Kivizsgálja a Pegasus-ügyet az Európai Parlament

Pegasus-vizsgálóbizottságot állítanak fel az Európai Parlamentben, írja a Hvg. Ezt Jeroen Lenaers, az Európai Néppárt parlamenti frakciójának szóvivője jelentette be. Ezen kívül az Európai Néppárt csütörtökön délelőttre egy meghallgatást szervezett, ahol felszólal a megfigyelési ügyet kirobbantó Forbidden Stories két vezetője mellett Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója is.

A múlt héten a Pegasus-üggyel foglalkozott az Európai Parlament illetékes szakbizottsága, ahol meghallgatták az ügy feltárásában és a lehallgatásban is érintett Panyi Szabolcsot, a Direkt36 újságíróját, és ahol felszólalt a fideszes EP-képviselő, Hidvéghi Balázs is. Ott több képviselőben is megfogalmazódott, hogy a parlamentnek külön vizsgálóbizottságot kellene felállítania a kémszoftver európai felhasználásával kapcsolatban.

A Pegasus-ügy előkerült a külföldi befolyásolási kísérleteket tanulmányozó bizottság jelentésében is, ami elítélte, hogy állami szervek tömegesen használták a Pegasus megfigyelőszoftvert újságírók, emberi jogi aktivisták és politikusok ellen. Szerintük változtatni kell a hatályos törvényeken, hogy ez a jövőben ne fordulhasson elő.

A megfigyelési botrányról szóló EP-meghallgatáson Panyi Szabolcs egyrészt beszámolt a nemzetközi projektről, amiben feltárták a Pegasus szoftverrel történt visszaéléseket, elmondta, hogy 200-nál is több újságírót figyeltek meg így, és 10 európai ország érintett. És hiába a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harc eszköze a kémszoftver, mégis újságírókat, ellenzéki politikusokat, gazdasági szereplőket figyeltek meg vele.

Az ügyről nemrég írtunk friss információkat: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatának hétfőn nyilvánosságra hozott eredménye szerint több olyan embernél is alkalmazta a Pegasust a nemzetbiztonsági szakszolgálat, akiknek a neve az elmúlt hónapokban megjelent a sajtóban, de Péterfalvi Attila, a szervezet elnökének elmondása szerint minden vizsgált eset törvényes volt.

A megfigyelések indokaként nemzetbiztonsági kockázatra hivatkoztak a megrendelők.

Panyi arról is beszélt, hogy teljesen abszurd, hogy a NAIH, miközben mindent törvényesnek talált a lehallgatásokban, azok ellen tett feljelentést, akik a törvénytelen lehallgatások feltárásában részt vettek. Szerinte ezek után az újságírók bizalmas forrásait, a törvénytelenséget feltáró bejelentőket visszatarthatja a retorziótól való félelem.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz-KDNP EP-képviselője nem értett egyet a felszólalókkal, a vizsgálóbizottság felállítását nem támogatta, szerinte a Fidesz 2010-es választási győzelme óta nem volt Magyarországon illegális megfigyelés, sokkal inkább azt az időszakot kellene vizsgálni, amikor „elvtársuk, Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök”.

Panyi Szabolcs úgy válaszolt Hidvéghinek, hogy a saját elvtársait kellene megkérdeznie, „hogy amikor az ő lehallgatását a korrupcióval gyanúsított Völner Pál államtitkár engedélyezte, akkor azt önszántából vagy külső hatásra tette-e”.

Júliusban jelent meg az első cikk arról, hogy egy nemzetközi tényfeltáró csapat (amely magyar tagja a Direkt36) az Amnesty International jogvédő szervezettel közösen hozzájutott egy, az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz. Ebben több mint 50 ezer olyan telefonszám szerepel, amelyeket a tényfeltáró projekt kutatásai szerint az NSO-ügyfelek megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól kezdve a világ több mint 50 országában. Köztük volt Magyarország is, a listán újságírók, kormányzati szereplők, ellenzéki politikusok, ügyvédek és üzletemberek telefonszáma is rajta van, többeknek bizonyítottan feltörték a telefonját a Pegasus nevű kémszoftverrel.

Ha többet is szeretne olvasni a Pegasus-ügyről, itt találja a cikkeinket a témában.