Az Óbudai Egyetem alapítványának adja a római-parti csónakházakat és üdülőtelepeket az állam

Palkovics László ITM-miniszter terjesztette elő azt a törvényjavaslatot, amellyel újabb ingatlanokat kaphatnak az idén felállított egyetemi alapítványok. Az államtól az áprilisban alapítványokhoz került egyetemek ingyenesen kapnak állami tulajdonú ingatlanokat. A vagyonkezelő alapítványok a nekik juttatott vagyonnal gazdálkodhatnak, az már nem számít közvagyonnak, elvileg akár el is adhatják.

Augusztusban már 13 római-parti ingatlant adott át az állam két egyetemnek: a Testnevelési Egyetem négy olyan telket kapott meg, amelyeknek idáig is ők voltak a használói, kilencet pedig az Óbudai Egyetem alapítványának juttatott a kormány. Az alapítvány kuratóriumának elnöke egyébként Varga Mihály pénzügyminiszter. A most a Parlament előtt lévő törvényjavaslat újabb hét ingatlant juttatna az Óbudai Egyetemet fenntartó Rudolf Kálmán alapítványnak a Római-parton. A korábban alapítványi tulajdonba került 39 ezer négyzetméternyi ingatlan után ezzel újabb 40 ezer négyzetméternyit adna át az állam. Ez összesen nyolc hektár a Római-part értékes területén, és mivel több érintett ingatlan egymással határos, így három nagyobb összefüggő terület is alapítványi tulajdonba kerül.

Elprivatizálták a Duna-partot

Ennek már városfejlesztési szempontból is lehet jelentősége, különösen egy olyan érzékeny területen, mint a Római-part. Óbuda Duna-parti része még úgy is őrzi sajátos atmoszféráját, hogy nagyjából minden rossz megtörtént vele a rendszerváltás óta, ami egy ennyire jó adottságú pihenő-rekreációs övezettel történhetett a ráeresztett ingatlanfejlesztések, a politikai kiárusítás és a gyakorlatban alig működő védelem mellett. A papíron üdülőnek hazudott lakóparkok, a változtatási tilalom ellenére kiadott építési engedélyek, a nem eléggé szabályozott vendéglátás úgy formálták át a Rómait, hogy abban egyszerre jutott diadalra a szándékos lerohasztás, a gagyi és a magánosítás – és közben mégis ad még mindig egy olyan természetközeliséget és vízparti szabadságélményt, amit Budapesten egyetlen más hely sem.

Hogy a Római-part milyen sok embernek fontos, azt a Tarlós-féle mobilgát elleni tiltakozások is megmutatták. A városrész jövőjéről most a Főváros készít új fejlesztési koncepciót, ami egyszerre szól az árvízvédelemről és a közösségi tervezésről. Ez még nincs kész, de az árvízvédelemre várhatóan nem a partvonalon, hanem beljebb, a Nánási úton tesznek majd javaslatot, és az is egyértelmű, hogy a közösségi és rekreációs funkciókat akarják erősíteni. A III. kerületi önkormányzat is hasonló irányban gondolkodik: szeretnék megakadályozni a telkek további aprózódását, nem akarják, hogy a lakófunkciók további teret nyerjenek, és szeretnének szélesebb partmenti sávot biztosítani, ahol később esetleg rendes sétaút, külön kerékpárút és futópálya is kialakítható.

A fejlesztési lehetőségeket behatárolja, hogy a Római-parton egyre kevesebb az állami tulajdonú ingatlan. 1990-ben még az ingatlanok több mint 70 százaléka állami volt ebben az övezetben, de az arány az elmúlt évekre 24 százalékra csökkent. Az újabb eladások és vagyonátadások ezt viszik még tovább. 2018-ban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő áron adta el egy magánbefektetőnek az MNB bő kéthektáros volt üdülőjét és csónakházát, a mostani alapítványi vagyonátadásokkal (ezek összesen nyolc hektárt tesznek ki) már csak 10-15 százalék marad állami tulajdonban.

Ezzel párhuzamosan szűntek meg sorban a Rómain a csónakházak. Ezekből a háború előtt még ötven volt, akadt olyan óriás is köztük, ahol 350 kielboatnak volt helye. A szocializmusban ezek mellé jött még a több száz vállalati üdülő rengeteg kisebb csónakháza. Mint Kecskés Zoltán, a Római-parti csónakházak anno oldal szerkesztője a Telexnek mesélte, a rendszerváltás után a csónakházak sorban tűntek el. Tipikus volt a vasúti hídhoz közeli Vadkacsák sorsa, amiből a kétezres években lakópark lett. A régi nagyok közül utoljára a Podoletz-féle, később Bíbic I. néven ismert csónakházat bontották le a helyi védettség ellenére, a helyére csónakházra hajazó homlokzattal új lakóház épült.

Délibáb és állami csónakház az egyetemi alapítványnak

Mostanra a Római-parton már tíz csónakház sem működik a hajdani sok tucatból: a hagyományosok közül a legnagyobbak a Csillag, a Hattyú, a Béke, valamint a magánkézben lévő Külker, a KSH és a Multi SE, illetve van még egy-két, vízisporttal is foglalkozó, SUP, kajak-kenu bérlést biztosító telep. Ezek közül három van állami tulajdonban, illetve volt idáig: a Csillagot a Parlament előtt lévő törvényjavaslat most készül átadni az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítványnak. Ők kapják meg a Bíbic csónakház még álló, de használaton kívüli épületét is, ami csónakházként jelenleg azért sem használható, mert elé építettek egy büfét. Szintén az Óbudai Egyetemé lesz több, korábban meghatározó, és részben még ma is működő üdülőépület a Rómain: a Délibáb I-II. üdülőtelep, az elvarázsolt hangulatú Csillagtelep, a Tropical-telep, de a hatvanas években épült, már vagy tíz éve használaton kívüli Lidó szálloda is. Valamikor ehhez is tartozott csónakház, de arra már alig lehet ráismerni.

Ezek a Római közfunkcióit és vízisportját korábban meghatározó épületek előreláthatóan most mind az Óbudai Egyetem alapítványához kerülnek, további telkekkel, például a Kupak és Dugó Bár, vagy a helyben népszerű Gyradiko giroszosnak helyt adó ingatlanokkal együtt. Szintén megkapják a KSH volt sporttelepét, amit néhány hónapja a Pénzügyőr SE használ. Ez a hely nem csak az evezősöknek fontos: idén nyáron közel fél évszázad után először nyílt legális szabadstrand a Duna fővárosi szakaszán, a strand bázisául ez a sporttelep szolgált.

Azzal, hogy az összesen húsz ingatlan az államtól alapítványi tulajdonba megy át, az eddigi használati és bérleti szerződések megszűnnek, a korábbi funkciók csak akkor maradhatnak meg, ha az egyetemek fenntartói nyitottak lesznek újabb megállapodásra. Több érintett ingatlan idáig nem volt kihasználva, többre ráférne a komolyabb felújítás, és az is, hogy élettel töltsék meg. Az egyetemi átvételnek tehát lehetnek pozitív hatásai is. A helyi civilek között vannak, akik reménykednek, többen azonban attól tartanak, hogy az állami ingatlanok átadásával visszaszorulhat a közösségi, a sport és rekreációs funkció, és reális veszélyt látnak abban, hogy a megkapott ingatlanokkal az egyetemi alapítványok szabadon gazdálkodhatnak, azt akár el is adhatják a jövőben, és végül mégis lakóparkok és szállodák épülnének.

A Maradjanak a Fák a Rómain civil csoport augusztusban nyílt levélben fordult a két egyetemhez, és akkor a Testnevelési és az Óbudai Egyetem is arról biztosította őket, hogy nincs eladási szándékuk, a megkapott ingatlanokat sport- és rekreációs célra kívánják használni, „figyelemmel a Római-part hagyományaira és a természeti környezet megóvására”.

Most, hogy újabb ingatlanokat tervez az állam átadni, a két egyetem vezetése egy civilek által szervezett online fórumon részletezte az elképzeléseit. Sterbenz Tamás, a Testnevelési Egyetem rektora azt hangsúlyozta, hogy ők lényegében ugyanazt akarják, mint a civilek, a céljuk, hogy a sport, oktatás és rekreációs lehetőségek bővüljenek. Gyakorlatilag olyan vízi bázist akarnak kialakítani, ahol a kajak-kenu mellett van helye a már hosszabb ideje defenzívában lévő evezésnek is. Versenysportban is gondolkodnak (megalapítják a TFSE evezős szakosztályát), egyébként pedig a Római-partot akarják a rekreáció szak központjává tenni, és itt lenne a sportszervező szakosok gyakorlati helye is. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora azt ígéri, ők is kizárólag sport és rekreációs célra használják majd az ingatlanokat, a kerékpár szövetséggel és az evezős szövetséggel is lesz megállapodásuk, saját regattában vagy sárkányhajóban is gondolkodnak, és alapvetően az egyetemi sportolási lehetőségeket akarják bővíteni.

A kerület garanciát akar, az egyetem előbb parlamenti szavazást

Kívülről nézve ehhez kicsit soknak tűnhet a hamarosan a birtokukba kerülő hét hektárnyi terület, de a két egyetem határozottan az együttműködési szándékát hangsúlyozza, már megkeresték a Pénzügyőr SE-t és a helyben jobban beágyazott Külkert is. „Minket is meglepetésként ért a dolog, talán az egyetemeket is, hogy hirtelen a kezükbe esik több római-parti telek” – mondta a Telexnek Nagy Ferenc, a Külker Evezős Klub tagja, a Római egyik jól ismert régi evezős arca. Szerinte az ingatlanátadás lehetőséget és veszélyt is jelent: jó esetben kialakulhat újra a Rómain az egyetemi evezősport, de nem tudni, nem lesznek-e egyszer kénytelenek eladni az egyetemek az ingyen kapott állami ingatlanokat. „Régóta szorgalmazzuk, hogy legyen újra egyetemi evezés, de ehhez nem csak ingatlan kell, hanem szakemberek, pénz és hosszú távú elkötelezettség is. Leginkább egy mindenkinek szóló vízisport akadémiát szeretnénk létrehozni, ahol a tömegsportot tudnánk főleg fejleszteni. Kérdés, hogy van-e erre nyitottság az egyetemi alapítványokban.”

Hogy az egyetemek mennyire nyitnák ki a vízisportot a Római-part kedvelőinek, még nem tudni. Amíg hivatalosan nincsenek birtokon belül, az Óbudai Egyetem sem a mostani bérlőkkel, sem a kerületi önkormányzattal nem akar tárgyalni. A helyi civilek viszont garanciákat szeretnének.

„Civil javaslatunk, hogy az egyetemi alapítványok kezdeményezzék a tulajdonukba átkerült telek funkciójának átminősítését az építési szabályzatban, a működő csónakházakat nyilváníttassák védetté, és őrizzék meg a jövő generációi számára”

– írja állásfoglalásában a Maradjanak a Fák a Rómain. Ők olyan fejlesztési tervet szeretnének látni az egyetemektől a telkekre, aminek a közösségi tervezésű Római-part Jövőképe dokumentum lenne az alapja. Azt kérik, hogy ennek kidolgozásába konzultációs joggal vonják be a civil partvédők képviselőit is.

Hasonló célja van az óbudai önkormányzatnak is. „Megnyugtató volt, amit mondtak a rektorok, de örülnénk, ha ezek le is lennének írva, mert adódhat olyan helyzet pár év múlva, hogy a fenntartó esetleg mégis el akarja adni az ingatlanokat. Ezért velük egyetértésben szeretnék megerősíteni a szabályozást” – mondta a szerdai fórumon Czeglédy Gergő óbudai alpolgármester. A kerület azt szeretné, hogy az egyetemi alapítványok is támogassák a szabályozási terv szigorítását, hogy a Római-part érintett részén kizárólag sport, oktatás és rekreációs célú hasznosítás lehessen. Azt kérik, hogy az egyetemek adják át közforgalmi használatra azt a részt, ahol az ingatlanok rálógnak a sétányra, hogy az alapítványi tulajdonba kerülés ne lehessen akadálya a Római-part közösségi fejlesztésének. A csónakházak védettségét is megerősítenék, ami, amilyen késő, annyira sürgető lenne, hogy a Római ne veszítse el teljesen a régi arcát.