Összefogás, nemzetegyesítés és persze harcos remények a választásokra az ellenzéki beszédek középpontjában

2021. október 23. – 18:29

Összefogás, nemzetegyesítés és persze harcos remények a választásokra az ellenzéki beszédek középpontjában
Márki-Zay Péter és az őt támogató ellenzéki politikusok a megemlékezés végén – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az idei október 23-i ellenzéki gyűlésen az ellenzéki előválasztás öt miniszterelnök-jelöltje lépett színpadra. A percről-percre közvetítésünk posztjainak szerkesztett változatában foglaljuk össze, miről szóltak a beszédek.

Márki-Zay Péter a kicsik forradalmáról beszélt

Márki-Zay Péter, az előválasztás győztese arról beszélt, hogy a magyarok 1956-ban megunták a lehallgatást, megfigyelést, koncepciós pereket, orosz befolyást, és „ebből lett elegünk nekünk is most”. Ezután tapsot kért a magyar fiataloknak, „akikben minden reményünk van”.

A forradalom a kicsik forradalma volt, akik felálltak a nagy gyerekek ellen, akik elvették az uzsonnájukat, és ezek a kicsik most mi vagyunk,

mondta. 1956. október 23-án teljes összefogás volt, és most is ez az összefogás az üzenet: fiatalok és idősek, párttagok és civilek ha összefognak, győzni fogunk, mondta Márki-Zay.

„Kemény munkával bebizonyíthatjuk, hogy mi is hősök vagyunk, mint az '56-osok” – mondta Márki-Zay, és mindenkit megkért, hogy „juttassák el az igazságot mindenhova”, postaládákba, autók szélvédőire, beszéljenek nagyszülőkkel, szülőkkel, vagy tűzzék ki a védjegyévé vált kék szalagot. Mindehhez a fiatalok segítségére van szüksége, akik viszik az igét, vagy épp szavazatszámlálónak jelentkeznek a választásokra, mondta.

Márki-Zay szerint többé nem lehet megengedni a Fidesznek azt, hogy kétharmada legyen, meg kell mutatni, hogy „mi vagyunk a többség”, bár ez egy „gigászi küzdelem”, hiszen a nemzeti szabadságunkról van szó, olyan országban akarunk élni, ahol

  • sajtószabadság van,
  • ami fejlődik,
  • ahol digitális oktatás és szabad tankönyvválasztás van,
  • az önkormányzatok szabadok,
  • ahol az állam nem uralkodik,
  • ahol szabad betekintés lesz az ügynökaktákba,
  • ahol a gazdasági stabilitás érdekében „első adandó alkalommal bevezetjük az eurót”,
  • ahol „megmarad a kerítés”,
  • de ahonnan „ki fogjuk adni a bűnöző migránsokat, ki fogjuk adni Gruevszkit”.

Márki-Zay szerint Magyarország végre szabad ország lesz, ahol a fideszesek is nyíltan vállalhatják a melegségüket, mert „abban nincsen semmi szégyen”. Szerinte ma belépni a Fideszbe olyan, mint '89-ben belépni a Munkásőrségbe: vállalhatatlan.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Karácsony Gergely: most születik meg a 4. köztársaság

Készülünk a forradalmunkra, hogy beteljesítsük 1956. október 23. és 1989. október 23. üzenetét is, a köztársasági eszme születésnapja volt a nap, mondta Karácsony Gergely főpolgármester, az MSZP-Párbeszéd-LMP volt miniszterelnök-jelöltje az ellenzéki nagygyűlésen.

A köztársasági eszme arról szól, hogy közösen vállalunk felelősséget egymásért. Hogy nem lehet olyan hatalom, ami azonosítja magát az országgal. Hogy mindenki a nemzet része, aki ezt megkérdőjelezi, az méltatlan arra, hogy politikus legyen, mondta.

1989-ben a köztársaságért talán nem küzdöttünk eleget, nem vigyáztunk rá eléggé.

És akkor jött egy cinikus, gonosz politikai kalandor, és felszámolta a köztársaságot, hogy még több hatalmat és pénzt szerezzen, mondta.

De 2021. október 23. is egy nagy születésnap, most születik meg a 4. köztársaság, tette hozzá.

Igaz magyarnak lenni azt jelenti, hogy senkit nem gyűlölünk ebben a hazában, mondta. Nem csak azért hirdetünk összefogást, mert ebben a választási rendszerben így lehet nyerni. Azért teszünk meg mindent, hogy ezt a szétlopott, szétszakított hazát újraegyesítsük és felszabadítsuk. Ezt az új köztársaságot nekünk kell felépíteni áldozatvállalással és rengeteg munkával – mondta Karácsony.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Dobrev Klára az összefogás melletti kitartás fontosságát hangsúlyozta

Dobrev Klára, a DK volt miniszterelnök-jelöltje szerint Göncz Árpádnak igaza volt, amikor azt mondta, 1956 mindenkié, bár „azóta sokan próbálták megfosztani '56-ot a tiszta emlékétől”. Dobrev szerint ezeket a szavakat azok úgysem értik, akik a Karmelitában ülnek, vagy az Andrássy út másik felén, a Békemeneten ünnepelnek épp. Majd arról beszélt, mit jelent demokratának lenni: elfogadni a sokszínűséget, harcolni a szabad Magyarországért, akik pedig most velük ünnepelnek, azok sokszínűk, szemben Orbán rendszerével, ami egyszínű, mondta.

Dobrev szerint nincs értelme az ünnepi megemlékezésnek, ha nem beszélünk a jelenről és a jövőről. „Kaptunk egy esélyt arra, hogy jövőre demokraták, jobboldaliak, baloldaliak, liberálisok és konzervatívok együtt űzzük el Orbán-rendszerét” – mondta Dobrev, aki szerint az ellenzéki politikusok előtt is nagy munka áll, mert meg kell mutatni, hogy tudnak együtt dolgozni, mert

„vagy együtt győzünk, vagy együtt bukunk jövőre”.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Fekete-Győr András fideszeseket csábítana át

Fekete-Győr András úgy fogalmazott a beszédében, hogy „libabőrös vagyok, történelmi momentum ez. A gyermekem 18 év múlva az érettségin lehet, hogy elemezni fogja”. A Momentum (volt) miniszterelnök-jelöltje, leváltott elnöke azt mondta, összefogással tisztelgünk 56 öröksége előtt. 56-ban balosok és jobbosok együtt küzdöttek a rendszer ellen, a fiatalok pedig elöl meneteltek. Mint az előválasztáson, mondta Fekete-Győr.

Azt is mondta, hogy új emberekkel kell menetelni, és az előválasztáson ez történt. De nem a politikusokra célzott, hanem az előválasztáson résztvevő fiatalokra, akik új reményt adnak Magyarországnak. „Úgy döntöttetek, hogy Zuglóban Hadházyval, Újbudán Orosz Annával, országosan Márki-Zayjal akartok valódi változást. Az ellenzék megújult”, mondta.

„Kiemeljük a fideszeseket a hazugságkaranténból, sokuknak ki fog nyílni a szemük, rájönnek, hogy először szavazhatnak egy valóban keresztény-konzervatív, a haza sorsát minden elé helyező jelöltre, Márki-Zay Péterre”,

mondta a momentumos politikus. Hozzuk be a fideszesek százezreit, nyerjük el a kétharmados felhatalmazást, fogalmazott.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Jakab Péter: nem alkuszunk

A Jobbik-elnök arról beszélt, hogy 1956-ban orosz tankok érkeztek keletről, ma orosz hitel. Akkor kétszázezer magyar menekült nyugatra, ma közel egymillió. „Nekünk nem keleti rezsim kell, hanem magyar jövő. A szeretteink, a barátaink, értük fogtunk össze, és a magyar jövőért” – mondta. A Jobbik-elnök szerint ma már nem az életünkkel kell fizetni az igaz szóért, hanem tízmillió forinttal, utalva erre arra, hogy az ellenzéki pártok felszólalót rendre megbüntetik a parlamentben a felszólalásaikért.

Az ellenzék egysége már megszületett, most már a nemzet egységét kell megteremteni, mondta Jakab, aki szerint „a jövő mi vagyunk, és nem alkuszunk Orbánnal se pénzért, se hivatalért”. Jakab szerint a Békemenettel a kormánypártok a legkisebbek szíveiben is el akarják ültetni a gyűlölet magját, hiszen a rendezők azt kérték a résztvevőktől, karon ülő gyerekekkel vonuljanak, és úgy mutassák meg Gyurcsánynak és Brüsszelnek.

„Mi vissza fogjuk adni a kisemmizett nemzetnek mindazt, amit a nemzettől elvettek. Nem csak a földeket és a gyárakat, de a hitet. Hogy van élet a Fideszen túl, sőt, ott kezdődik csak igazán”,

mondta. Jakab szerint az Orbán-rendszer jelszava: „Oszd meg és uralkodj. Meg egy kis krumpli”. De az ellenzéké: „Egyesítsd, és szolgáld”.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Jakab a 2018-as túlóratörvény elleni tüntetésekről is beszélt, és arról, hogy már akkor minden ellenzéki párt zászlaja megjelent a Kossuth téren. „Valójában sosem beszéltünk egymással, de mégis egy oldalon állunk, együtt az elnyomással szemben”, mondta.

Jakab szerint éveken át építették a falakat egymás közé, de 2018-ban ez leomlott. Jakab a végén arról beszélt, hogy lesz elszámoltatás: „Kövér elvtárs, remegjen a bajusz, mert mi a kezünk nem fog!” – fejezte be a Jobbik-elnök a beszédét.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!