Egyik fele propaganda, másik fele korrekt újság – nem nyomdahiba, két irányból lehet olvasni egy magyar újságot

A Nagytarcsa nevű kis helyi újság márciusi lapszáma pénteken jelent meg nyomtatásban, de online is olvasható. Ha az egyik irányból lapozzuk fel, propagandisztikus írásokat olvashatunk benne. A propagandaújságok velejárója, hogy a politikusok kvázi a saját üzeneteik szócsöveként, kisajátítható felületként tekintenek rá, ahol a sikereiket szajkózhatják, a valóságot a saját szájuk íze szerint mutathatják be, és az ilyen médiumokban valahogy nemigen jut hely őket érintő kritikának, kényes infóknak. Az ilyen kiadványokban gyakran vannak „termelési riportnak” gúnyolt tartalmak is, biztos mindenki találkozott már ilyesmikkel: épül-szépül a környék, átadtak egy felújított földutat, egy kipofozott árkot, egy vadonatúj fűkaszát, stb, stb.

Egyik irány

A Nagytarcsa egyik fele is ehhez hasonló tartalmakkal operál. „A fejlődés nem állt meg” – olvasható rögtön az újság (egyik) címlapján, amely idézet a polgármesteri tájékoztatóból. Ebben hosszú felsorolás van a közeli és távolabbi múlt megvalósult projektjeiről. Például átépítették és kis is bővítették a polgármesteri hivatalt, új óvodaépületet adtak át, bővítették az iskolaépületet, felújították a gyerekorvosi rendelőt, kizárták a gazdaságtalan kutakat a vízrendszerből, utakat újítottak fel, és ha minden igaz, még új kerítést is kapott a temető.

De olvashatunk egy beszámolót a helyi kultúrgáláról is, ahol – ki más – a polgármester mondta a nyitóbeszédet, de voltak „fergeteges” műsorok is, a táncegyüttesek „örömtől sugárzó arccal” táncoltak, és természetesen „óriási közönségsikert arattak”. Egy másik szövegben pedig a polgármester helyi ellenzékét ekézi a település vezetőjével szimpatizáló cikkíró.

Másik irány

Ha viszont az ellenkező irányból lapozzuk fel az újságot, egy másik világ tárul a szemünk elé. Olvashatunk például arról, hogy májusban időközi választás lehet a településen, mivel évekig tartó viszály után 2020 végén feloszlatta magát a képviselőtestület, csak a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idején nem lehet időközi választást tartani.

De van jó pár lapszemle is az újság ezen oldalán, ugyanis néhány hete a fél magyar sajtó Nagytarcsával volt tele, mert februárban tüntetést szerveztek helyi civilek. A Telex is beszámolt az eseményről, ahol sok mindent felróttak a település vezetőjének: a budapesti agglomerációban lévő településen a lakosságszám robbanásszerű növekedésével nem tartja a lépést az infrastruktúra, se autóval se tömegközlekedéssel nem lehet rendesen közlekedni, nem megfelelő a vízszolgáltatás (több helyen mocskos a víz, sok ideig öntözési tilalom volt érvényben), nincs elegendő bölcsődei és óvodai hely, stb. És a polgármestert más dolgok miatt is kritizálták, például mert közpénzből fizetett egy olyan újságírót, a helyiek szerint propagandistát, „bértollnokot”, aki alpári stílusban ír azokról, akik kritizálni merik a település vezetőjét, a fideszes Rimóczi Sándort. Az egyik szemlézett cikkben olvashatunk arról is, hogy Habony és Rogán ügyvédjével, Kosik Kristóf ügyvédi irodájával vértezte fel magát Rimóczi.

Gáncsolni próbálta a polgármester

Az egyedi megjelenésű újság közepén a koncepciót megálmodó főszerkesztő írása olvasható, amiben azt tanácsolja az olvasóknak, hogy fogadjanak nyitottan mindenféle információt, de ne elégedjenek meg a „konyhakész”, könnyen szajkózható megoldásokkal, kétkedjenek is, és lehetőleg több forrásból tájékozódjanak.

A Nagytarcsa márciusi lapszáma mindenesetre nem nyerte el a fideszes polgármester tetszését. Az újság készítője az önkormányzattal kötött szerződésnek megfelelően megjelenés előtt körbeküldte egy nagyjából 60 főből álló körnek a lapot, akik ilyenkor véleményezhetik a tartalmat. Jöttek pozitív visszajelzések az egyedi koncepcióra, de aztán érkezett egy üzenet is a polgármestertől, aki kérdőre vonta a lap főszerkesztőjét, hogy miért van szükség arra, hogy szemlézzen benne például olyan cikket is, ami a Telexen jelent meg. A főszerkesztő ezt azzal magyarázta, hogy abban az időszakban nagytarcsai ügyekkel volt tele a magyar sajtó (a Telex mellett például az Átlátszó és a Blikk is írt ottani ügyekről, de a 24.hu és más újságok is szemlézték a cikkeket), de erre Rimóczi úgy reagált, hogy ezek a médiumok szerinte hadilábon állnak az igazmondással.

A főszerkesztő a Telexnek azt mondta, megmondta a polgármesternek, hogy az újság meg fog jelenni ebben a formában, de természetesen kommentálhatja ezt a rovatot, amennyiben szeretné. Aztán a településvezető megint kereste őt, és arról beszélt, hogy bár nem tilthatja meg, de nem szeretné ha megjelenne így az újság. Az lap készítője megint leszögezte, hogy meg fog jelenni.

Pár nappal később a polgármester módszert váltott. Egyszer csak érkezett egy, a polgármester által szignózott levél, melyben Rimóczi arra hivatkozott, hogy jogi akadálya van a lapszám megjelenésének. Ugyanis tavaly decemberben lemondott az önkormányzati tisztségéről az a személy, aki a település által kijelölt egyeztetőként tarja a kapcsolatot a főszerkesztővel. Ez a decemberi lemondás az elmúlt hónapokban a már idén megjelent előző lapszámoknál egyáltalán nem jelentett akadályt, szóba se került ilyesmi, de most valami furcsa oknál fogva hirtelen fontos lett a polgármesternek. A lap készítője a polgármester által felvetett jogi problémát vitatta, ezért végül is megjelent, és a helyi civilek terjesztésében postaládákba is kerül a mostani lapszám.

Mivel önkormányzatok nem adhatnak ki újságot, mindenképpen szerződniük kell egy céggel, ami kiadja a helyi lapot. Ez lehet akár az önkormányzat saját közhasznú cége is, vagy akár klasszikus, piaci működésű vállalkozás is. Az a szerződés, amit a most egyedi megjelenéssel kijött helyi lapot kiadó céggel kötött az önkormányzat, idén március 31-ig tart, de a polgármester köre már korábban is fontolgatta a szerződésbontást, elképzelhető, hogy azért, mert a lapban a jó hírek mellett kényes ügyekről is szó esett. A főszerkesztőnek a szerződés szerint a most megjelenten kívül még egy lapszámot kell összeállítani, ha erre még lesz lehetősége.

A Nagytarcsa egyedi koncepciójú márciusi számát a kiadvány saját weboldalán, itt lehet megnézni, egyik vagy másik irányból olvasva.