Egy részeg greengós összetörte az autójukat, így derült ki, micsoda pokoljárás vár azokra, akik hasonlóképp járnak

Mária és férje 2020. január 18-án, a budapesti Szív utcában parkolták le Nissan Almerájukat, majd egy közeli étterembe mentek vacsorázni. Mivel mindketten ittak egy felest, úgy döntöttek, busszal mennek haza, és az autót a belvárosban hagyják. Sz. Márton szintén fogyasztott alkoholt aznap este, de buszozás helyett beült a Greengo közösségi autómegosztó szolgáltató Volkswagen eUp!-jába, és egészen a Szív utcáig jutott, ahol nem sikerült bevennie a kanyart.

A Volkswagen hajnali öt óra körül az utca jobb oldalán hagyott Nissannak csapódott, amelyet a házfalhoz lökött az ütközés ereje. Mielőtt a bérautó végleg megállt, egy távolabb, a bal oldalon álló Dacia ajtaját is behorpasztotta. Senki nem sérült meg, de a Greengo Volkswagene és az öreg Nissan mozgásképtelenné vált. A balesetet két rendőr végignézte, majd, ahogyan az a birtokunkba került bírósági ítéletből kiderül, a törött bérautóból kiszálló Sz. Mártont megszondáztatták, és mivel a műszer pozitív értéket mutatott, elvitték vizelet- és vérmintavételre. Az újabb vizsgálat szerint véralkohol-koncentrációja a baleset idején 1,92-2,02 g/l (ezrelék) lehetett, ami magas érték, ezért bűncselekmény gyanújával eljárást indítottak az ügyben.

Még tartott a helyszínelés, amikor a rendőrök felhívták Máriát, az ártatlan károsultat, aki férjével együtt a helyszínre sietett. Felvették a jegyzőkönyvet, majd a Nissant trélerrel hazaszállították, ezután ő és férje várta a rendőrség jelentkezését. Mivel hetekig senki nem kereste őket, február 26-án bement a hatodik kerületi kapitányságra, ahol közölték, hogy a büntetőeljárás miatt csak írásban kérhetnek tájékoztatást. Az egyébként hiányos iratot rövid időn belül megkapták, és bejelentették kártérítési igényüket a Greengo biztosítójánál, az Allianz Hungáriánál. Egy kárszakértő később megvizsgálta a Nissant, a roncs értékét ötezer forintra becsülte, a kárösszeg pedig 278 ezer forint lett. A törött autót hamarosan eladta a család, és tovább vártak a kártérítésre, hogy vehessenek egy másikat, de Mária férje azóta is busszal jár munkába, mert másfél évig egy fillért sem kaptak.

A felmérés után a biztosítótól telefonáltak olvasónknak, hogy a kárkifizetéshez be kell nyújtania az ügyben született rendőrségi határozatot – erről egyébként a birtokunkban levél is tanúskodik –, ám mivel őt csak az eljárás aktuális állásáról értesítette a rendőrség, ezt küldte tovább az Allianznak. Az ügyintéző olvasónk szerint ezután is ragaszkodott a határozathoz, mondván, anélkül nem fizet a cég. Már november volt, amikor a rendőrség megírta az összetört Nissan gazdáinak, hogy az ügyet átadták a Budapesti VI. és VII. kerületi ügyészségnek, de az erről szóló határozatot nem küldték el. Máriáék tovább vártak, mert úgy gondolták, jogerős határozat nélkül fölöslegesen keresnék ismét a biztosítót.

Később, a koronavírus-járvány enyhülésének idején, idén június 16-án először telefonon, majd levélben keresték az ügyészséget, hogy írásos tájékoztatást kérjenek az eljárásról, amelyet továbbíthatnak a biztosítónak, hátha végre megkapják a kártérítést. Mint Mária a szerkesztőségünknek küldött levelében írja, automatikus üzenet érkezett az ügyészségtől, de ezen kívül sem az első, sem a második, augusztus eleji üzenetre nem kaptak érdemi választ.

Olvasónk arra gyanakodott, hogy valaki el akarja tussolni az ügyet, ám amikor levelezni kezdtem az ügyészséggel, majd a bírósággal, rájöttem, hogy a helyzet egészen prózai, és ettől talán még szomorúbb. Kérdéseimre egy napon belül válaszolt a Fővárosi Főügyészség szóvivője, így derült ki, hogy a Szív utcai baleset miatt indított büntetőeljárásban 2020. augusztusában büntetővégzés, néhány héttel később elsőfokú ítélet született, végül az ügy 2021. júniusában a másodfokú, jogerős ítélettel lezárult. Akkoriban sem a fentiekről, sem a jogerős döntésről nem értesítették a biztosítót vagy olvasónkat. Az ügyészségi szóvivői iroda ezt azzal magyarázza, hogy ilyen esetekben a károsult büntetőjogi értelemben nem minősül sértettnek, bár kérhet tájékoztatást a bíróságtól. Mária ezt megtette volna, ha bárki válaszol a leveleire, vagy akár megírják neki, hogy kihez forduljon.

Néhány hete, szeptember 28-án mégis megmozdult valami a VI. és VII. kerületi ügyészségen, hiszen éppen aznap, amikor megkaptam tőlük a válaszokat, hónapok óta várakozó olvasónkat végre szintén értesítették az eljárás végkifejletéről. Szerettem volna megnézni az ítéletet, ezért iratbetekintési lehetőséget kértem a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Október 4-én kaptam engedélyt, majd amikor 5-én bementem a Markó utcába, egy ügyintéző közölte, hogy az engedély nem megfelelő, és az ítéletet újságíróként csak külön engedéllyel nézhetem meg. Ezt írásban kellett kérnem a sajtóosztályon. Kértem is, de ott közölték, hogy mivel nem vagyok érintett, egyáltalán nem nézhetem meg az ítéletet, szóbeli tájékoztatást viszont kaphatok. Hamarosan felhívtak.

Az ítéletből kiderül, hogy Sz. Mártont tizennyolc hónapra tiltották el a közúti járművezetéstől és 324 ezer forint pénzbüntetést, illetve az eljárási költségeket kellett kifizetnie. A balesetet végignéző rendőrök elvették a jogosítványát, a bíróság beszámította a 2020. január 19-óta eltelt időt az eltiltásba, így a részegen karambolozó Greengo-ügyfél idén augusztus óta alighanem ismét vezethet, hiszen lejárt az eltiltása. Mária és férje ekkor még arról sem tudott, hogy megszületett az ítélet.

Feltettem néhány kérdést az Allianz biztosítónak, mert képtelenségnek tűnt, hogy egy ártatlan autóst ennyi ideig várathatnak. A válaszokból kiderül, hogy a társaság tavaly február 28-án értesült a balesetről olvasónk férjétől, majd március 17-én, a kárfelmérés után tájékoztatták őt, hogy a Nissan totálkáros. Ekkor valóban közölték vele, hogy a kifizetéshez tisztáznia kell a jogalapot és kérték, hogy nyújtsa be a jogerős bírósági végzést, majd ezt a kérést tavaly májusban megismételték.

Valóban ilyen sok hivatali kört kell futnia bárkinek, aki egy balesetben vétlenként szeretne kártérítést? Dr. Herpy Miklós közlekedési szakjogász szerint a Biztosítási törvény alapján egyik társaság sem kötheti jogerős határozathoz (ítélethez) a kártérítést, és ahogy a törvény fogalmaz, „a biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges.”

Az Allianznál valamiért mégis ragaszkodtak a jogerős bírósági végzéshez. Azért furcsa ez, mert a biztosító honlapján elérhető általános szerződési feltételek közt szerepel, hogy ilyesmit nem kérhetnek a kárrendezéshez, idézem:

„Az a kikötés, mely szerint a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez köti, nem alkalmazható.”

Dr. Herpy Miklós arra is felhívja a figyelmet, hogy az Allianz oldalán felsorolják a kártérítési igény elbírálásához kérhető dokumentumokat, amelyek közt a rendőrségi határozat és a vádirat szerepel, de jogerős ítélet vagy bírósági határozat nem. Bár korábban is megtehette volna, az Allianz a válasz alapján valamiért éppen aznap érdeklődött az ügyben eljáró hatóságnál, hogy megkapta a kérdéseimet. A cikk befejezéséig nem válaszoltak nekik. Majd amikor Mária néhány napja, október 11-én a biztosítónak is elküldte a jogerős bírósági végzést, azonnal átutalták a közel két évvel ezelőtt történt baleset után megállapított kártérítést.

Az Allianz tehát másfél évet várt a semmire, és a jelek szerint nemcsak a biztosítási törvény rendelkezéseit, de saját szerződési feltételeit sem tartotta be.

Dr. Herpy Miklós szerint a Nissan gazdája akár a nyomozás során is kérhette volna a rendőri jelentést, a baleseti helyszínrajzot, illetve az okozó vallomását, ráadásul mindezek közokiratnak számítanak, mert egy ittas vezetés bűncselekményének sértettje. A felsoroltakkal maradéktalanul bizonyított volna mindent a kára kifizetéséhez, és mivel nem volt vita a szemle során megállapított összegekről, a biztosító nagyon hamar lezárhatta volna az ügyet.

Mindezt az is erősíti, hogy a Nissan szabályosan parkolt az ütközés idején, így már a helyszínelés adatai alapján egyértelmű volt, hogy a Greengo biztosításának terhére kell rendezni a kárt. Szakértőnk szerint az Allianz félretájékoztatta Máriát és férjét, amikor jogerős határozatot kért kártérítéshez, sőt, a bíróságnak is küldenie kellett volna ügydöntő határozatot, hiszen a vádiratban szerepelt az autó rendszáma, amely alapján felkutatható lett volna a gazdája. A Fővárosi Törvényszék szóvivője nem ért ezzel egyet, mert szerinte csak olvasónk vagy a hozzá hasonló helyzetben lévők külön kérésére lehet kikeresni az adataikat a nyilvántartásból, ezért nem keresték őket.

2020-ban összesen ötven alkalommal okoztak kárt más járművekben a Greengo bérautóival, amelyek ennyi idő alatt, egyenként, átlagosan 10-20 ezer kilométert tesznek meg, írja válaszaiban Michaletzky Bálint, a bérautós cég ügyvezetője. A teljes kárösszeg hatvanhat millió forint volt, és három ittas vezetéses ügyről tudnak. Az így okozott balesetek után a Greengo cascóbiztosítója nem fizet, ezért a teljes javítási és adminisztrációs költséget az érintett ügyfeleknek számlázzák ki.

Sz. Mártonnal is kifizettették a Szív utcában összetört Volkswagen több mint 1,5 millió forintos javítási költségét, illetve ennél valamivel többet.

A Greengo szerződési feltételei közt szerepel ugyan, hogy alkoholfogyasztás után senki nem vezetheti az autókat, és korábban indításgátlós szondákkal próbálkoztak, de tapasztalataik szerint ezek könnyen kijátszhatók. Így az autókölcsönző elsősorban kommunikációs eszközökkel próbálja megelőzni a hasonló eseteket.

Megkérdeztem a céget, hogy bejelentették-e az ügyfelük által okozott tavaly januári balesetet az Allianznak, ahogy a törvény szerint ezt öt napon belül meg kell tennie a károkozó jármű üzembentartójának. Nem jelentették be, de nem is kaptak üzenetet a biztosítótól a Szív utcai baleset kapcsán, jött a válasz, és amikor már azt hittem, ennél nem lehet abszurdabb az ügy, az Allianz az alábbiakkal egészítette ki nyilatkozatát:

„A jogalap mielőbbi tisztázásához biztosítottunkat (a Greengót) nyilatkozattételre kértük, azonban többszöri megkeresésünkre sem reagált. Fentiek okán nem állt rendelkezésünkre olyan dokumentum, ami alapján a kárt fizethettük volna. Így a jogalap tisztázásához és a kár mielőbbi rendezéséhez kértünk tőle egy hatósági iratot, amely a károsult által leírt forgalmi szituációt megerősíti, illetve igazolja a szabályszegést.”