A kormány fizetett egy kutatást az európai antiszemitizmusról, de nem hiszi el az eredményét, mert nem az jött ki, amit várt

Legfontosabb

2022. február 01. – 15:28

A kormány fizetett egy kutatást az európai antiszemitizmusról, de nem hiszi el az eredményét, mert nem az jött ki, amit várt
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a kecskeméti zsidó hitközség megújult nagy imatermének átadásán 2020. június 30-án – Fotó: Ujvári Sándor / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Szalay-Bobrovniczky Vince államtitkár-helyettes nem hiszi el, hogy Magyarország a leginkább antiszemita európai országok közé tartozik, az erről szóló szociológiai kutatás szerinte tendenciózus. Bár azt mondja, nem tudja, a felmérést miért rendelték meg, valójában azt éppen a kormány anyagi támogatása tette lehetővé. A kutatásvezető Kovács András a Telexen reagál: aggasztónak tartja, hogy az államapparátus magas szintjén is súlyos szövegértelmezési nehézségekkel küzdenek tanult emberek.

A Telexen is megírtuk novemberben, hogy egy friss nemzetközi kutatás szerint Magyarországon a harmadik legnagyobb az antiszemitizmus a vizsgált 16 európai ország közül. A kérdőíves adatok alapján a magyar társadalom 24%-a erősen, 18%-a pedig mérsékelten antiszemita, amivel zsidóellenességben dobogósok vagyunk Lengyelország és Görögország mögött. Az antiszemita előítéletek elterjedtségét mutatja, hogy a magyar válaszolók 39 százaléka szerint egy rejtett zsidó együttműködés befolyásolja a világban a gazdaságot és a politikát, az emberek bő negyede szerint pedig Jézus keresztre feszítése a zsidók máig megbocsáthatatlan bűne. Ugyanennyien gondolják úgy, hogy bizonyos foglalkozásokban korlátozni kellene a zsidók számát.

Bár ezek nemzetközi összehasonlításban elég magas számok, valójában nem mutatnak nagy változásokat a korábbi felmérésekhez képest (érdemes például összevetni egy frissebb Medián-kutatással). Újdonság inkább a kutatás volumenében volt: ugyanazt a kérdőívet 16 országban kérdezték le a kérdezőbiztosok, minden országra egyesével is reprezentatív mintákon, személyes interjúkkal, ami ebben a műfajban növeli a megbízhatóságot. Ez így már a nemzetközi antiszemitizmus-kutatásban is komoly felmérésnek számít, ami ezúttal magyar kezdeményezésre, közvetve magyar állami pénzből jöhetett létre. A kutatást ugyanis a Köves Slomó vezette EMIH-hel és a kormányzattal is jó kapcsolatokat ápoló Tett és Védelem Alapítvány (TEV) kezdeményezte.

A kutatás eredménye ugyanakkor nem mindenki tetszését nyerte el. Előbb Veszprémy László Bernát támadta a Telex kutatásról beszámoló cikkét, azt állítva, hogy „durván relativizáltunk az antiszemitizmus kapcsán”. A szerző, aki a publicisztikai tevékenysége mellett maga is a zsidó történelmet kutatja (korábban a Századvéghez tartozó Migrációkutató Intézetnél is dolgozott), azt írta, hogy az antiszemita sztereotípiák elterjedtségét vizsgálni eleve a „balliberális oldalnak” előnyös. Szerinte ez azért van így, „mert ezzel ki lehet varázsolni a számokból, hogy Budapesten nagyobb az antiszemitizmus, mint Párizsban”, miközben valójában nem az antiszemita sztereotípiák elterjedtsége fontos, hanem a fizikai támadások gyakorisága. Veszprémy valójában tényszerűen semmit nem cáfolt, és az, amit hiányolt, a mi cikkünkben is benne volt: mint írtuk, több nyugat-európai országban sokkal több antiszemita indíttatású fizikai támadás történik, mint nálunk. „A mostani kutatás azt bizonyította, hogy a súlyos erőszakcselekmények száma és az antiszemita előítéletesség mértéke lényegében semmilyen összefüggést nem mutat egymással” – idéztük a kutatást vezető Kovács Andrást, a CEU professzorát.

Nem sokkal később lényegében ugyanezt az érvet ismételte meg a vele készült Mandiner-interjúban Köves Slomó is. Az EMIH vezető rabbija ebben azt mondta, hogy „az antiszemitizmus kérdéséhez mindenekelőtt a zsidó közösségek biztonsága szempontjából érdemes közelíteni”, és arra utalt, hogy egy érzékeny témában végzett komplex kutatás egy elemét a kontextusból kiemelve, clickbaitként, politikai fegyverként használtuk.

Semjén Zsolt és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija az EMIH új szentendrei zsinagógájának avatásán 2019. szeptember 22-én. Mellettük Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány titkára – Fotó: Kovács Attila / MTI

Bár a kutatás eredményeit részletesen ismertető Telex-cikk nem a kontextusból emelt ki egy állítást, hanem annak fő eredményét mutatta be, ezekben az esetekben még csak a médiatálalást bírálták, mintha eltorzítottuk volna a tényleges eredményeket, de egyébként magát a felmérést Köves úttörőnek nevezte. Úgy tűnik, a kormányközeli szereplőknél az okozott zavart, hogy egyszerre igaz az, hogy Nyugat-Európában több a zsidók elleni szélsőséges támadás, míg Kelet-Közép-Európában nagyobb a többségi társadalom előítéletessége.

Valamiért úgy gondolták, hogy ezt a látszólagos ellentmondást a Telex cikkének bírálatával a legegyszerűbb orvosolni, de valójában az ellentmondás nem létezik, hiszen a szélsőséges támadások számából önmagában máskor sem következik túl sok minden az össztársadalmi érzelmekre. Ahogy a hetvenes évekbeli nyugatnémet anarcho-kommunista terrormerényletek sem azt jelezték, hogy rengetegen szimpatizáltak volna a radikális baloldali terroristák eszméivel az NSZK-ban, a mostani antiszemita támadások növekedése sem a nyugat-európai átlagpolgár antiszemita előítéletességének fokmérője.

A Szombat zsidó politikai és kulturális folyóiratban hétfőn aztán Szalay-Bobrovniczky Vincével, a Miniszterelnökség egyházügyi kapcsolatokban illetékes helyettes államtitkárával jelent meg egy interjú, amelyben már kormányzati szinten foglalkoznak az ominózus kutatással. Ebben már nem a Telexet támadják, hanem a kutatásvezető Kovács Andrást. A kérdésre, hogy a kormány szerint hogy állhatott elő az a helyzet, hogy Magyarországon ennyire magas az antiszemita előítéletekkel való fertőzöttség, Szalay-Bobrovniczky ezt válaszolta:

„Ez nem helyzet, hanem egy közvélemény-kutatás, ami álláspontunk szerint nem tükrözi a valóságot. Nem hihető, hogy Magyarország az öt leginkább antiszemita ország közé tartozna, miközben (szemben a nyugat-európai helyzettel) a hazai zsidóságot nem éri atrocitás, biztonságban, hagyományaiknak megfelelően élhetik az életüket, az állami intézmények teljes körű védelmet nyújtanak számukra, a közbeszéd kiveti magából az antiszemitizmust.”

Az államtitkár-helyettes ezután azt állítja, hogy „nem tisztázott, hogy a Tett és Védelem Alapítvány milyen megfontolásból rendelt meg egy ehhez hasonló, egyértelműen tendenciózus közvélemény-kutatást, de lévén, hogy az általam amúgy tisztelt Kovács András a CEU professzora, így nem is várhattunk objektív eredményeket.”

Arra, hogy a Tett és Védelem miért rendelt meg egy európai antiszemitizmus-kutatást, a válasz részben adott: azért, mert a kormány forrást biztosított ehhez. Az alapítvány korábbi közleménye szerint a magyar kormány 2019-ben 525 millió forinttal, 2020-tól pedig a költségvetésbe automatikusan beépülő 500 millió forinttal támogatja az európai szintű antiszemitizmus elleni küzdelmet. „A költségkeret az Európai Tett és Védelem Liga felállításához járul hozzá, amely a törvényalkotás, az igazságszolgáltatás, a monitoring-kutatás és az oktatási rendszer területén fog kiterjedt tevékenységet folytatni” – vagyis legalábbis részben éppen a magyar kormány finanszírozza az európai antiszemitizmus kutatását. A kutatást egyébként a nemzetközi Ipsos végezte, a kutatást vezető Kovács András pedig évtizedek óta a legnevesebb magyar antiszemitizmus-kutatónak számít.

Megkérdeztük Kovács Andrást is, hogy hogyan reagál Szalay-Bobrovniczky Vince kritikájára. A CEU professzora azt hangsúlyozta, hogy a kutatás eredményeit elemző tanulmányban részletesen tárgyalták, hogy miért nincs összefüggés a zsidóellenes előítéletek megléte és a zsidóellenes erőszakcselekmények gyakorisága között, majd rátért az államtitkár-helyettes szavaira:

„Aggasztónak tartom, hogy az államapparátus ilyen magas szintjén is súlyos szövegértelmezési nehézségekkel küzdenek tanult emberek. Ennél csak az lenne aggasztóbb, ha el sem olvasták volna a szöveget, amiről nyilatkoznak.

Már a publikált elemzés legelején elmondtuk, közhely a szociálpszichológiában, hogy az előítéletesség önmagában nem vezet agresszióhoz az általa egyébként előítélettel szemlélt csoport tagjai ellen. Az ijesztő zsidóellenes erőszak olyan társadalmak békéjét is feldúlhatja, amelyekben viszonylag kevés az antiszemita, de egy elszánt és szervezett antiszemita kisebbség – legyenek ezek iszlamisták, szélsőjobboldaliak vagy szélsőbaloldali terroristák – az erőszakot választja a politikai cselekvés eszközének. És lehetséges az is, hogy egy zsidóellenes előítéletektől széles körben fertőzött társadalomban elenyésző a zsidóellenes atrocitások száma” – fogalmazott Kovács.

Arra, hogy mi szükség volt a kutatásra, a CEU kutatója felidézte, hogy a TEV 2013 óta publikálja éves kutatásait az antiszemita előítéletességről, amelyeket 2018-ig a Medián végzett, a mostani nemzetközi kutatást pedig az Ipsos. Szerinte a szervezet „jó és fontos célra költötte el azt a sok pénzt, amibe az ilyen kutatások kerülnek”, és nagyrészt ezeknek a vizsgálatoknak köszönhető, hogy tiszta képünk van a zsidóellenes előítéletességről az országban.

„Csodálkozom, hogy a mostani eredmények ekkora meglepetést okoztak kormánykörökben, hiszen a mérési adatok alig változtak az elmúlt évtizedben, és Magyarország több nemzetközi összehasonlító vizsgálat eredményei alapján is ugyanott állt az előítéletesség-skálán az országok sorában, mint a mostani kutatás szerint. Persze, lehet, hogy szerintük ezeket is mind a Soros vezette világösszeesküvés szervezetei végezték” – utalt a CEU-ról tett megjegyzésre, és arra, hogy Szalay-Bobrovniczky a vele készült interjúban azt is kifejtette, hogy „Soros György és civilnek álcázott impériuma Magyarország lejáratásán dolgozik”.

Hann Endre szociálpszichológus, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója és Róna Dániel, a Medián kutatója, szerzők, valamint Bodnár Dániel, a kutatást megrendelő TEV kuratóriumi elnöke az Antiszemita előítéletesség a magyar társadalomban című kutatási jelentést ismertető sajtótájékoztató előtt a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) budapesti irodájában 2016. április 19-én – Fotó: Demecs Zsolt / MTI

Kovács szerint Szalay-Bobrovniczky nézetei az antiszemitizmus-kutatásról „akkor is értékes forrást jelentenek egy korszakunk történetével foglalkozó kutató számára, ha az államtitkár-helyettes nyilvánvalóan nem érti, amiről beszél. Megtudhatjuk belőlük, hogy hogyan is gondolkodtak 2022-ben a magyar állam emberei arról, hogy milyen a jó, állami támogatásra érdemes társadalomtudomány. Leginkább olyan, ami készségesen igazolja azt a képet, ami az ő fejükben él a világról”.

A Szombat-interjúban Szalay-Bobrovniczky Vince egyébként azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány zéró toleranciát tanúsít az antiszemitizmussal szemben, „a mindenkori Orbán-kormány” következetesen kiáll a hazai zsidó közösség mellett. Orbán Viktornak a Netanjáhuval való 2017-es találkozója után mondott szavait idézte arról, hogy a II. világháború idején Magyarország bűnt követett el, „ugyanis akkor úgy döntöttünk, hogy a zsidó közösség védelmezése helyett a nácikkal való kollaborálást választjuk”. A hazai aktuálpolitika kapcsán azt mondta, hogy a Fidesz a Mi Hazánkat politikai ellenfelének tekinti, a durva antiszemitizmus ugyanakkor az ellenzéki pártszövetségbe szivárgott be. Ennek alátámasztására a kormányzati tisztviselő azt állította, hogy Márki-Zay Péter a fideszes zsidók listázását javasolta. Ez nem egészen fedi a valóságot: valójában Márki-Zay csak arról beszélt, hogy „a Fideszben van néhány zsidó is, bár elég kevés”, majd az ezt követő kormányközeli támadások után kikérte magának, hogy őt antiszemitának nevezik. Erről ebben a cikkben olvashat részleteket.

Kövess minket Facebookon is!