Ki kell adni a Budapest–Belgrád-vasútfejlesztés vállalkozói szerződéseit az ítélőtábla szerint
2021. november 26. – 14:20
Másodfokon megnyerte a Hvg.hu és a Transparency International Magyarország azt az adatigénylési pert, amely arra irányult: adják ki a Budapest–Belgrád-vasút 5 millió forint feletti szerződéseit. Az állami cég Szijjártó Péter döntésére hivatkozva titkolta volna az adatokat, sikertelenül. Az adatokat 15 napon belül kell elküldeniük, ha ez nem történik meg, az ügy a Kúrián folytatódhat.
A portál emlékeztet, miután Magyarország egyik legjelentősebb beruházásának lényegében minden adatát titkolni kívánta a kormány, közérdekű adatigénylést nyújtottak be az ügyben, amelyben az alábbi adatokat kérték: a projektgazda Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. által megkötött, 5 millió forint feletti szerződéseket, valamint az alvállalkozók listáját, feltüntetve, hogy a cégek a projekt hány százalékáért felelősek, és mekkora értékben részesülnek a beszerzés értékéből.
Mivel az adatokat nem kapták meg, a Transparency International Magyarország és Karsai Dániel ügyvéd segítségével pert indítottak. A pert első fokon elbukták, a másodfokon döntő bíróság viszont nekik adott igazat,
az ítélet jogerős: ki kell adni a szerződéseket.
Az ügyben döntőnek bizonyult, hogy bár a projekttel kapcsolatban olyan szabályt hoztak, amely alapján a külügyminiszter megtagadhatja az adatigénylések teljesítését, ez önmagában nem elegendő, indokolni is kell a konkrét döntéseket. Az adatok akkor tarthatóak vissza, ha azok
„Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen, külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyeztetik”.
A döntést a külügyminiszter hozza meg, miután beszerezte Kína álláspontját. Azt viszont, hogy az adat kiadása tényleg veszélyes, nem elég csak bemondani, indokolni is kell. Ez viszont ebben az esetben nem történt meg.
A Hvg.hu arról számolt be, hogy a per során a bíróság csak egy levelet kapott, amely arról szól, Szijjártó Péter úgy döntött, az adatok nem kiadhatóak. Hogy miért, azt pedig később sem tudták megmagyarázni. A választ pedig így a bíróság „olyan mértékben általánosnak találta, hogy abból nem vezethető le, a magyar alvállalkozók neve, a teljesítésért fennálló százalékos felelősségük és ugyancsak százalékos részesedésük adatainak nyilvánossága mennyiben jár a fentiekben körülírt veszélyeztetéssel” – áll az ítélet indoklásában.
A Budapest–Belgrád vasúti összeköttetését célul tűző projekt összköltsége 1400 milliárd forint körüli, amiből 750 milliárdra becsülik jelenleg a 160 kilométeres magyar szakaszt. A beruházás 85 százalékát kínai állami hitelből állja a magyar kormány, de a részletekről többet nem lehet tudni, mert – mint írtuk – tíz évre titkosították tavaly a hitelszerződést. A beruházásról éppen pénteken jelent meg a Telexen az Investigate Europe tényfeltáró cikke.
