani, de ez is csak nagy nehezen derült ki, mert a kereskedésnek nem erőssége a kommunikáció.

Zita megkereste dr. Vágány Tamás közlekedési szakjogászt, aki felszólítólevelet, majd fizetési meghagyást küldött a cégnek, de neki sem válaszoltak. Végül a Golf gazdája vissza tudta szerezni a még mindig üzemképtelen autót, majd egy hivatalos márkaszervizben derítették ki, hogy az elektromechanikus váltóvezérlő ment benne tönkre, ami a használtan 5 millió forintos Volkswagen legdrágább alkatrésze. Mivel az autókereskedés egyetlen levélre sem reagált, a márkaszerviz viszont közel 1,3 millió forintért javította meg az autót, gazdája közjegyzőhöz fordult, az végrehajtási eljárást indított, így a kereskedő számlájáról az idei év elején, összesen több mint kétmillió forintot vontak le. Ez az összeg nem csak a javítást fedezte, de szerepel benne egy új töltőkábel ára is, mert kiderült, hogy abból is hibásat adtak az autóhoz, illetve az a félmillió forintnyi elrendelési és végrehajtási költség szintén, amelyet megspórolhatott volna a cég, ha betartotta volna az ilyenkor kötelező kellékszavatossági szabályokat.

Sok a félreértés, kevés a kommunikáció

Dr. Vágány Tamás évek óta foglalkozik autós fogyasztóvédelmi esetekkel, és úgy látja, sokszor sem a vevők, sem az eladók nem ismerik vagy nem tudják értelmezni a törvényt, ezért sok az alaptalan reklamáció, illetve a kereskedői mellébeszélés. A felek együttműködése sem általános, mert egyáltalán nem, vagy csak későn állnak szóba egymással, amikor már nehezebb békésen rendezni az ügyeket.

Tavaly 820 ezer használt autót adtak el Magyarországon, ami új rekordnak számít, ráadásul ez a mennyiség közel duplája az egy évtizeddel korábbinak. Az eladott autók kétharmada minimum tízéves, a teljes autóállomány átlagos kora tizenöt év. Egy részüket magánszemélyek adták-vették egymás közt, és ha az autó elromlott, ilyen esetekben mindig a vevőnek kellett bizonyítania, hogy rejtett hibás autót sóztak rá.

Mindez nem változott, fordulat viszont, hogy

januártól szigorúbb szavatossági szabályok védik azokat, akik Zitához hasonlóan magánszemélyként kereskedésből vásárolnak használt autót,

vagyis, ahogy a jog fogalmaz, fogyasztói szerződést kötnek. Ez a szerződési forma nagyon erősen védi az autóvásárlókat, feltéve, hogy tisztában vannak a jogaikkal és olyan kereskedésben vásároltak, amely nem szokott bújócskázni.

Zita Volkswagen Golfja a szerviz udvarán – Fotó: Alapjárat.hu
Zita Volkswagen Golfja a szerviz udvarán – Fotó: Alapjárat.hu

Csodafegyver vagy átok a kereskedőkre az egyéves szavatossági szabály?

Amint elromlik az autó, azonnal szólni kell a kereskedőnek és egyeztetni a továbbiakról. Meg lehet kérni, hogy küldjön autómentőt és saját szervizében vizsgálja ki a hibát, esetleg javítsa meg. Ha egy autó a szerződéskötést követő első éven belül megy tönkre, akkor a kereskedőnek kell bebizonyítania, hogy a hiba a vásárlás után keletkezett, és nem előtte. Korábban hat plusz hat hónapos határidő szerepelt a törvényben, vagyis az első félévben a kereskedőnek kellett bizonyítania, hogy hibátlan autót adott el, a másodikban pedig a vevőnek, hogy rejtett hibás autót adtak el neki. (A változásról a 373/2021. (VI. 30.) kormányrendelet tizenegyedik paragrafusa ír bővebben.)

Már az eddigi határidő miatt is sok autótelepen szívták a fogukat, mert úgy gondolták, hogy képtelenség felelősséget vállalni egy tizenéves, több százezer kilométert futott autó állapotáért. Nagyjából az volt az ökölszabály, hogy minden vevő vegye tudomásul, hogy egy használt autóval nagyobb kockázat jár, pontosan ezért olcsóbb, mint egy új.

Valójában viszont az autókereskedő érdeke, hogy idejében kezelje a reklamációkat, illetve fizesse a hiba kivizsgálásának költségét dr. Gombolai Éva jogtanácsos, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító munkatársa szerint. Úgy látja, hogy az év eleji változásnak akkor lesz jelentősége, amikor a felek nem tudnak peren kívül megegyezni, és az ügy bíróságra kerül. A törvény szakkérdésként kezeli a műszaki problémákat, vagyis egy perben a kereskedőnek kell igazságügyi szakértői vizsgálatot kezdeményeznie a helyzet tisztázására, és nem fordítva. Amikor egy kirendelt szakértő nem teljes bizonyossággal állapítja meg a hiba keletkezési körülményeit, akkor a bíróság valószínűleg a vevő mellé áll majd, a kereskedő kénytelen lesz fizetni a javítást és a szakértői vizsgálat díjával súlyosbított perköltséget is, tehát az ügy könnyen a körmére éghet.

Mikor reklamálj, és mikor ne?

Rengeteg félreértés övezi a polgári törvénykönyv kellékszavatosságra vonatkozó fejezetét, amely részben a használtautó-vásárlást követő reklamáció szabályait foglalja össze. Amikor az autónak a vásárlás előtt nem tisztázott, a szerződésben nem szereplő, nem a természetes elhasználódásból adódó és szabad szemmel nem látható hibája keletkezik, a vevő joggal számíthat valamilyen kompenzációra. Nem érdemes reklamálni a kopó-fogyó alkatrészek, tehát a féktárcsák és betétek, a kuplung, a gumiabroncsok, illetve a lengéscsillapítók és a futómű-alkatrészek fáradása, hibája miatt, mert ezek akár egy páréves autón is cserére szorulhatnak, ez az autófenntartással jár. Amikor viszont az autó motorhibás lesz, elektronikai zavarokat produkál, tönkremegy a váltója, esetleg a turbó vagy az üzemanyagrendszer hibásodik meg, érdemes visszamenni a kereskedésbe és megállapodni, vagy jogi segítséget kérni, ha ez nem sikerül. A helyzet hasonló a szakszerűtlen javításokból adódó problémákkal, ezek közt akár a korábbi baleseti sérülések nem megfelelő helyreállításából adódó hibákkal is, mert ezekért szintén az eladó, példánkban a kereskedő a felelős.

Mivel a kereskedő felelőssége objektív, azzal sem védekezhet, hogy nem tudott a hibáról, illetve, hogy az a korábbi tulajdonosnál keletkezett, ezért nem mondta el a vevőnek. Ha pedig esetleg kiderül, hogy tudott róla, de elhallgatta, akkor annak büntetőjogi következményei lehetnek.

Nem csak lappangó műszaki hibákkal, de visszatekert kilométerszámlálóval is sok használt autót adnak el Magyarországon. Ezen csak részben enyhített az állami lekérdezőrendszer, a Jármű Szolgáltatási Platform két évvel ezelőtti elindulása, de továbbra sem jellemző, hogy valakit elítélnek óratekeréses csalásért, mert a tettenérés szinte lehetetlen. Ez viszont azt jelenti, hogy a leleplezett óratekerések következményeit is az eladónak kell viselnie.

A lappangó műszaki problémát mutató hibajelzés Zita autójában – Fotó: Alapjárat.hu
A lappangó műszaki problémát mutató hibajelzés Zita autójában – Fotó: Alapjárat.hu

A pórul járt autóvásárló ezután is kérheti majd a hiba kijavítását a kereskedőtől, ám az eddigiekkel ellentétben, ha a kereskedő ezt megtagadja, nem nyújthatja be a javíttatás számláját, hanem visszakérheti az autó árának egy részét. Az utólagos árleszállításnak nevezett megoldással sokszor az a probléma dr. Gombolai szerint, hogy a kereskedők nem érzik a hibával és annak értékével arányosnak a összeget, így bizonyos ügyek azért billegnek, mert a hiba ellenére használható marad egy-egy autó.

Így biztosítja be magát a kereskedő

A budapesti Autócentrum Római használtautó-kereskedés tulajdonosa, Király Krisztián cikkünk írásakor még nem hallott az új fogyasztóvédelmi szabályokról, de mint mondja, cégük eddig is a megelőzésben bízott. Évente 150-200 autót adnak el, a kínálat jellemzően olyan típusokból áll, amelyek nem hajlamosak a meghibásodásokra, illetve ismert előéletű, részben külföldről származó, részben elsőként Magyarországon forgalomba helyezett példányok. Mielőtt kiteszik rájuk az eladó táblát, alaposan átvizsgálják az összeset, a felmerülő hibákat megjavíttatják, majd többnapos próbautak következnek, mert olcsóbb és stresszmentesebb így átadni őket a vevőknek. A cégnél két hete eladtak egy autót hibás jobb első ülésfűtéssel, de ezt beleírták az adásvételi szerződésbe, tavaly egy lambdaszondacserét, illetve egy szívórendszer-javítást fizettek, illetve egy néhány nappal a vásárlás után tönkrement akkumulátor helyett vettek egy újat a vevőnek.

A korábbi években két olyan esetet is feldolgoztam az előző munkahelyemen, amelyek ehhez a kereskedéshez köthetők. Az elsőben 600 ezer, a második esetben 800 ezer forintot kellett költeni az autók utólagos javítására, miután egy Kia Ceed, illetve egy Ford Focus is motorhibás lett az átadást követő hónapokban.

Egyelőre kérdés az is, hogy a joggyakorlat az utólagos árleszállítás összegét a javítási költséghez igazítja-e majd, vagy sem. Az ügyvédnő arra is felhívja a figyelmet, hogy pusztán abból, hogy egy autó használt, nem következik, hogy mindene bármikor tönkremehet, és ezt le kell nyelnie a vevőnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyja a természetes elhasználódás lehetőségét, kopó-fogyó alkatrészek miatt viszont egyszerűen nem érdemes reklamálni, mert a perindítás több százezer forintba kerülhet.

Az új korszak autós fogyasztóvédelmi ügyeiben sokkal fontosabb szerepe lesz a kezelési útmutatónak és a szervizkönyvnek is. Ha ezeket nem kapjuk meg az autóhoz, akkor a kora és futásteljesítménye lesz a kiindulópont egy vita rendezésekor. Amikor viszont a korábbi javítási számlákat és a szervizkönyvet is átadják a kereskedésben, az ezekben leírtakat számon lehet kérni a cégeken. Például mindenki joggal hivatkozhat arra, hogy a gépkönyv gyári alkatrészek használatát javasolja a javításokhoz, ezért amikor elhárítanak egy „rejtett” hibát, akkor a kompenzáció összegében is az új, nem pedig a bontott/utángyártott alkatrész ára lesz a támpont. Kérdés, hogy a gyakorlat mennyire veszi majd figyelembe az értéknövekedés elvét, tehát azt, hogy az új alkatrésztől elvileg emelkedik a használt autó értéke, hiszen ez hivatkozási alap volt a korábbi ügyekben.

Borka J. Balázs, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének szóvivője a szervezet minden tagjának azt javasolja, hogy részletes állapotfelmérő lapot mellékeljen az eladott autókhoz. Ezek a mellékletek a vevőknek is segíthetnek, egyebek mellett felhívják a figyelmet arra, hogy a vásárlás után javasolt bizonyos rövidebb élettartamú alkatrészek cseréjét elvégezni, illetve alaposan leszervizelni az autót. Egyéb esetekben, amikor a kereskedőnek helyt kell állnia egy reklamációs ügyben, Borka szerint mindenki jobban jár, ha a felek együttműködnek, és a jogszabálynak megfelelően, lehetőleg peren kívül rendezik a problémát.

Mostantól érdemes még alaposabban elolvasni az autóhirdetéseket is, hiszen amikor egy kereskedő azt állítja egy autóról, hogy végig vezetett szervizkönyves, de a szervizkönyvről utólag kiderül, hogy hamis, vagy hiányos, esetleg a javítás volt hibás, akkor a bíróság szintén azt állapítja majd meg, hogy a cég félretájékoztatta ügyfelét, ezért kártalanítania kell. Dr. Gombolai Éva arra számít, hogy a legsúlyosabb esetekben megmarad az eredeti állapot helyreállításának a lehetősége, vagyis az autót visszaadhatja a vevő és visszakapja a pénzét, ám ez végső megoldás, várhatóan az utólagos árleszállítással, esetleg az autó kicserélésével rendezett esetekből lesz több, mert ez a célszerűbb.

Az biztos, hogy a nem kifejezetten autóvásárlási ügyekre kitalált fogyasztóvédelmi szabályok ezután is sok vitát váltanak majd ki. A kereskedők, illetve a cikk készítésekor megkérdezett vásárlás előtti átvizsgálással foglalkozó szakemberek szerint nem életszerű, hogy le akarják verni a cégeken az akár 15-20 éves autók váratlanul előbukkanó hibáit. Szerintük jó volna, ha a törvény az autók korának és futásteljesítményének arányában állapítaná meg az autókereskedések felelősségét. Ha viszont fordítunk a képleten, és előírjuk, hogy a vevő számoljon a bizonytalanul magas kiadásokkal, csak mert az autó régi, szintén félrecsúszhatnak az ügyek, mert ebben az esetben teljesen levesszük a felelősséget az autókereskedések válláról.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!