Egyre égetőbb a parkolóhelyhiány, és úgy tűnik, csak az autómentes életmód hozhat enyhülést

2022. április 18. – 11:39

Egyre égetőbb a parkolóhelyhiány, és úgy tűnik, csak az autómentes életmód hozhat enyhülést
A lakótelepek környezetében különösen magas a szabálytalanul várakozók aránya. Sajnos sok esetben ezzel a gyalogosforgalmat akadályozzák az autósok – Fotó: Ujj Péter Tamás / Alapjárat.hu

Másolás

Vágólapra másolva

A „Tarthatatlan a parkolási helyzet a lakótelepeken” című cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy a Budapest sűrűn lakott városrészeiben élő autósok számára egyre többször okoz elemi problémát a parkolóhely-keresés. A folytatásban Ujj Péter Tamás a lehetséges megoldásokat mutatja be. Összefoglalja, mi várható a jövőben, illetve jár-e egyáltalán a parkolóhely az egyre szaporodó autók számára a közterületeken, vagy lassan fel kell hagynunk az eddigi életmódunkkal.

Néhány hete részletes cikkben foglalkoztunk az Óbudán kialakult parkolási káosszal, miután kiderült, hogy már a helyi közterület-felügyelet sem minden szabálytalan autót büntet meg, annyira elfogytak a helyek. A cikk megjelenését követően záporoztak az olvasói levelek, és ahogy várható volt, rengetegen szeretnék, ha az érintett hivatalok végre megoldást találnának a súlyosbodó problémára.

Az önkormányzatok jellemzően széttárják a kezüket

Olvasónk, Schnellbach Dávid is szenved, ő sem tud leparkolni XI. kerületi lakóhelye közelében, és már az Újbudai Önkormányzatot is megkereste. A fizetőövezet kiterjesztésén, ezzel az ingázók kiszorításán kívül a kerületnek sincs más ötlete a növekvő autószám okozta problémák kezelésére. Dávid szerint az újbudai lakótelepen is sokat kell gyalogolni az autótól a lakásig, és előtte hosszú percekig keringve lehet csak helyet találni.

A helyi önkormányzat szerint a problémát az okozza, hogy a város belső kerületeiben dolgozók közül sokan teszik le a környéken az autóikat, hogy aztán közösségi közlekedéssel érjék el úti céljaikat. Mint azt a város más kerületeiben láthatjuk, hiába tesznek újabb területeket fizetőssé, pusztán ezzel nem oldják meg a problémát, hiszen a baj igazi forrása, hogy az adott környék már a helyiek autóit sem bírja el.

A másik oldal véleménye: autóból van túl sok

Ha minden lakáshoz biztosítanának legalább egy parkolóhelyet, valószínűleg meg kellene szüntetni a játszótereket, és ki kellene vágni az utolsó fákat is a panelházak környezetében.

Elképzelhető, hogy a városi léttel – legalábbis a sűrűn lakott környékeken – nem egyeztethető össze az autók számának ilyen ütemű növekedése.

Ezt az álláspontot képviseli egy másik olvasónk, Nagy Tamás is, aki azt írja, azért nincs saját autója, mert belátta, hogy a városban semmi szüksége rá. Alkalomadtán, csomagokkal felpakolva ugyan kényelmesebb lenne tömegközlekedés helyett autóval közlekedni, de csak emiatt autót tartani nagy luxusnak tűnik. Egyre nehezebben tolerálja, hogy az autók szó szerint felfalják a közterületeket.

Véleményével nincs egyedül, a visszajelzések alapján sokan tartják elfogadhatatlannak, hogy az autók számának növekedése miatt egyre szennyezettebbé, zsúfoltabbá, ezzel élhetetlenebbé válnak bizonyos városrészek. Azt is nehezményezik, hogy sok autós úgy gondolja, automatikusan jár a hely a megvásárolt járműve mellé, a közpénzéből fenntartott területeken.

Az autóhoz nem jár automatikusan parkolóhely

Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója a korábbi cikkünkre reagáló Facebook-posztjában felhívja a figyelmet, hogy az autó közterületi tárolásának lehetősége nem jár automatikusan. Mint fogalmaz, az autóval nem rendelkezők sem kapnak kis magánkertet, esetleg egy hotdog-stand felállítására alkalmas helyet.

Vitézy azt sem tartja igazságos vagy arányos közteherviselésnek, hogy a közösség fizeti meg a közterületi autótárolás díját. Az ingyenesnek vagy közel ingyenesnek álcázott közterületen parkolás árát közvetlenül anyagilag vagy feláldozott zöldterületekkel áttételesen azok is fizetik, akik megvannak saját autó nélkül a városban, vagy ha van is nekik, azt nem az utcán tárolják.

Elborítanak minket az autók

Az autók számának növekedése az egész Európai Unióban látványos. Az Európai Autógyártók Szövetsége, az ACEA kimutatása szerint a 2016-ban regisztrált 229 millió példányról 2020-ra 246 millió fölé bővült az autóállomány. Magyarországon ebben az időszakban 3,3 millióról 3,9 millió példányra nőtt az autók száma, ráadásul a bővülési ütem gyorsul. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2000-ben mintegy 560 ezer személyautó volt forgalomban Budapesten, 2020-ban pedig már 690 ezernél is több, a növekedés lassulása a fővárosban sem várható.

Beszédes adat, hogy a tömegközlekedés és az egyéni gépjármű-közlekedés aránya az 1990. évi 80–20 százalék értékről a 2010-es évekre 60–40 százalékra tolódott el, a koronavírus-járvány hatására pedig még többen ültek autóba legalább átmenetileg. A nagyvárosok lakóinak jelentős része él olyan társasházakban, amelyekhez nem tartoznak privát parkolók vagy garázs, így nekik marad a közterület.

A lakótelepeken nagyon magas a parkolóhelyek kihasználtsága. Sokan nem is találnak helyet, ott állnak meg, ahol éppen tudnak – Fotó: Ujj Péter Tamás / Alapjárat.hu
A lakótelepeken nagyon magas a parkolóhelyek kihasználtsága. Sokan nem is találnak helyet, ott állnak meg, ahol éppen tudnak – Fotó: Ujj Péter Tamás / Alapjárat.hu

A mérleg egyik serpenyőjében az autók helyigényének kielégítése van, vagyis hogy mindenki kényelmesen, a lakása közelében tudjon parkolni, a másikban viszont a közterületek zöldítése, élhetőbbé tétele a cél: parkosítás, sportolási vagy rekreációs lehetőségek, sétáló vagy korlátozott forgalmi övezetek kialakítása: vagyis a nem autós közlekedés előnyben részesítése.

Honnan lesz elég parkolóhely a jövőben?

A Budapest 2030 című hosszú távú városfejlesztési koncepció részletesen foglalkozik a további lehetőségekkel. A dokumentum hatástanulmányokkal, számításokkal és műszaki elemzésekkel alátámasztva vázolja fel a fővárost érintő lehetséges fejlesztési irányokat. Kíváncsiak voltunk, hogy az elsősorban egészségesebb és zöldebb környezetet vizionáló, szakértők által készített tervezet miként viszonyul az autók növekvő darabszámához, azok tárolásához és a parkolási nehézségekhez a jövőben.

Budapesten – kiemelt térségi szerepéből fakadóan – nagyságrendileg 5 millió egyéni utazást bonyolítanak le naponta a közösségi közlekedéssel együtt. A dokumentum szerint egyértelmű cél a személygépjármű-forgalom csillapítása hosszú távon, amihez elsősorban a közlekedésieszköz-váltás feltételrendszerének biztosítása szükséges.

A szakértők úgy gondolkodnak, hogy a jövő közlekedési problémáinak kezelésére, illetve egy környezettudatos, fenntartható, globális klímacélokat figyelembe vevő és észszerűen közlekedő európai színvonalú nagyváros megteremtéséhez egyértelműen el kell érni, hogy kevesebben üljenek autóba.

Ezt behajtási korlátozásokkal, de elsősorban a jelenleginél sokkal több P+R (park and ride) parkolóval, és a megfelelő színvonalú, illetve elérésű közösségi közlekedés kialakításával, azon belül a kötöttpályás eszközök fejlesztésével érnék el. Ha tiszta, pontos, jól felszerelt és modern a tömegközlekedés, az emberek hajlandók lesznek letenni az autót. Az eredmény a csökkenő forgalom és mérséklődő parkolási nehézségek.

A lakosság parkolási gondja: tabu?

Lehet, hogy a közösségi közlekedés fejlődésével kevesebben fognak a mindennap autózni a nagyvárosokban. Bizonyára javulni fognak a jelenlegi problémák is, de a munkanapokon buszozó és villamosozó, hétvégén viszont autózni akaró lakosság saját autóinak tárolására továbbra sem lesz megoldás.

Sőt, éppen ellenkezőleg, a városfejlesztési koncepció a közterületek visszanyerését irányozza elő az autótárolás rovására, hogy a rendelkezésre álló területeken növekedjen a zöldfelületek aránya.

Megkerestem a kerületi önkormányzatokat, hogy megtudjam, mire számíthatnak az autósok a közeljövőben. Reménykedhetnek-e valamiféle megoldásban, vagy inkább a parkolási nehézségek súlyosbodása várható. Hintsch György, Újbuda alpolgármestere úgy látja, a probléma valós, a lakótelepek környezetében egyre nagyobb kihívást jelent a parkolás, a 11. kerületi hivatalhoz is számtalan lakossági bejelentés, illetve panasz érkezik. Emlékeztet, hogy miközben Budapest lakossága 2010 és 2020 közt 52 ezer fővel csökkent, az autók darabszáma mégis 117 ezerrel emelkedett. Nem csoda, hogy egyre nehezebb szabad parkolóhelyet találni.

A koronavírus-világjárvány megfékezése miatt bevezetett intézkedések és korlátozások megszűnésével a fizetőparkolás ismét az önkormányzatok napirendjére kerülhet, a tizenegyedik kerület például két lépcsőben kiterjesztheti idén a díjfizetős zónákat. Ha minden a tervek szerint alakul, az Etele tér, a Bikás park és Őrmező környezetében található lakótelepek is érintettek lesznek.

Mint mondja, az illetékesek elsődleges, egyben leggyorsabban bevethető „fegyvere” a díjköteles várakozási zónák bővítése, hogy legalább az ingázók ne foglalják el a helyiek elől a szabad helyeket. Arra a kérdésre, hogy szerinte ez elegendő-e, azt válaszolta, hogy a mai társadalmi viszonyok közt kevés az átlagosan két lakásra jutó egy parkolóhely egy lakótelepen, de az intézkedés mégis javíthat a nehézségeken a tömegközlekedési eszközökkel jól ellátott környékeken.

További megoldás lehetne új területek bevonása a várakozási övezetbe, ám Hintsch György alpolgármester szerint, ha figyelembe vesszük a lakótelepek jellemző beépítettségét, közvetlen környezetét, akkor jórészt csak zöld területek, parkok, kutyafuttatók vagy játszóterek feláldozásával történhet, ami nem elfogadható ár a közterületi parkolóhelyek kialakításáért.

Fotó: Ujj Péter Tamás / Alapjárat.hu
Fotó: Ujj Péter Tamás / Alapjárat.hu

Még ha találnának is valahol parkoló építésére alkalmas területet, az valószínűleg a lakótömböktől távolabb helyezkedne el, több száz métert, esetleg egy kilométert pedig senki nem szeretne gyalogolni az autójához, így igencsak korlátozottak a lehetőségek – teszi hozzá.

Mélygarázsok építtetése szokott még felmerülni lehetséges megoldásként a lakótelepi parkolási problémák kezelésére, ám az alpolgármester állítása szerint biztosan nem lesz lehetőség közpénzekből finanszírozni ilyen drága beruházásokat. Piaci alapokon ez talán megoldható lenne, de ezeknek a parkolóházaknak a havidíja vélhetően túl magas lenne ahhoz, hogy széles körűen elterjedjen a használatuk.

Szóba jöttek a beszélgetésen azok a hibrid megoldások is, amikor az önkormányzat támogatást ad azoknak a lakosoknak, akik a közterület foglalása helyett inkább a magánkézben lévő parkolóházakat választják. Ilyen például a „Matricáért garázst” program Budapest 13. kerületének belvárosias déli részén.

Aki részt vesz a programban, annak a közterületi parkolási engedély visszaadásáért cserébe az önkormányzat korlátozott számban lehetőséget biztosít a parkolásra a WestEnd City Centerben és a Lehel Csarnok parkolójában. Ezek a kezdeményezések ígéretesek, de igazságtalanok is, hiszen közpénzből finanszírozzák egyesek autótárolását, miközben az autóval nem rendelkezők nem kapják meg ugyanezt a pénzt, véli Hintsch György.

Turóczi András, az Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Főosztály vezetője szerint a növekvő autóterhelés miatt mindenkinek be kell látnia, hogy számos esetben indokolatlan a városi autózás.

Mint mondja, a korábbi évtizedek várostervezői nem számoltak ilyen mennyiségű autóval, ahogy a lakótelepek építői sem. A szakember is elismeri, hogy ma több parkolóhelyre volna szükség, de új területek bevonása a várakozási övezetbe fizikailag megvalósíthatatlannak és hosszú távon fenntarthatatlannak látszik.

Új felszíni parkolók építését az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (OTÉK) foglaltak szerint lehet kivitelezni, ugyanakkor a szigorú előírások gyakorlatilag lehetetlenné teszik a sűrűn beépült társasházi övezetek ilyen jellegű átalakítását. Turóczi szerint annak, aki ilyen ingatlanba költözik, tisztában kell lennie azzal, hogy a lakás megvásárlásával a parkolási nehézségeket is megvásárolja, és ehhez kell igazítania autótartási szokásait.

Újpest önkormányzata még 2020-ban vizsgálta meg a parkolási helyzet szabályozásának lehetőségeit. A kerület gondjait szintén az autós ingázók fokozzák, emiatt egy fizetőparkolás-bevezetés itt is napirenden van, de emellett szeretnék bővíteni a P+R parkolási lehetőségeket, valamint az oktatási intézmények környezetében ún. K+R (kiss and ride), azaz „puszi, és hajts el” típusú parkolók létesítése is cél.

A tanulmány több pontban is kiemeli, hogy a parkolóhely-kínálat bővülése önmagában forgalomkeltő hatással bír, ami hosszú távon egy öngerjesztő folyamat, és még több autóhoz, még nagyobb forgalomhoz, összességében élhetetlen városrészhez, városhoz vezet. Vagyis önmagában a parkolási gondokra fókuszáló intézkedések biztosan nem jelenthetnek átfogó megoldást.

A főosztályvezető úgy látja, önmagában nem az egyes önkormányzatok fogják megtalálni azt, mert általános problémáról van szó. Véleménye szerint a jövő élhetőbb városainak a megteremtésében az egyénnek is komoly szerepe lesz, minden érintettnek át kell értékelnie a magáncélú autótartási szokásait, végig kell gondolnia, hogy valóban szüksége van-e autóra a zsúfolt, ugyanakkor tömegközlekedési szempontból jó adottsággal rendelkező városrészekben.

Különutas megoldások

Budapesten egyre több döntéshozó ismeri fel, hogy kezdeni kell valamit a kialakult helyzettel, és azt, hogy a fizetőparkolás bevezetése nem feltétlenül megoldás a problémára. Jellemzően lakossági nyomásra vagy érzékelve a helyiek parkolási nehézségeit, néhány budapesti városrészben kizárólagos lakossági parkolást vezettek be.

Jó példa erre Kispest-városközpont északi részén a KöKi Terminál szomszédságában található lakótelep is, amelynek környezetében drasztikus megoldást választottak. Amikor 2011. év végén átadták az új bevásárlóközpontot az M3-as metróvonal forgalmas végállomásán, nagyon hamar elfogytak a helyek a környező utcákban.

Hiába épült kedvezményesen használható P+R parkoló az áruház mellett, az ingázók inkább a bevásárlóközpont tőszomszédságában álló lakótelepet választották, mert az utcán ingyen lehetett megállni. Ez annak ellenére alakult így, hogy a terület „Lakó-pihenő övezet”, ahol kizárólag a jogszabálynak megfelelve lehetett volna várakozni, az ingázóknak semmiképp.

Lakossági egyeztetést követően a kerület vezetése végül „hermetikusan” elzárta a területet a nem helyi autósok elől, „Mindkét irányból behajtani tilos – Kivéve engedéllyel” táblákkal, valamint ezeket kiegészítő sorompókkal biztosította, hogy a lakótelepen élők ismét találjanak parkolóhelyet.

Egy másik példa a főváros hetedik kerületéből érkezik, ahol az önkormányzat Belső-Erzsébetvárosban, 2022. január elsején életbe léptette a kizárólagos lakossági parkolóhelyek rendszerét. Ennek lényege, hogy este 6 óra és másnap reggel 7 óra közt kizárólag az itt élők használhatják a rendelkezésre álló parkolóhelyek 30%-át, összesen 561 darab helyet.

Ha valaki a helyi lakosok számára fenntartott parkolóhelyeket jogosulatlanul veszi igénybe, jellemzően kerékbilincset kap – Fotó: Ujj Péter Tamás / Alapjárat.hu
Ha valaki a helyi lakosok számára fenntartott parkolóhelyeket jogosulatlanul veszi igénybe, jellemzően kerékbilincset kap – Fotó: Ujj Péter Tamás / Alapjárat.hu

Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert a helyi autósok a munkából hazaérve csak nagyon nehezen találtak parkolóhelyet közterületen. A rendszer még nagyon új, ám a visszajelzések alapján már látszik, hogy beváltja a hozzá fűzött reményeket.

Aki az említett időszakban jogtalanul foglalja el az ott lakók számára fenntartott parkolóhelyeket, komoly büntetésre számíthat. Eddig naponta átlagosan 100-150 autós parkolt szabálytalanul a környéken, szankciókat a próbaidőszak lejártát követően, február elseje óta alkalmaznak, most hetente, szinten átlagosan, 100-120 alkalommal intézkednek a közteresek.

Néhány működő külföldi példa

A hatalmas autóforgalom miatt nem kizárólag Budapest vagy a magyar nagyvárosok értek el a teljesítő- és befogadóképességeik határához, Európa számos városában hasonló a helyzet, a zsúfolt környékeken keretek közé kell szorítani a parkolást. A helyi autósok javára kialakított parkolási rendszer, amely Budapesten még gyerekcipőben jár, máshol régóta bizonyít.

Bécs egyes kerületeiben számos olyan zónát létesítettek, ahol kizárólag az ott élő autósok parkolhatnak. Ezek a táblákkal jelölt területek a nap minden szakában, hétvégén és ünnepnapokon is csak az ott lakók számára állnak rendelkezésre, ezért ha valaki jogosulatlanul veszi őket igénybe, még érvényes parkolójegy birtokában is komoly büntetésre számíthat.

Milánóban sem okoz kisebb fejtörést az ott élők parkolási gondjainak enyhítése, a zsúfoltabb városrészekben szintén olyan zónákat alakítottak ki, ahol csak a helyi lakosok várakozhatnak. Ami működik Olaszország második legnagyobb városában, az működik Rómában is, azzal a kiegészítéssel, hogy egyes városrészekbe eleve csak az ott lakók és a jogszabályban meghatározott kivételek hajthatnak be.

Prágában szintén fenntartanak csak ott lakók számára használható parkolóhelyeket. Az úgynevezett „kék zónákban” – amelyeket táblákkal és útburkolati jelekkel is egyértelműen jeleznek – kizárólag helyiek állhatnak meg, kivéve, ha a táblán feltüntetett kiegészítés másként rendelkezik. Előfordulhat ugyanis, hogy a helyiek parkolóhelyeit bizonyos korlátok betartásával és fizetés ellenében mások is használhatják.

Svájcban is különböző színekkel jelölik a közterületeken rendelkezésre álló, elkülönülő célokat szolgáló parkolóhelyeket, sőt, számos helyen fel is számozzák őket. A helyi lakosok aztán kizárólag a bérelt vagy megvásárolt, számmal azonosított parkolóhelyet vehetik igénybe, mások a korlátozott számban rendelkezésre álló, látogatók számára fenntartott helyek közül válogathatnak. Ezzel a gyakorlattal biztosítható, hogy a hazatérők a parkolóhelyet mindig szabadon találják a lakókörnyezetükben.

Közösségi közlekedés, kerékpár, e-roller és autómegosztás

Az egyre növekvő autószám mellett akárhogy próbálkoznak is a településfejlesztők, a rendelkezésre álló területek végesek, a fizetőssé tett közterületi parkolás vagy a kizárólagos lakossági parkolási rendszerek bevezetése csak átmenetileg hozhat megoldást. A döntéshozók hosszú távú célja mindenképpen az autók számának csökkentése, hogy a nagyvárosok belső területei vagy éppen a lakótelepek környezete a mainál élhetőbbé váljon.

A közös európai iránymutatással összhangban az érintett települések célja a közösségi közlekedés fejlesztése. Sehol nincs napirenden az autóforgalom növekedését, az autók számának emelkedését támogató intézkedések bevezetése, éppen ellenkezőleg: az embereket a fenntartható mobilitás irányába terelnék.

Ezzel együtt a gépjárművek tárolására alkalmas területek számának drasztikus gyarapodása sem várható, a belvárosokban vagy lakótelepeken élők kénytelenek megbarátkozni a gondolattal, hogy saját autó helyett inkább az alternatív közlekedési formákat kell választaniuk a jövőben.

A hétköznapokon a tömegközlekedési eszközöket vagy a kétkerekű járműveket, a kerékpárt és a rollert kell majd előnyben részesíteniük, a személyes bevásárlás helyett a házhoz szállítás fog dominálni, a hétvégi kiruccanásokhoz pedig az autómegosztás vagy telekocsi-szolgáltatás lehet a megoldás.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom