Tihanyi beruházás: megsemmisítette a bíróság a környezetvédelmi engedélyt
2021. december 1. – 16:39
Pert nyertek a civilek, a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak egy megismételt környezetvédelmi eljárásban meg kell vizsgálnia, hogy milyen környezeti hatásai lesznek a Balaton Kapu elnevezésű turisztikai beruházásnak Tihanyban.
Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, az utóbbi időszakban több beruházás előkészítése is megindult Tihany egyik összefüggő, közel 22 hektáros területén, a Kenderföldeken. Két nagyobb építkezés különösen felborzolta a tihanyiak kedélyét.
Az egyik az önkormányzathoz tartozó Balaton Kapu nevű látogatóközpont a Rév mellett, amelyhez fogadó, Balaton-látó terasz és parkoló is tartozik. A beruházásra a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Kisfaludy 2030 program összesen egymilliárd forintot adott, és a tervek szerint 2022-re már át kellene adni.
A projekt leírása szerint a Balaton Kapu azért is lenne jó, mert a fogadó majd „megállítja a gépkocsi- és buszforgalmat”. Innen már csak „környezetkímélő járművekkel lehet majd a település központjába eljutni”, ezzel orvosolnák a nagy turista-autósforgalom és a környezeti hatás kérdését. A területen egyébként most is van egy parkoló, amit a piacozós napokat leszámítva nem nagyon használ senki: lényegében ez kerülne mostani helyéről fentebb, a fák helyére.
A Veszprém Megyei Kormányhivatal a környezetvédelmi eljárásában tavaly júliusban azt állapította meg, hogy a beavatkozás nem fog jelentős környezeti hatást okozni, ezért nincs szükség hatásvizsgálatra.
Habár azt írták, minden érintettel egyeztettek, a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park által a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak írt levél alapján ez még sincs teljesen így.
A Nemzeti Park levele szerint a tervezett beruházás területe „országos jelentőségű védett természeti területhez” tartozik, de kifogásolták azt is, hogy a leendő építkezés nem illeszkedik Tihany építészeti/táji jellegébe, és a tervezési terület az invazív fajok jelenléte mellett is egybefüggő zöldterület, ezért értékes élőhelynek tartják. Hozzátették, az elkészült hatásvizsgálat nem kínál részletes adatokat, a dokumentáció hiányos. Így nézve pedig „a tervezett beruházás során a területen jelenleg található, évtizedek óta csaknem háborítatlan élőhelyek egy része megsemmisül, visszamaradó részükön a bolygatottság mértéke és zavarás az építés és a későbbi használat miatt jelentősen megnő”.
A Nemzeti Park véleményezését a Veszprém Megyei Kormányhivatal azonban teljesen figyelmen kívül hagyta az engedély kiadásánál.
A Magyar Természetvédők Szövetsége, helyi természetvédők és civilek kezdeményezésére, közigazgatási pert indított az ügyben, kedden pedig jogerős ítéletet hirdettek a Veszprémi Törvényszéken. A bíróság a kiadott határozatot megsemmisítette, és arra kötelezte a kormányhivatalt, hogy egy megismételt eljárásban, további adatok beszerzése után újra vizsgálja meg azt a döntést, hogy származhatnak-e jelentős környezeti hatások a létesítmény megvalósításából.
A korábbi szakmai anyagokban a legkevésbé a klímavédelmi fejezetet dolgozták ki, ezt teljesen újra kell vizsgálnia a beruházónak a bírósági döntés után.
