Befejezték a Tétényi-fennsík védett területének teljes megtisztítását

2022. február 09. – 12:42

Befejezték a Tétényi-fennsík védett területének teljes megtisztítását
A sitthalom alól váratlanul vastag terméskőfal bukkant ki – Fotó: BKM Nonprofit Zrt.

Másolás

Vágólapra másolva

A Főkert és az FKF befejezte a XXII. kerületi Tétényi-fennsík területének teljes körű megtisztítását. Összesen 2700 köbméter (több mint 4100 tonna) illegálisan lerakott építési törmeléket szállítottak el, megszabadították a fennsíkot az évtizedekkel ezelőtt lebontott katonai épületek törmelékeitől, és a területet visszaadták az őshonos növényvilágnak, áll a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. közleményében.

A törmelék elszállítását nehezítette, hogy a területet sűrű növényzet nőtte be az évek során, illetve hogy a munkát csak a téli időszakban, a talaj fagyott állapotában lehetett elvégezni. A sitthalom nagyobbik részét a karácsony előtti héten, ennek maradékát egy további részmennyiséggel együtt január 24-28. között számolta fel a társaság. A sitthalom alól váratlanul előkerülő vastag terméskőfal-darabot csak betontörővel lehetett elbontani.

A törmeléket az FKF Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központjába szállították. Az illegális hulladékok elszállítása után, február elején a tereprendezést is elvégezték.

Zöldet kapott az őshonos flóra a Tétényi-fennsíkon

A FŐKERT a vegetációs időszak kezdetétől, természetvédelmi kezelés keretében fog gondoskodni a kopár és jelenleg növénytelen területen lassan felnövő lágyszárú növényállomány rendszeres kaszálásáról. Erre azért van szükség, mert a sitt helyén legelőször az ún. pionír gyomnövényfajok megjelenése várható, melyek kiszorítását gyorsítja a rendszeresen és előre tervezetten elvégzett extenzív kaszálás.

A Tétényi-fennsík a Duna–Ipoly Nemzeti Park egyik országosan védett természetvédelmi területe. Növényzete főleg erősen cserjésedett sztyepprét körülbelül 400 növényfajjal, amelyből 45 védett, illetve fokozottan védett. Mintegy 80 védett állatfajnak ad élőhelyet.

Az időközben megjelenő őshonos, ám lassabban terjeszkedő flóra térhódítása ezzel a rendszeres és szakszerű kezeléssel gyorsítható, de a folyamat ennek ellenére várhatóan így is több évig fog tartani. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem botanikus kutatói vállalták, hogy vizsgálni fogják a revitalizációs folyamatokat, melyek tudományos feldolgozása is megvalósulhat.

A BKM felhívja a környezetért felelősséget érző budapestiek figyelmét, hogy a hulladék nem megfelelő helyen való elhelyezése nem csak jogszabályba ütközik, rontja a városképet, és elcsúfítja a természetes élőhelyeket, de komoly környezetvédelmi, egészségügyi problémát is jelenthet.