Navracsics másképp beszélne az EU-val, de nem gondol egy Orbán utáni Fideszre

2021. december 17. – 09:41

Másolás

Vágólapra másolva

Sajnálja, hogy a Fidesz kilépett az Európai Néppártból, a kormánypárt túl konfrontatív az Európai Bizottsággal, a politikai közbeszéd eldurvult, de azt nem a Fidesz, hanem a 23 millió románnal riogató MSZP kezdte még 2001-ben – derült ki Navracsics Tibor HVG-nek adott interjújából.

„A sokszor radikális, leegyszerűsítő nyelvezet riasztó lehet azok számára, akik nemcsak fekete-fehérben, hanem árnyalatokban is látják a világot” – magyarázta meg kritikus fideszes imidzsét erősítve, hogy miért fordulhatott el a Fidesztől a nagyvárosiak és a fiatalok számottevő része.

2022-ben jönne, de már visszatért

A Fidesz utolsó ellenzéki időszakának frakcióvezetője, majd az Orbán-kormány igazságügyi minisztere, rövid ideig külügyminisztere, végül 2014 és 2019 között a kulturális, ifjúsági és sportügyek magyar EU-biztosa ma már kijjebb szorult a kormánypárt legbelső köréből. A 2022-es választásokon Tapolcán indulva egyéni mandátummal térne vissza, bár úgy látja, valójában már visszatért a belpolitikába: „Két kormánybiztosi megbízatásom van, a Pannon Egyetem kuratóriumi tagja vagyok, vezetek egy intézetet a Közszolgálati Egyetemen.”

Magát mérsékeltebbnek tartja, és a kormány brüsszelezését túlzónak érzi, kritikája visszafogott: a magyar médiahelyzetet nem látja aggasztónak, azt, hogy a közszolgálati tévében ellenzéki politikusok nem jelenhetnek meg, elüti annyival, hogy „én úgy tudom, hogy ma is bemennek, néha még akkor is, ha nem hívjak őket”. Ezzel Hadházy Ákos, Szél Bernadett, Kunhalmi Ágnes, Varju László 2019-es megjelenésére utalt a köztévében, ahonnan az ellenzéki politikusokat biztonsági őrök hajították ki – a képviselők ezzel kapcsolatos panaszát tavaly az Alkotmánybíróság visszadobta.

Ellenzéket segítő cenzúra a Fidesz 12. évében

Az Elk*rtuk című filmet nem látta, de megjelent egy vetítés előtt, ahol saját élményeiről beszélt, mivel a tévészékház ostroma alatt épp az MTV-ben volt – ez a Fidesz ellenzéki időszaka, épp ezért esett szó arról, hogy 2010 után már kevésbé van esélye egy ellenzéki politikusnak arra, hogy elmondja álláspontját a közszolgálati tévében.

A filmről elismeri, hogy nem dokumentumfilm, hanem politikai krimi. (Más kérdés, hogy erősen a mostani kampányra van hangolva, hiszen sokkal inkább szólt Dobrev Kláráról – aki a film készítésekor még esélyes volt arra, hogy az összellenzék kormányfője legyen.) Navracsics szerint igenis cenzúra volt, ahogyan a bemutatót több mozi kezelte.

Az EU által kifogásolt médiahelyzetet is magában foglaló jogállamiság fogalmáról a kormányhoz hasonlóan azt tartja, hogy az egzakt módon nem fogalmazható meg, „mást gondol alatta egy svéd és mást egy bolgár”, így azt számonkérni nem lehet. Nem mondja ki, de ebből következik, hogy a Fidesszel összhangban ő is elutasítja a politikai fegyvernek tartott jogállamisági mechanizmust, amely alapján lehetővé válhat, hogy erre hivatkozva a tagországoktól megvonják a nekik járó EU-s forrásokat.

Orbán utáni Fideszre nem gondol

„De nem baj, ha vitatkozunk. Sőt nem szabad lemondani a kommunikációról, mert annak szakítás lesz a vége, ami beláthatatlan következményekkel járhat” – villantotta meg utána ismét mérsékelt oldalát a politikus, aki semmiképp sem szeretné Magyarországot az EU-n kívül látni.

Személyi kérdésekben már óvatosabban fogalmaz az egykori kormányfőhelyettes: egy Orbán Viktor utáni Fideszre egyelőre nem gondol, saját magának pedig nincsen „szerepálma”.

„Úgy nyolcvan százalékban ugyanazt gondoljuk a jövőről, de más-más habitusú emberek vagyunk. Vannak köztünk egészen radikálisok. Értékelem őket, hiszen van, amikor rájuk van szükség. De vannak mérsékeltek is. Ők – közéjük sorolom magamat – kissé háttérbe szorultak az utóbbi években.” A nézetkülönbségek mértékét azonban gyorsan helyreteszi: „Én a Fidesz vagyok.”

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!