Lopás miatt nyomoznak a Vár alatti alagútrendszer és egykori kormánybunker egyik bejáratánál tartott rendőri akció után
2022. január 9. – 10:59
Lopás kísérletének gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomoznak a budai Vár közelében zárt rendőrségi területre történt illegális behatolás ügyében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) sajtóügyelete az MTI érdeklődésére vasárnap.
Ahogy azt a Telex is megírta, szombat este a Készenléti Rendőrség, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Terrorelhárítási Központ részvételével intézkedtek késő este egy zárt rendőrségi területre történt illegális behatolás miatt. Olvasónk jelzése szerint a TEK páncélozott járműve, valamint körülbelül 20 kisbusz is a Vár felé hajtott a rendőri akció idején. Egy másik olvasónk arról számolt be, hogy az egyenruhások egy gyártelephez hasonlító területre nyomultak be.
Ez a Váralja utca 14. szám alatti alagútrendszer, illetve egykori kormánybunker egyik bejárata lehetett. Az objektumról itt találhatók további információk, így az is, hogy 2006-ban oldották fel a titkosítását, és hogy 1939-re készült el a korábbi nevén P/50-es objektumként ismert óvóhely. A fő bunkerrész 80 méter hosszú, kétszintes, kétszer 28 irodaszoba, illetve étterem, konyha, tárgyalóterem, illetve egy kis kórház benne műtővel is helyet kapott benne.
A Turizmus Online 2012-ben a területet bejárva hosszabb cikkben számolt be a látottakról. A látogatásról videó is készült a Budapest Scenes jóvoltából:
Az Urbface oldal cikke szerint a területen korábban a Koronaőrség kaszárnyája állt, melyet Györgyi Géza, illetve az őt váltó Hauszmann Alajos tervei alapján építettek meg. A laktanya Budapest 1944-45-ös ostroma során súlyosan megsérült, a bontását viszont nem kifejezetten ezért rendelték el 1948-ban, hanem mert az országnak „már nem volt szüksége a királyságot (is) szimbolizáló koronaőrökre.” A bontás ellenére a telek a Honvédelmi Minisztériumnál maradt, amely itt alakította ki az egykori, 1936-39 között kialakított kormányóvóhely új, 120 méter hosszú, személyi bejáratként szolgáló alagútját. Magát az óvóhelyet Salacz Gyula, Uy Károly és Uhlyarik Róbert építészek, illetve Kadics Ottokár geológus tervei alapján alakították ki.
A kormány többször is tanácskozott az óvóhelyen, majd 1945 januárja és a kitörés napja között ide költözött be a Budapest védelmét irányító Karl-Pfeffer Wildenbruch tábornok vezette német IX: SS hegyihadtest, illetve a vitéz kishindi Hindy Iván tábornok irányította magyar hadsereg parancsnoksága is. A kommunista kormány 1949-52 között vegyi- és atomcsapás elleni védelemmel is ellátta a bunkert, illetve szintenként 120 méter hosszúra bővítette ki azt. Mivel a létesítmény még ma is katonai objektum, a megtekintése szinte lehetetlen, zárul az Urbface cikke.