Szijjártó Péter úgy beszélt az ukrajnai háborúról, hogy egyszer sem említette Oroszországot

Úgy beszélt Szijjártó Péter az Ukrajnában dúló háborúról, hogy egyetlen szóval nem említette sem az ország nevét, sem azt, hogy Ukrajnát Oroszország támadta meg. A magyar külügyminiszter „szomszédunkban zajló háborúról” beszélt, amely miatt különleges körülmények között tartottak választást Magyarországon. Mindezt a külügyminiszter aznap tette, hogy bekérette Ukrajna nagykövetét is, hogy kifejezze nemtetszését a magyar kormány Oroszországot érintő politikájával kapcsolatos ukrán nyilatkozatok miatt.

Szijjártó minderről Szegeden beszélt, ahol Nikola Selaković szerb külügyminisztert fogadta. „Három nappal vagyunk két sorsdöntő, történelmi jelentőségű parlamenti választáson. Szerbiában és Magyarországon is dönthettek a szerb, illetve a magyar polgárok saját hazájuk jövőjéről” – közölte a Facebook-oldalán közvetített sajtótájékoztatón.

Szerbiában is volt egyszer nehéz pillanat

Szijjártó szerint „amikor a szerb külügyminiszter áll az ember mellett, aki ráadásul a barátja”, akkor „kevésbé kell elmagyarázni, hogy milyen az, amikor egy országban háború van, hiszen az ő országában voltak ilyen nehéz pillanatok”.

Ahogy Ukrajna esetében, úgy itt sem tett említést arról, hogy ezek a „nehéz pillanatok” azért alakultak így 1999-ben, mert a szerb vezetés – amelyben Vučić akkor a Szerb Radikális Párt helyettes vezetőjeként részt vett – etnikai tisztogatást kezdett Koszovóban. Az albánok elleni katonai akciók miatt indított a NATO légitámadást Szerbia ellen.

Szijjártó is ismeri a kutyapárti poént

Szijjártó felidézte a Magyar Kétfarkú Kutya Párt poénját, amely szerint a választási térképen „csak a Balaton kék”. A Fidesz választási rekordjának ecsetelése után Szijjártó gratulált Aleksandar Vučić szerb elnöknek, akinek pártja szintén fölényes győzelmet aratott az ugyanezen a vasárnapon tartott választásokon.

Ennek okán a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) is gratulált, mert a VMSZ támogatta Vučićról így elmondható, hogy a szerb elnök „a magyarok jelöltje is Szerbiában”.

Kiemelte, hogy a szerb parlamentben a VMSZ önálló frakciót alakíthat. „A nemzeti érdekképviselet a helyes döntés” – vonta le a két választás eredményéből a tanulságot Szijjártó. A külügyminiszter szerint „a két történelmi győzelem hozadéka” a magyar–szerb barátság erősítésének folytatása is.

A kapcsolatok alakulását sikertörténetnek nevezte Szijjártó. „Épül a modern vasúti pálya, a szerbek előrébb tartanak, de 2025-re mi is megleszünk” – ez a megjegyzés a kínai hitelből épülő Belgrád–Budapest-vasútvonalra vonatkozott, és az év végére meglesz a Szeged–Szabadka-vasútvonal felújítása is. Ekkor a teherforgalom veheti birtokba a felújított vonalat, a személyi forgalom a jövő év elején indulhat meg.

Kiemelte, hogy „naponta több tízmillió köbméternyi földgáz érkezik Szerbiából”.

„Mi lett volna, ha engedünk a nemzetközi nyomásnak, ha ezt a gázvezetéket nem építjük meg?” – tette fel a kérdést Szijjártó, odaszúrva az Oroszországgal szemben szigorúbb szankciókat követelő EU-tagoknak.

„Szerbiát már tegnap fel kellett venni az Európai Unióba” – állt ki az EU-bővítés mellett a miniszter.

Szijjártó szerint a gázimport nem az EU ügye

Az újságírói kérdésekre válaszolva Szijjártó a határ menti átkelés technikai és adminisztratív könnyítése mellett érvelt, amit Nikola Selaković is fontosnak tartott.

A magyar külügyminiszter megkerülte azonban a kérdést, amely arra vonatkozott, hogy tud-e rubelben fizetni Magyarország az orosz földgázért: „Május végén lesz először fizetési kötelezettségünk, a technikai megoldás rendelkezésre áll, hogy tudunk fizetni a földgázért, a részletek kidolgozása folyamatban van.”

A megállapodás a Gazprom és az MVM leányvállalatai között köttetett, ebben „az EU-nak nem volt szerepe”, Szijjártó szerint ezért nem is szükséges, hogy az EU közös álláspontot alakítson ki a gázimportról.

Az ukrajnai háború, mint természeti csapás

Az ukrán nagykövet bekéretéséről elmondta: „Elítéltük a katonai agressziót” – itt sem említette, hogy ki volt az agresszor –, „több százezer menekültet engedtünk be Magyarországra.”

„Ha az ukránok részéről ez a kommunikáció azt jelenti, hogy nagyon szépen köszönik, akkor” folytatódhat az együttműködés, Szijjártó szerint azonban nem ezt mondják: „Ahogy az ukrán tisztségviselők az elnököt beleértve nyilatkoztak a választások követően, az elfogadhatatlan.”

„Tisztában vagyunk azzal, hogy nekik az ukrán emberek érdeke az első, nekünk a magyaroké.” Ebben a tekintetben „nem vita van egymás között, hanem különböző érdekek”.

A külügyminiszter elismerte azt is, hogy „szörnyű az a szenvedés, amit az ukrán embereknek át kell élni” – itt sem említette, hogy honnan fakad ez a szenvedés. Beszéde hasonló volt ahhoz, ahogyan a kampányzárón Székesfehérváron Orbán Viktor beszélt a háborúról, amely a leírás alapján inkább valamiféle természeti sorscsapásnak tűnt.

Szijjártó szerint azonban ez a szenvedés „sem ok, hogy háborús bűnökben való cinkosság kérdését vessék fel” Magyarországgal kapcsolatban, vagy antidemokratikus rendszer erősödéséről beszéljenek, „vagy sajnálkozzanak a választás kimenetele felett. Hát álljon már meg a menet!” – mondta Szijjártó, aki szerint a választás eredményét mindenkinek tiszteletben kell tartania, Ukrajnának is. „Meg kell érteni, hogy miről hoztak döntést a magyar emberek: békéről és biztonságról. A kormány álláspontja mellett sorakoztak fel a választók.”

Szijjártó szerint a nézeteltérés sem befolyásolja Magyarországot abban, hogy a jövőben is minden menekülőt beengedjen Magyarországra, és minden humanitárius segítséget megadjon. A külügyminiszter közölte, hogy ehhez a lehetőséghez az is hozzájárult, hogy Magyarország nem engedte meg, hogy a területén át fegyverszállítmány érkezzen Ukrajnába, mert így a Vöröskereszt is nagyobb biztonságban érezte magát az országban, ennélfogva itt alakította ki bázisát, ahonnan az Ukrajnában folyó segítségnyújtási tevékenységét irányítja.

Nikola Selaković felszólalásában szintén nagyra értékelte a szerb–magyar kapcsolatok alakulását, amelyben főszerepet játszik Orbán Viktor és Aleksandar Vučić jó viszonya. A szerb külügyminiszter emellett kiemelte a VMSZ és vezetője, az általa barátjának nevezett Pásztor István szerepét is a jó kapcsolatok kialakításában.

Elsődleges fontosságúnak tartotta a két ország közötti vasúti fejlesztést, amely „azt szolgálja, hogy Szerbiának is legyen hozzáférése az európai fő útvonalakhoz, és hogy elérjük azt a pillanatot, amikor a két ország között már nem EU-s határ húzódik, hanem olyan határ”, amelyen át intenzív áru-, személy- és tőkeforgalom zajlik majd.

Fontos a magyar befektetők megjelenése Szerbiában, és viszont.

A szerb diplomata szerint „együtt kell dolgoznunk azon, hogy legyenek közös vállalataink harmadik országokban is”. Ugandában erre már van példa, Selaković szerint ennek alapján lehetne hasonló más országokban is.

Magyar Levente: Ukrajna tartózkodjon Magyarország becsmérlésétől

Miközben Szijjártó Szegeden tárgyalt, a külügy kérésére elment a külügyminisztériumba az ukrán nagykövet. Ljubov Nepopot a KKM parlamenti államtitkára fogadta. „Ukrajna elnökének és miniszterelnök-helyettesének legújabb, Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott nyilatkozatai túlmennek azon a határon, amit szó nélkül lehet hagyni” – közölte Magyar Levente szerdán az MTI-vel.

A miniszterhelyettes tudatta az ukrán nagykövettel, hogy az utóbbi hetekben Ukrajna vezetői részéről több igaztalan vád is elhangzott Magyarországgal szemben, melyekre az Ukrajnában dúló háborúra tekintettel a kormány nem adott arányos választ.

Azzal a kijelentéssel, miszerint Magyarország „még csak annyit sem tesz Ukrajnáért, mint mindenki más”, és „támogatja Oroszországot”, az ukrán elnök minden, az erőszakot elítélő, és az ukránokkal együttérző, ezt számos esetben tettekkel is kifejező magyar embert megsértett – tolmácsolta Magyar szavait az MTI.

„Hazánk a háború első napján félretette az Ukrajnával fennálló vitáit, az ukrán miniszterelnök-helyettes szavaival ellentétben semmilyen módon nem gátolja az Ukrajna és az Európai Unió, illetve a NATO közötti együttműködést, a konfliktus kirobbanása óta több mint félmillió ukrán menekült előtt nyitotta meg határait, számolatlan magán- és állami segélyszállítmánnyal járul hozzá a nélkülözők szenvedéseinek enyhítéséhez, 130 ukrán gyermek kórházi gyógykezelését biztosítja, és részese minden nemzetközi erőfeszítésnek, mely a vérontás lezárására irányul” – emelte ki Magyar Levente.

„Elvárjuk, hogy Ukrajna vezetői tartózkodjanak Magyarország becsmérlésétől és belügyeinek kommentálásától még ezekben a súlyos időkben is, melyek átvészeléséhez továbbra is számíthatnak hazánk segítségére” – közölte az államtitkár.