Se a jutalékos rendszerre, se az irányított pályázatokra nem talált bizonyítékot a Városháza-ügyet vizsgáló bizottság

2022. január 24. – 12:01

Másolás

Vágólapra másolva

A Városháza-ügyet vizsgáló bizottság hétfői ülésén a Soproni Tamás bizottsági alelnök, momentumos politikus által készített jelentéstervezetet fogadta el a grémium baloldali többsége, amely egyúttal leszavazta a Kovács Péter (Fidesz–KDNP) bizottsági elnök által készített 35 oldalas tervezetet.

Az elfogadott változat azt rögzíti, hogy az ügyben nem született olyan döntés, amely szerint a városvezetés eladja a Városháza épületét. „Egyetlen bizottsági tag sem tudott megjelölni olyan szűkítő feltételt a pályázati kiírásban, amely a hangfelvételeken szereplő +irányított pályázatra+ vonatkozó sejtetéseket alátámasztotta volna” – olvasható továbbá a dokumentumban.

A Kovács Péter által készített összegzés szerint ugyanakkor a Fővárosi Közgyűlés „baloldali többsége és Karácsony Gergely főpolgármester a Városháza eladása kapcsán kirobbant botrány első pillanatától kezdve megpróbálta tagadni és eljelentékteleníteni a nyilvánosságra került tényeket”. Emellett szerinte arra lehet következtetni, hogy Budapest vezetése el akarta adni az épületet, illetve működik jutalékos rendszer „a fővárosi ingatlaneladások körül”, írja az MTI.

A Városháza ügyében felállított fővárosi vizsgálóbizottság munkája ma lezárult, írja a Facebookon Soproni Tamás. Soproni összefoglalója szerint a beidézett személyek meghallgatása és mintegy 5,5 GB terjedelmű dokumentum alapján a bizottság a következőkre jutott:

1. A 2019 októberében megválasztott városvezetés részéről nem született döntés a Városháza eladásáról.

2. A 2019 októbere óta elindított vagy lezárt ingatlanértékesítések dokumentációi alapján a hangfelvételeken szereplő „irányított pályázatra” vonatkozó sejtetéseket nem lehetett alátámasztani.

3. Az ingatlanok eladásában annyian vesznek részt, hogy kizárt lenne titokban tartani.

4. A hangfelvételeken emlegetett „jutalékos rendszert” állítólagosan működtető Berki Zsolt nem ismeri és nem volt kapcsolatban Karácsony Gergely főpolgármesterrel (2019–), Tarlós István volt főpolgármesterrel (2010–2019) és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel (2019–) sem. Berki Zsolt többször találkozott Bagdy Gábor volt főpolgármester-helyettessel (2010–2019), és a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok értékesítése iránt érdeklődött. A hangfelvételeken szereplő „jutalékos rendszer” működésére nem találtak bizonyítékot.

5. A vizsgálóbizottság szakértőt hallgatott meg, hogy „a hangfelvételek készítésének, annak összevágásának és nyilvánosságra hozatalának módja milyen egyezést mutat az orosz típusú dezinformációs kampányokkal, illetve ebből levonható-e következtetés arra nézve, hogy a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése összefüggésbe hozható a 2022. évi országgyűlési választásba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségével”. Ám ennek részletesebb vizsgálata más állami szervek kompetenciájába tartozik.

Múlt hétfőn a fővárosi önkormányzat eseti, többpárti vizsgálóbizottsága, aminek az a feladata, hogy kivizsgálja a sajtóban Városháza-ügyként elhíresült esetet, Karácsony Gergely főpolgármestert hallgatta meg.

Karácsony elmondta, hogy már a ciklus elején megvolt a szándék, hogy elindítsák a Városháza fejlesztését. 2020 októberében döntés is született a fejlesztés stratégiájáról, ami elindította a Városháza park fejlesztését. A döntés alapjául egy, a főváros vagyonkezelő cége által készített döntés-előkészítő anyag szolgált, ami érveket, alternatívákat tartalmazott. Ezt az anyagot a Városháza nyilvánosságra hozta, a tanulmány utolsó mondatai pedig tisztán mutatják, hogy a főváros nem kívánta az épületet értékesíteni, amit egyébként a törvény szerint meg se tehetne, közölte a főpolgármester.

A Városháza-ügyről írt anyagainkból itt csemegézhetnek.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!