Elfogadták a fővárosi önkormányzat költségvetését

A rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 297 124 159 000 forintban, kiadásait 410 752 218 000 forintban állapítja meg. A fővárosi önkormányzat ugyanakkor 6 094 037 000 forintot fordít hiteltörlesztésre. Az így keletkező 119 722 096 000 forintos hiányt betétek 55 milliárd forintos bevételeiből, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 32 422 773 000 forintból, belföldi értékpapírok 32 299 323 000 forintos bevételeiből finanszírozzák.

Az MTI tudósítása szerint Láng Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője javasolta, hogy vegyék le a napirendről a költségvetés tervezetét, mert abból „nem szabad politikai pamfletet csinálni”. Jelezte: az, hogy a költségvetés olyan 50 milliárd forinttal tervez „virtuálisan”, ami nem létezik, nem biztosítja, hogy jövőre komoly munkát tudjanak folytatni. Emlékeztetett rá: a költségvetést február 15-éig kell beterjeszteni. A képviselők többsége azonban nem támogatta, hogy levegyék napirendről a költségvetést.

Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, nem a főváros vezetésének szándéka szerint alakult úgy, hogy a fővárosi önkormányzat működése ilyen mértékben az országos politika színterévé vált. Úgy vélte, a 2022-es választási kampánynak Budapest azért lett a része, mert a kormány támadást indított a főváros ellen, ugyanis nem tud együtt élni a gondolattal, hogy „az önkormányzat helyhatóság és nem helytartóság”. Hozzátette: a budapestiek megbízták a városvezetést egy mandátummal, ennek végrehajtására szövetséget keresnek a kormánnyal, de az háborúzik a fővárossal, próbálja elvenni a pénzét és a becsületét.

A költségvetés, amelyet most tárgyalnak, lenyomata a politikának, hogy miként próbálja a kormány pénzügyileg lehetetlenné tenni a főváros működését. Négyszeresére emelték a főváros által fizetendő szolidaritási adót, második évben vonják el az iparűzési adó felét, négyszeresére emelik a víz- és csatornaszolgáltatás nyújtása miatti adót, a „kukaholding” pedig ötmilliárd forintot tart vissza a budapestiek által befizetett szemétdíjból – sorolta. Ezek az intézkedések – folytatta – azt célozzák, hogy a főváros ne tudjon bért emelni és romoljon a szolgáltatás színvonala. Ezért ez egy politikai értelemben vett féléves költségvetés, ki kell húzni májusig – mondta Karácsony Gergely.

A főpolgármester felhívta a figyelmet arra, mindennél többet elmond a főváros pénzügyi helyzetéről, hogy 2018-ban a főváros és a központi költségvetés viszonya „plusz 18 milliárd forintot hozott a fővárosnak”, idén és jövőre ez a szám „mínusz 6 milliárd”. Szólt a Városháza-ügyben tartott házkutatásokról is, azt mondta, tűzbe teszi a kezét minden kollégájáért, és az elmúlt időszak döntései kiállják a nyilvánosság próbáját. Jelezte: nem a nyomozással van baja, hanem „a politikai propagandával”, és ha utóbbi miatt nyomoznak az önkormányzat munkatársainak lakásában, azt szóvá fogja tenni.

A napirend vitájában Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, a Fővárosi Közszolgáltatói és Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége koordinátora fővárosi érdekképviseletek nevében arra kérte a képviselőket, hogy politikai hovatartozástól függetlenül álljanak ki az iparűzésiadó-elvonás kormányzati kompenzációja mellett.

A vitában Láng Zsolt arról beszélt, a főpolgármester kétszínű játékot játszik Budapest életével, „eljátssza a szegény, megbántott, jóindulatú fiút, akit a kormány bánt”, miközben nem jóindulatú, nem gondolta komolyan a választási ígéreteit és nem akar együttműködni a kormánnyal. Hozzátette: a főpolgármester hadszíntérré teszi Budapestet és hídfőállásokat épít, ahonnan a kormányt támadhatja. Megjegyezte: fárasztó az állandó hadiállapot, amelyet a főpolgármester idéz elő.

Kovács Péter (Fidesz–KDNP) XVI. kerületi polgármester kijelentette: a beterjesztett javaslat „kamu városvezetés kamu költségvetése, amit nem lehet támogatni”. Bagdy Gábor (Fidesz–KDNP) azt mondta: nem valódi költségvetés, hanem politikai hitvallás a tervezet, egy „politikai pamflet”. Szerinte a költségvetés feléli a tartalékokat, az ingatlaneladásból származó bevételeket, a fejlesztési forrásokat pedig működésre költi.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint viszont Budapest „megbéklyózott város”, ezt tükrözi a költségvetése is.

A javaslatban felidézték Karácsony Gergely azon korábbi szavait, amelyek szerint „a kormány évről évre jobban szorítja a pisztolyt a városvezetés halántékához”. Ehhez képest is 2021-ben érdemi változás történt, a kormány ugyanis „meghúzta a ravaszt” – írták, hozzátéve: a járvány és a gazdasági válság nem szűnő kihívásai okozzák, hogy a közgyűlés olyan költségvetést fogadhat el 2022-re, amely magában hordozza azt a veszélyt, hogy ellehetetlenítik a budapesti közszolgáltatások működőképességét. „Ezt kétféleképpen lehet csak elkerülni: vagy a kormány hozzáállása változik meg, vagy maga a kormány 2022-ben” – olvasható.

A javaslat elfogadásával döntöttek arról is, hogy a főváros Szolidaritási Alapot hoz létre, amely saját források és európai uniós támogatások összehangolt felhasználásával támogatja a kiemelt szociális problémák enyhítésére irányuló programok megvalósulását. Felkérték Karácsony Gergelyt, hogy az alap részletes szabályait dolgozza ki, keretösszegét határozza meg és terjessze a testület elé.

A fővárosi közgyűlés további döntéseiről, a Városháza-ügy fejleményeiről ebben a cikkünkben olvashat >>