Truttyfőzelék, éhes gyerekek: miért ilyen rossz az iskolai menza?
2022. január 19. – 10:24
Cikksorozatot indít a Telex, ahol a következő hetekben feltárjuk a truttyfőzelék, a mosogatólé-leves, a pompás csokis piskóta, a mócsingos husikák és az ízletes(?) májkrémes kenyerek világát, azaz az általános iskolai menzák terepét. Középpontban a kérdés: miért nem jobb az iskolai menza? A sorozat legelső darabjában keressük a jelenlegi iskolai menzák pozitív és negatív történeteit! Küldje el nekünk, ha különösen klassz vagy különösen rémes tapasztalata van, vagy ha egyszerűen valami figyelemreméltó dolog történt a gyerekével az iskolai menzán.
Nyilván van egy egészen egyszerű válasz arra, hogy miért nem igazán jó a kaja az iskolai menzán. Azért nem jó, mert abból az összegből, amiből az ételt szolgáltató üzemeknek ki kell jönniük, nem könnyű csodákat alkotni. Az én gyerekeim iskolájában egy egész napi, háromszori étkezés díja a szülőknek 676 forint. Ebből 105 forint a tízórai, 474 forint az ebéd és 97 forint az uzsonna – ez utóbbi rendszerint egy szelet valamivel megkent kenyeret jelent.
És persze hatalmas ízlés- és elkényeztetésbeli eltérés van a gyerekek között, mert ott vannak a büdöskölkök például, akiknek semmi se jó, még a jó se jó. Aztán ott kanalaznak boldogan a másik véglet képviselői, akik még a vasszöget is. Ugyanakkor ezen semmit sem változtat, hogy az anyagi mozgástér rendkívül kevéssé rugalmas, talán nem véletlen, hogy a sok szülőnek és gyereknek nincsenek igazán jó tapasztalatai a sulis menzán felkínált étellel.
Cikksorozatunkban a következő hetekben rendszerszintű problémaként kezeljük az iskolai menzás fogásokat, körüljárjuk az állami oktatási intézményekben fogyasztott ételt. Azon belül is, elsősorban a 6–12 éves korosztály étkeztetését vizsgáljuk gasztronómiai, politikai szakértőkkel, dietetikusokkal, pszichológusokkal és táplálkozástudományi kutatókkal.
Olvasói történeteket keresünk állami iskolai menzákkal kapcsolatban, a 6–12 éves korosztályról. Ha van tanulságos, figyelemreméltó sztorija, küldje el az ugyelet+menza@telex.hu címre!
Éhezik a gyerek
Mi úgy látjuk, nagyon is van mit vizsgálni. Körbekérdezve a közvetlen környezetemben rettenetes élményekről számolnak be a szülők, íme négy külön álló sztori egy gyors körkérdés alapján a szerkesztőségből:
„Az egyik legdurvább az alapleves, ami a beszámolók szerint felolvasztott mirelit zöldségkeverék vízzel felöntve, a másik meg a truttyfőzelék (ha jól értem, ez a lencsét és társait takarja). A valamiért melegen adott gyümölcsleves és a tejbegríz komparatív előnye, hogy állítólag a többihez képest ehető, a leves alternatívájaként ugyanakkor újabban rendszeresen választható ivólé viszont hiteles beszámolók szerint sajnos ihatatlan.”
„A nagyobbik fiam rendszeresen éhesen jön haza, szerintük moslékot tálalnak ebéd gyanánt.”
„Nem jó érzés, ha a gyerekem éhezik, éhesen jön haza. Mindennap csomagolok egy csomó tízórait, háromszori étkezésre be van fizetve, és így is előfordul, hogy hazaérve azonnal éhes, azt mondja, nem ebédelt, annyira undorító volt a suliban a kaja.”
„A gyerekek éhezése nálunk is mindennapos probléma, külön gond, hogy kenyeret korlátlan mennyiségben ehetnek, így gyakran ezzel pótolják az ehetetlen ebédek helyét, amitől nem lesznek boldogabbak, viszont pocakosodnak. Számomra az is gyakran kiderül, hogy azokon a napokon, amikor nem eszik meg az ebédet, vagy mondjuk tejbegrízt, illetve más, egyáltalán nem tápláló ételt kapnak, akkor nemcsak nehezebben koncentrálnak, de érzékenyebbé is válnak az éhségtől. A karanténok alatt, mikor hosszabban voltak itthon, derült ki igazán, hogy ha rendes ételeket kapnak, amiket mi főzünk, és sok zöldséget, gyümölcsöt esznek, akkor a durvább dekoncentrált mélyhullámok, kiborulások és vad éhségrohamok, sőt, az édességvágy is csökken.”
Jelentkezzen nálunk, és ossza meg ön is tapasztalatait, annak különösen örülünk, ha nem a fentiekhez hasonló negatív sztorikról számol be.
Menza helyett svédasztal?
Az állami szervek sem túl elégedettek egyébként a menzákkal, nemrég a 700 szakembert tömörítő közhasznú Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége jelentette be, hogy az ablakon kiadott étel helyett svédasztalos étkeztetést, egyetlen menü helyett szélesebb kínálatot vezetne be a hazai menzákon. Az oka a változtatási igénynek az, hogy egy csomó helyen – különösen a városokban vagy a gazdagabb településeken – már a harmadikosok közül is sokan elfordulnak a közétkeztetéstől, a felső tagozatosok és középiskolások közül pedig nagyon kevesen vesznek részt az iskolai étkeztetésben.
A szövetség vezetője el is ismerte, hogy ennek oka részben az, hogy harmadosztályú helyettesítő élelmiszereket használnak, ezért kerülhet a gyerekek tányérjára sajtszerű, tejfölszerű vagy virsliszerű termék a jó minőségű alapanyagok helyett. Emellett a gyerekeknek gyorsan kell enniük, és az időhiány miatt sokszor a levest el sem veszik.
