Az Alkotmánybírósághoz és a választási irodához fordul az ellenzék a voksturizmust legalizáló törvény miatt

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje és a közös listát állító ellenzéki pártok elnökei ezért Alkotmánybírósághoz és a Nemzeti Választási Irodához fordulnak a csütörtökön a parlament által elfogadott törvény miatt, ami szerintük legalizálja a voksturizmust. Azt szeretnék elérni, hogy semmisítsék meg a törvényt, vagy legalább legyen követhető az egy-egy választókerületbe bejelentkezettek számának alakulása.

A törvényváltozásról ebben a cikkünkben írtunk részletesen. A jogszabály megváltoztatta a lakóhely fogalmát, ami jogvédő szervezetek értelmezése szerint a gyakorlatban valójában a „fiktív lakcímek” legalizálását jelenti, zöld utat adva a szervezett voksturizmusnak. E gyakorlatot az illusztrálta a legjobban, amikor Ukrajnából jelentkeztek át magyar állampolgársággal rendelkezők tömegei, sokszor csak papíron létező házakba, hogy az állandó lakcím révén belföldön is szavazhassanak – azaz az egyéni mandátumokról is dönthessenek. A TASZ szerint a friss módosítás elsődleges következménye, hogy

„akik rosszhiszeműen, a választások eredményének illegitim befolyásolása miatt létesítenek fiktív lakóhelyet”, azok ezt most már kockázat nélkül meg is tehetik.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ ugyanakkor teljesen másként látja a változás lényegét. „A törvénymódosításnak a választójoghoz semmi köze, a választási jogszabályok nem módosultak. Magyarországon ma közel kétmillió ember nem az állandó lakcíme szerinti lakhelyen él, mert például lakást bérel vagy a szüleihez van bejelentve. Őket mentesíti a törvény a büntetés alól” – írták korábban.

Az ellenzéki pártok közös közleménye szerint a módosítás egyrészt „azzal a veszéllyel jár, hogy a 2022. évi országgyűlési választáson tömegessé válik az a 2018-ban már megtapasztalt jelenség, miszerint egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat”. Másrészt annak is megnyitja az utat, hogy a jövő évi választást megelőzően országon belül a „billegő”, kétesélyes egyéni választókerületekbe jelentkezzenek át Magyarországon élő választópolgárok – írják.

A pártok ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak, hogy a testület vizsgálja felül a fiktív lakóhelyek létesítését legalizáló törvényt, és a kifogásolt rendelkezéseket semmisítse meg.

Emellett a Nemzeti Választási Irodánál is követelik, hogy naponta tegyék közzé a valasztas.hu oldalon, hogy az adott napon egy-egy településen és egy-egy országgyűlési egyéni választókerületben hány választásra jogosult polgárnak van lakcíme. Mindez a pártok szerint azért fontos, hogy bárki számára folyamatosan nyomon követhető legyen: a természetes demográfiai és népességmozgási folyamatokból adódó mértéket meghaladóan, választási csalásra utalóan változik-e a választások előtt egy-egy település vagy választókerület választásra jogosult polgárainak a száma.