Már márciusban megalakulhat az uniós vizsgálóbizottság a Pegasus-ügyben
2022. február 15. – 21:34
Az Európai Parlament plenáris ülése elé került a Pegasus kémszoftverrel elkövetett, vélhetően illegális megfigyelések ügye, miután korábban már uniós szakbizottságban és parlamenti meghallgatáson is foglalkoztak vele. Egyetértés mutatkozik abban, hogy
az illegális megfigyelés nem megengedhető, jogtalan és az Európában történt összes esetet vizsgálóbizottságnak kell feltárnia
– számolt be az Euronews. Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Didier Reynders az EP plenáris ülésén elmondta, hogy a Bizottság teljes mértékben elítéli a távközlési rendszerekhez való illegális hozzáférést, vagy az illegális lehallgatások bármely formáját.
„A nemzetbiztonság nem lehet biankó csekk, a médiának szabadon és függetlenül kell dolgoznia, a szabad ellenzék léte elengedhetetlen minden demokráciában”
– mondta a biztos. Kijelentette azt is, hogy Magyarország és Lengyelország esetében is vizsgálódnak, amennyiben pedig uniós jogsértést tapasztalnak, kötelezettségszegési eljárást is indíthatnak az ügyben. Utalt továbbá arra is, hogy a visszaélések bekerülhetnek az idei, jogállamisági helyzetet értékelő jelentésbe. Ezt korábban Ujhelyi István és lengyel képviselőtársa közös levélben külön indítványozta is a Bizottságnál.
A vizsgálóbizottság létrehozatalát korábban az Európai Parlamentben az Európai Néppárt parlamenti frakciójának szóvivője jelentette be. A testület megalakítását ugyanakkor az európai parlamenti összes frakció támogatja, így ha az EP plenáris ülése hivatalosan is jóváhagyja a bizottság mandátumát és tagjait, akkor a vizsgálóbizottság már márciusban megkezdheti munkáját.
A Pegasus-ügy előkerült a külföldi befolyásolási kísérleteket tanulmányozó bizottság jelentésében is, ami elítélte, hogy állami szervek tömegesen használták a Pegasus megfigyelőszoftvert újságírók, emberi jogi aktivisták és politikusok ellen. Szerintük változtatni kell a hatályos törvényeken, hogy ez a jövőben ne fordulhasson elő.
A megfigyelési botrányról szóló EP-meghallgatáson Panyi Szabolcs egyrészt beszámolt a nemzetközi projektről, amiben feltárták a Pegasus szoftverrel történt visszaéléseket, elmondta, hogy 200-nál is több újságírót figyeltek meg így, és 10 európai ország érintett. És hiába a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harc eszköze a kémszoftver, mégis újságírókat, ellenzéki politikusokat, gazdasági szereplőket figyeltek meg vele.
Az ügyről nemrég írtunk friss információkat: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatának hétfőn nyilvánosságra hozott eredménye szerint több olyan embernél is alkalmazta a Pegasust a nemzetbiztonsági szakszolgálat, akiknek a neve az elmúlt hónapokban megjelent a sajtóban, de Péterfalvi Attila, a szervezet elnökének elmondása szerint minden vizsgált eset törvényes volt.
A megfigyelések indokaként nemzetbiztonsági kockázatra hivatkoztak a megrendelők.
A témában az első tényfeltáró cikk tavaly júliusban jelent meg, melyből kiderült, hogy egy nemzetközi tényfeltáró csapat – köztük a Direkt36 – olyan adatbázishoz jutottak hozzá, melyben több mint 50 ezer olyan telefonszám szerepel, amelyeket az NSO-ügyfelek megfigyelési célpontként választottak ki, 2016-tól kezdve a világ több mint 50 országában. Azóta kiderült, hogy Magyarországon ellenzéki politikusok, újságírók, kormányzati szereplők, üzletemberek és ügyvédek telefonszáma is szerepelt a listán. Többüknek bizonyítottan Pegasus-kémszoftverrel figyelték meg a telefonját.
Ha többet is szeretne olvasni a Pegasus-ügyről, itt találja a cikkeinket a témában.
