Hétfőn már hiányoztak az oltatlan tanárok az iskolákból, van olyan elitgimnázium, ahol a tantestület 5 százaléka nem dolgozhat

2022. január 03. – 15:58

Hétfőn már hiányoztak az oltatlan tanárok az iskolákból, van olyan elitgimnázium, ahol a tantestület 5 százaléka nem dolgozhat
Tanévnyitó a győri Révai gimnáziumban 2021-ben – Fotó: Miklós Gimnázium / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

Hétfőtől nem dolgozhatnak azok a tanárok, akik nem oltatták be magukat, a kormány ugyanis már korábban kötelezővé tette nekik a koronavírus elleni oltást. Az ország egyik legismertebb, országos hírű iskolájában, a győri Révai elitgimnáziumban egy matek, egy német és egy angol szakos tanár döntött úgy, hogy nem oltatja be magát: ez a tantestület öt százaléka, és a győri intézmények egyharmada jár hasonló cipőben. Egy szegedi, egy debreceni és egy budapesti elitiskolában teljes az átoltottság, míg két másik fővárosiban már van egy-két hiányzó tanár.

A kormány október 28-án rendelte el a kötelező oltást az állami fenntartású intézményekben, ugyanakkor az egyházi és magánfenntartású (alapítványi) iskolákban nem tették kötelezővé, azokban az intézmény vezetője dönthet az oltásról.

A kötelező oltás felvételének határideje most lejárt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleménye szerint az állami fenntartású iskolákban a pedagógusok egy százaléka nem oltotta be magát: ez 78 ezer tanárból szám szerint 780-at jelent. Hétfőtől ők nem kezdhettek el dolgozni, felmentést csak azok kaphattak, akiknek orvos igazolta, hogy nem kaphatják meg a koronavírus elleni oltást, ők a tanárok három százalékát teszik ki (egészségügyi okokból nincsenek beoltva). További egy százaléknak pedig miniszteri mentesítése van az oltás alól, bár az egyelőre nem világos, hogy ez mit jelent pontosan – megkérdeztük a minisztériumot erről, de egyelőre nem válaszoltak.

Néhány középiskolánál érdeklődtünk hétfőn, hogy náluk milyen az átoltottság, van-e olyan tanár náluk, aki nem tudta megkezdeni az új iskolai félévet. A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is, Horváth Péter saját iskoláján kívül a helyi számokat is látja. A Telexnek azt mondta,

a Révaiban egy matek, egy német és egy angol tanár tartott ki az elhatározása mellett, és nem oltatta be magát. Korábban hatan voltak, de három tanár végül beadta a derekát.

Mivel a Révaiban viszonylag nagyok a munkaközösségek, így a három szaktanár helyettesítését meg tudják oldani. A gimnázium egyik kollégiumi nevelőtanára német szakos is, ő az egyik beugró. Az angolnál sem gond a helyettesítés, a matematikánál pedig csoportok összevonásával oldják meg a pótlást. „Ez annyit jelent, hogy az adott osztály eddig két csoportban tanult, most egyben teszi. Nyilván szerencsésebb a kisebb létszámú oktatás, a tanárra hárul a több feladat: a differenciálást megszervezni bonyolultabb, és több dolgozatot kell javítani… sorolhatnám.”

Horváth Péter – Fotó: Révai Miklós Gimnázium / Facebook
Horváth Péter – Fotó: Révai Miklós Gimnázium / Facebook

Horváth Péter úgy értesült, hogy a győri iskolák egyharmadában százszázalékos az oltottság, náluk nem téma már a határidő lejárta. A helyi intézmények egyharmada jár ugyanabban a cipőben, mint ők, és egyharmad azoknak a száma, ahol a helyettesítést még meg kell oldani. Van olyan iskola – nem a győri tankerületből –, ahol a „szerencsés” iskoláktól kérnek külsős segítséget.

A Révai-gimnázium igazgatójának nincs illúziója: kollégái, akik az utolsó pillanatig kitartottak az oltás megtagadása mellett, szerinte nem fogják később sem meggondolni magukat. Mindhárman tapaszalt, a szakmában évtizedeket eltöltött pedagógusok.

A helyettesítést vállaló tanárok bérezéséről iskolaigazgatóként egyelőre annyit tud a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is, hogy azt külön kell kezelni. Reméli, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő tanárok bérét át tudják majd erre a célra csoportosítani, tehát nem a spórolás lesz a végső cél, hanem az, hogy ebből a keretből honorálják azokat, akik a pluszfeladatot és -munkát elvállalták.

Ahol nincs egy oltatlan tanár sem

A Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban már szeptember elsejére mindenki be volt oltva, mondta Nagy Anett igazgató a Telexnek. Az iskola honlapja szerint hetvenhét tanár van náluk, az igazgató szerint a legtöbben már a harmadik oltást is megkapták, így nekik nem okozott gondot, hogy a tanárok mostantól addig nem dolgozhatnak, amíg be nem oltatják magukat. „Ez nálunk nem volt kérdés. Nekünk hinni kell a tudományban, az oltás az, amivel a rendes életet tovább tudjuk vinni” – mondta erről Nagy.

Teljes az átoltottság a Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban is. „Minket ez nem érint” – mondta az igazgató a kérdésre, miszerint van-e olyan tanár, aki nem tudta megkezdeni a félévet hétfőn. Aranyi Imre szerint az iskolájukban mindenki, aki állományban van, az be van oltva, még a takarítónő is.

Ugyanez a helyzet a Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumban is. Székely György igazgató szerint körülbelül hetven tanáruk van, közülük is mindenki be van oltva.

A budapesti iskoláknál már jelentkezett a probléma

A Budapesti V. Kerületi Eötvös József Gimnáziumban az igazgató szerint egyetlen olyan tanár van a nyolcvannyolcból, aki nincs beoltva, így ez az egy ember most nem tudott visszamenni tanítani.

A szintén fővárosi Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója nem mondott a Telexnek pontos adatokat. Porogi András annyit mondott, a körülbelül 38 tanár túlnyomó többsége be van oltva, de nem mindenki. Ehhez még annyit tett hozzá, a hiányzó tanárok helyettesítését biztosan meg tudják oldani.

Ha az Ön iskoláját is érinti a az oltás miatti tanárhiány, írjon nekünk az ugyelet@telex.hu emailcímre!

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom