Jön a karácsony: a külföldi fényüzérek veszélyes fényfüzérekkel támadnak

2021. december 10. – 09:07

Jön a karácsony: a külföldi fényüzérek veszélyes fényfüzérekkel támadnak
A jó példa: Szombathely belvárosában biztonságos és energiatakarékos fényeket használtak – Fotó: Czika László / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium laboratóriuma kimutatta: négyből három karácsonyi égősor hibát hibára halmoz.

Sokféle bajt okozhat egy rossz fényfüzér, például rázhat, de tűzveszélyes is, és azért annál sincsen sok idegesítőbb pillanat, amikor egy soros kapcsolású (igen, erről soros tehet) égősor nem ég, és meg kell keresni, hogy melyik konkrét égő tette tönkre az egész sort.

A problémát ismeri az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is, amely a laboratóriumában igyekszik bevizsgálni a problémás árucikkeket, amelyek nem ritkán egyszerre akár hét-nyolc szempontból is kifogásolhatónak bizonyultak.

A fogyasztóvédelmi hatóság a fényfüzérek és dekorációs célú világítástechnikai termékek szezonális ellenőrzése során a kereskedelmi forgalomból mintavételezett termékeket, és azt találta, hogy ezek több mint háromnegyede nem felelt meg a biztonsági követelményeknek.

Mint az ITM közleményében figyelmeztet:

A hiányosságon ért karácsonyi díszvilágítási eszközök így nem kevésbé tűzveszélyesek, mint sok ragyogó gyertya, ráadásul utóbbiak garantáltan nem ráznak.

Ajándékosztás helyett ajándékoltás

Mint az ITM rámutat:

alaposan betehet az ünnepi hangulatnak, ha osztás helyett oltani kell az ajándékokat. Az ITM akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma hosszú évek óta vizsgálja a szezonális termékeket annak érdekében, hogy a veszélyesek kiszűrésével elejét vegye a baleseteknek.

A laboratórium a bolti kínálatból eddig 31-féle díszvilágítási füzért és dekorációs célú világítástechnikai terméket vizsgált meg. Közülük 24 típust talált áramütés- és/vagy tűzveszélyesnek. A megbukott termékeknél jellemzően nem csak egy, hanem többnyire hét-nyolc hiba is előfordult.

Feltűnően gyakori hiányosság volt, hogy a vezetéket nem rögzítették megfelelően, kettős helyett csupán alapszigeteléssel látták el, vagy a keresztmetszete nem érte el a szabványban előírt vastagságot. Sok esetben a csatlakozódugó kis mérete miatt a bedugaszoláskor a használó keze feszültség alatt álló részekkel érintkezhet. Gyakran ajánlottak kültéri használatra a víz behatolása ellen nem védett terméket. A hiányosságok az áramütés, égési sérülés, lakástűz veszélyével fenyegetnek. Huszonegy terméket kell visszahívni a vásárlóktól azért, mert kigyulladhatnak és rázhatnak is. A vizsgálati eredmények a Fogyasztóvédelmi Portálon olvashatók.

A hely sem mindegy

Ha ezek után még bárki próbálkozna, a minisztérium rámutat a veszélyes csatornákra is:

  • A legtöbb veszélyes termék szokás szerint filléres vegyeskereskedésekből, piaci vagy alkalmi árusítóhelyekről származott.
  • A vásárlás helyének körültekintő megválasztásával is megóvhatjuk tehát magunkat a selejt okozta bosszúságoktól.
  • De számos egyéb árulkodó jel segít felismerni és elkerülni az otthonunk épségét és családtagjaink egészségét kockára tevő bóvlit.
  • A veszélyes termékeken általában nem szerepel a gyártó és importáló neve, márka vagy azonosító jele és címe, nincs típus- vagy modellszámuk, nem tüntetik fel rajtuk a műszaki adataikat, hiányzik vagy nem megfelelő formájú a CE jelölés.

Harc a fényüzérek ellen

Schanda Tamás miniszterhelyettes elmondta:

„A magyar fogyasztóvédelemben a biztonság az első, a fényfüzérek vizsgálatát ezért december végéig folytatjuk. A jelöletlen, beazonosíthatatlan termékek esetében a hatóság egyre gyakrabban él a teljes veszélyes árukészlet elkobzásának lehetőségével. Az elmúlt hetekben összesen 35 ezer darab vacak díszvilágítási eszközt tartóztattunk fel már a vámhatáron. A magyar emberek mellett ezzel az európai polgárokat is védjük, tavaly a második legtöbb jelzést fényfüzérek miatt küldtük be az uniós termékriasztási rendszerbe.”

Bár maga az üzérkedés fogalma kikerült a hazai büntetőjogból, Rákosi Mátyás idején az egyik legsúlyosabb bűncselekménynek számított.

Akár 15 évet is lehetett kapni érte, ha az üzérkedés a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette, súlyosbító körülmény volt, ha valaki bűnszövetségben, üzletszerűen, visszaesőként, jelentős mennyiségű vagy értékű árura követte el, illetve ha az azzal járó gazdasági tevékenységet állami vállalat, működése körében fejtette ki.

Sőt, ebben a korban még bőven volt egy ma már nem ismert súlyosbító körülmény, ha a devizagazdálkodást is sértette a bűntett.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!