Az uniós bíróság ítélete ellenére a Legfőbb Ügyészség kitart amellett, hogy nem sértett uniós jogot

„A legfőbb ügyész eljárása mindenben megfelelt a hatályos magyar jognak” – reagált közleményében a Legfőbb Ügyészség az Európai Bíróság keddi ítéletére. „A legfőbb ügyész nem sértett uniós jogot, mivel a jogorvoslati kezdeményezése nem az előzetes döntéshozatali eljárás, hanem a magyar büntetőeljárás törvénysértő felfüggesztése ellen irányult” – írják.

„Az uniós bíróság ítélete – a magyar legfőbb ügyész jogorvoslati indítványával egyetértésben, a fentiekben említett döntésekre is figyelemmel – befogadhatatlannak ítélte a felfüggesztő végzésben megjelölt három ok közül a bírói függetlenséggel és javadalmazással kapcsolatban feltett kérdéseket” – olvasható az ügyészség közleményében.

Ahogyan arról beszámoltunk, kedden döntött az Európai Bíróság Vasvári Csaba ügyében: még 2019-ben indult büntetőeljárás a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) egy svéd állampolgárral szemben lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés vétsége miatt, az eljárás során azonban a vádlott védője indítványt terjesztett elő egy úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére – azaz arra, hogy az uniós bíróság vizsgálja meg a magyar jogszabályok és az uniós jog összeegyeztethetőségét. Az eljáró bíró, Vasvári Csaba 2019. július 11-én az eljárást fel is függesztette, és kezdeményezte az Európai Unió Bíróságának vizsgálatát.

Polt Péterék szerint ehhez viszont Vasvárinak nem volt joga, ezért a legfőbb ügyész a Kúriához fordult, ahol Poltnak adtak igazat, elmarasztalva és törvénysértőnek bélyegezve a magyar bíró eljárását. Csakhogy idén áprilisban az EUB főtanácsnokának indítványa megállapította, hogy

a Kúria ítélete és az alapjául szolgáló nemzeti szabályozás sérti a magyar bírók azon lehetőségét, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljanak a EUB-hez, és ezáltal hátráltatja az előzetes döntéshozatali mechanizmus működését.

Ugyanezt állapította meg keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága, ami szerint a Kúria nem is indíthatott volna ilyen jogszerűségi vizsgálatot, hiszen ez kizárólagos uniós hatáskörbe tartozik. Az ítélet szerint az uniós jog elsőbbségének elve arra kötelezi az alsóbb fokú bíróságot, hogy hagyja figyelmen kívül a Kúria határozatát. Emellett megállapítják, hogy az uniós joggal ellentétes az, ha egy nemzeti bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek azért, mert előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az EU Bíróságához.

Az Európai Bizottság szintén azt az álláspontot képviseli, hogy

ha bármilyen módon korlátozzák egy tagállamban, hogy az EU Bíróságához forduljanak a bírók, az az igazságszolgáltatás függetlenségének és a tisztességes eljáráshoz való jognak a sérelme.

Ezek az uniós jogállamisági mechanizmus megindításának lehetséges okai között is szerepelnek – és ahogy arról beszámoltunk, a Bizottság az előző héten már kiküldte az első leveleket a lengyel és a magyar kormánynak, melyek a jogállamisági mechanizmus megindításának előzetes lépései lehetnek.