Miért mennek emberek forgalommal szemben az autópályán?

2021. november 06. – 07:46

Másolás

Vágólapra másolva

Három napon belül hárman is szabálytalanul használták az M30-as autópálya új, körülbelül 58 kilométeres szakaszát, amelyre több helyen is körforgalomból lehet fel- és lehajtani. A helyi pályamérnökség vezetője szerint számítani lehetett ezekre az esetekre, persze arra nem, hogy valaki szembefordul a menetiránnyal, miután észlelte, hogy nem az úti célja felé halad. Hozzá kell szoknunk a hasonló jelenségekhez? Mivel lehet kivédeni a frontális ütközést, és mire számíthatnak az érintett autósok?

Másfél héttel az átadás után feltűnően enyhe a forgalom az M30-as autópálya Miskolc és Encs közti szakaszán, legalábbis az M3-ashoz képest, ahol Budapestet elhagyva egymást érik a szabálytalanul előző kamionok, az utánfutós autók és furgonok nem tartják be rájuk vonatkozó 80 kilométeres sebességkorlátozást, és sokan a belső sávban felejtik magukat, miközben a külső szinte üres. Aki nem használja rendszeresen a magyar autópályákat, talán a haját tépi ezek miatt, de a felsorolt szabálysértésekben közös, hogy a rendőrség néhány éve kifejezetten utazik rájuk, miközben közvetlen balesetveszélyt általában nem okoznak.

Van viszont egy egyre gyakoribb helyzet, amit lehetetlen megszokni:

egyre többen tévesztik el a menetirányt és hajtanak fel valamelyik autóútra vagy autópályára a forgalommal szemben, esetleg megfordulnak, majd mennek néhány kilométert a forgalommal szemben, mielőtt lehajtanak valahol.

Az október végén átadott M30-ason az első napok váratlanul eseménytelenek voltak Kopcsó Gábor, a Magyar Közút Zrt. helyi mérnökségvezetője szerint, akivel a diszpécserközpontban beszélgetünk. Előttünk összesen 28 útfigyelő kamera képét mutatják a monitorok, mindenről videó készül, amelyet egy hónapig megőriznek, és ha kell, átadnak a rendőrségnek.

Fotó: Zách Dániel / Alapjárat.hu

Néhány napja viszont a megszokottnál is gyakrabban néznek az élőképekre, miután október 30-án, szombaton reggel bejelentést kaptak, hogy egy szürke Opel Astra percek óta a menetiránnyal szemben száguld a belső sávban, Miskolc felé. Később kiderült, hogy vezetője, egy idős nő Kazincbarcikáról szeretett volna Nyíregyházára jutni, de Miskolcon eltévesztette a kijáratot egy körforgalomban, úgyhogy viszonylag lassan elautózott Tornyosnémetiig, ekkor még a KRESZ-nek megfelelően, majd amikor észlelte, hogy eltévedt, egyszerűen félrehúzódott a leállósávra, és megfordult az autópályán. 28 kilométeren át ment a forgalommal szemben körülbelül 100-120 kilométeres sebességgel, majd Halmajnál lehajtott, és az ottani benzinkutasoktól kért útbaigazítást.

A hajnali órákban történt esetről egy ideig egy amatőr felvétel is keringett a Facebookon, amelyet egy túloldalon közlekedő autós készített, mielőtt hívta a 112-es központi segélyvonalat. Valódi csoda, hogy nem történt tragédia, hiszen az Opel félúton találkozott két kamionnal is, amelyek szorosan egymás mellé húzódtak, amikor észrevették a szemből feléjük száguldó autót. A teherautók összeértek az elkerülő manőver közben, majd félreálltak, és vezetőik értesítették a rendőrséget. Mire a rendőrök kiértek, az Opel vezetője már lehajtott a pályáról, és csak később tudta meg, hogy kis híján tömegbalesetet okozott.

Korábban nem volt autópálya a környéken, a térség néhány ezer fős kistelepülésein, Encsen, Göncön vagy Szikszón élők jelentős részét felkészületlenül érte az M30-as átadása. Aki évek vagy évtizedek óta csak a térségben autózott, nem szokta meg a párhuzamos közlekedésre alkalmas utak szabályait, így azt sem, hogy autóúton és autópályán tilos megfordulni.

Ez lehet annak a második, szintén 30-án történt esetnek a magyarázata is, amelyben aznap délután egy újabb autós éppen a mérnökséghez legközelebb eső benzinkúton tankolt, és bár eredetileg Szemerére szeretett volna eljutni a régi hármas úton, elvétette a körforgalom kijáratát, és Miskolc felé indult az új pályaszakaszon. Ekkor még ő is a KRESZ-nek megfelelően ment, összesen két-három percet tölthetett az M30-ason, majd amikor észlelte, hogy nem az úti célja felé halad, szembefordult a menetiránnyal, visszatért az encsi felhajtó felé, ott ismét megfordult, és szabályosan lehajtott.

Az első és második esetben is közúti veszélyeztetés miatt indult eljárás, amely ugyan bűncselekménynek számít, ráadásul az Opel vezetője közvetlen veszélyhelyzetet okozott, ám a bíróság döntése attól is függ, hogy az érintetteknek volt-e korábban szabálysértési ügye, vagy sem. Néhány hónapnyi vezetéstől eltiltásra mindenesetre számíthatnak, és elképzelhető, hogy külön vizsgálni fogják, vezetésre alkalmas állapotban vannak-e, mielőtt visszakapják a jogosítványukat.

Fotó: Zách Dániel / Alapjárat.hu

Állunk a mérnökségvezetővel az encsi körforgalomnál, és próbálom eldönteni, hogy a volán mögött ülve mennyire könnyű ekkorát hibázni. Bár egyik autós sem konkrétan a lehajtót nézte felhajtónak, hanem megfordultak a pályán, ezek az ügyek sokszor mégis az ilyen, pályára felhajtós pillanatokban dőlnek el. A le- és felhajtó a körforgalom két ellentétes oldalán található, de tény, hogy azelőtt a környéken sem volt ilyen csomópont. Az is világos, hogy akinek van jogosítványa, az képes értelmezni a táblákat és felfestéseket, így az irányt sem fogja eltéveszteni.

Ezzel kapcsolatban azonban Zerkovitz Dávid közlekedési szakpszichológus véleménye kicsit árnyaltabb. Ő azt mondja, a szakirodalom külön nem vizsgálja a fenti két esethez hasonló emberi tévedéseket, inkább a jobbra tartási kötelezettség megszegésével foglalkozik gyakrabban, amely amúgy eléggé autópályás jelenség, és bőven van is miért kutatni Magyarországon. Zerkovitz szerint nem véletlen ugyanakkor, hogy a forgalom növekedése, a gyorsforgalmi úthálózat változásai, például az autópálya-építések számos, a mostaniakhoz hasonló esetet generálnak.

A koronavírus-járvány kezdete óta több olyan autós is rendszeresen megjelenik a forgalomban, aki egyébként ritkán vezet, nem élvezi az autózást, nincs rutinja, és a képességei sem annyira jók. Ezt a kockázatot fokozza még, hogy sokan élnek az agglomerációban, egyre többen ingáznak a városokba, de nem fejlesztik helyzetfelismerő képességüket. További tényező lehet, rengetegen fedélzeti vagy mobiltelefonos navigációra hagyatkoznak, de annak jelzéseit félreértik, és a környezetet nem érzékelve manővereznek.

Ilyesmivel Budapesten, a Mexikói úton, a Fogarasi úti csomópontnál is találkozhatunk, ahol sokan a forgalommal szembe hajtva váltanak útvonalat. Egy másik helyszínen, a Lágymányosi (ma Rákóczi) hídon 2010 novemberében három fiatal halt meg Budapesten, amikor autójukkal a budai oldalról Pest felé akartak menni, de a rossz oldalon hajtottak fel a hídra, majd nagyon hasonló eset történt 2020 márciusában, amikor két autó ütközött a híd pesti oldalán. A Magyar Közút Instagram-profilján szintén sok hasonló esetet dokumentáló felvételt találni. Ilyen az a szeptember végi felvétel is, amelyen egy Ford elvétette a lehajtót az M1-es komáromi szakaszán, majd egyszerűen a felhajtón hagyta el az autópályát. Szinte kizárt, hogy ő nem tudta, mit csinál.

A közlekedési szakpszichológus szerint úgynevezett alaklélektan (gestalt pszichológia) segíthet megérteni a hasonló tévesztéseket és téves reakciókat. E szerint amikor egy helyzetben logikusan egymás után következnek események, annak egyes elemeit nem értelmezi külön-külön az emberi agy. Így van ez a kereszteződésekkel, de a fel- és lehajtókkal is. Ahol például geometriailag könnyű manőverezni, esetleg nem eléggé feltűnőek a táblák vagy felfestések, ott az agyunk az észlelést képes úgy módosítani, hogy a korábbi sémának megfelelő reakciót adja, vagyis egyszerűen ejti az ennek ellentmondó utasításokat. Az autósok helyzetfelismerő képességét tovább rontja, ha kis követési távolsággal jönnek mögöttük, hátulról tolják őket, ezért az első adandó alkalommal, akár szabálytalanul is le akarnak térni a mögöttünk érkező útjából.

Az ügy kapcsán megkerestem a Magyar Közút Zrt.-t is, és bár a társaság nem készít statisztikát a menetiránnyal szemben közlekedő autósokról, korábban a rendőrséggel közös tanulmányt publikált a Közlekedéstudományi Intézet honlapján, amely szerint havonta átlagosan egy-két ilyen eset történik Magyarországon. Mint ebből kiderült, valójában nagyon kevesen tévesztik el a felhajtót, sokan azért fordulnak vissza az autópályákon vagy autóutakon, mert pánikba esnek, és egyszerűen nem jut eszükbe, hogy 10-15 kilométerenként szabályosan visszafordulhatnának.

Az ügyek kivizsgálásakor olyan esetekkel is találkoztak, amelyekben az érintett azért fordult meg szabálytalanul, mert fizetős útra tévedt, és nem vásárolt e-matricát. Ez azért szomorú, mert az úthasználati díjat a felhajtást követő egy órán belül bármikor be lehet fizetni akár mobiltelefonról is, ráadásul a pótdíj is csak 15 ezer forint. A közútkezelő arra is felhívja a figyelmet, hogy bizonyos esetekben az újonnan átadott útszakaszok és az átmeneti terelések nem vagy nem jól szerepelnek a navigációs szoftverek térképadatbázisában, és az autósok gyakorlatilag vakon követik az eszköz téves utasításait, és ezért kerülnek bajba, ahogy ezt Zerkovitz Dávid is felveti.

Fotó: Zách Dániel / Alapjárat.hu

Az encsi körforgalomban az út két oldalán nagyméretű, élénksárga háttérszínnel kiemelt behajtani tilos táblák jelzik a veszélyt, de később, még mindig a felhajtón a menetirány szerinti jobb oldalon is van egy sima behajtani tilos tábla. Rosszul beállított vezetőülésről egy lapos építésű autóban akár mindegyiket félre lehet érteni, és azt sem elképzelhetetlen, hogy valaki nem veszi észre, hogy a lehajtóra szemből ráfordulva nem ideális az ív, mert a csomópont tervezésekor ezzel is fel akarták hívni a figyelmet arra, hogy irányt téveszt, aki a lehajtón akar felmenni az új autópályaszakaszra.

Persze amikor ilyesmi mégis megtörténik, fontos észnél lenni. Ha a forgalommal szemben hajtunk fel egy autópályára vagy autóútra, soha ne tolassunk vissza a felhajtóra, ne forduljunk meg és ne álljunk keresztbe az úton, mert erre a többi közlekedő nem készül fel. Ilyenkor inkább kapcsoljuk be az autó vészvillogóját, majd húzódjunk le a leállósáv szélére, és álljunk meg! Láthatósági mellényben szálljunk ki az autóból, lépjük át a szalagkorlátot, és hívjuk 112-es segélyhívó számot! Aki szabályos autósként kap hírt arról, hogy valaki a forgalommal szemben halad a közelben, lassítson, növelje a követési távolságot, majd soroljon be a külsőbe, és ne előzzön, végül hajtson ki az első pihenőnél. Aki pedig az október 30-án, hajnalban történt esethez hasonlót tapasztal, az akár az út menti segélykérő telefonon is értesítheti a közútkezelőt, mert úgy azonnal tudni fogják, hogy hol kell intézkedni.

A Magyar Közút Zrt. és az Országos Rendőr-főkapitányság fentebb említett közös kutatása eloszlat néhány városi legendát. Bár az M30-ason történt hajlani eset szereplője időskorú,

az utóbbi három évben történt menetirány-tévesztéses ügyekben 18-tól 72 éves korig minden korcsoport tagjai megtalálhatók, és eloszlásuk egyenletes.

Az sem igaz, hogy az újabb csomópontokon könnyebb eltévedni, vagy hogy azok keverednek fel az autópályára a forgalommal szemben, akik nem ismerik a környéket. Ezekben az ügyekben szintén nem volt mérvadó az évszak, a napszak vagy éppen az időjárási viszonyok, a közös elem valóban csak a figyelmetlenség, amely miatt egyre többen jönnek szembe az autópályákon.

Az Alapjárat hírműsorában ezen a héten egyebek mellett egy elrontott Tesla-szoftverfrissítésről, egy Audi villanyautó utólagos hatótávnöveléséről és a magyar rendőrség új, erős autóiról esik szó.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!