Márki-Zay Péter a CNN-en: Soha nem volt még ekkora esély Orbán legyőzésére

Christiane Amanpour, a CNN sztárműsorvezetője kérdezte szerda este a globális hírcsatornán Márki-Zay Pétert, Orbán ellenzéki kihívóját. Az ellenzéki előválasztáson aratott váratlan győzelme után Márki-Zay az ATV stúdiójából világ legbefolyásosabb hírtelevíziójában beszélhetett a magyar politikáról, az Orbán-rendszerről és az ellenzék előtt álló nehézségekről és történelmi lehetőségről. Márki-Zay 2004-től 2009-ig élt a családjával Észak-Amerikában, jól beszél angolul.

Márki-Zay higgadtan, átgondoltan, lényegre törően nyilatkozott, összességében profi interjúalany látszatát keltette. Amanpour először a migrációról kérdezte, ő pedig arról beszélt, hogy nem annyira a tényleges tettekben olyan különleges Orbán bevándorlási politikája, hanem a szavakban. Azt emelte ki, hogy a migrációellenes retorika dacára több mint 50 ezren kaptak bevándorlási vízumot, vagyis inkább az emberekkel való bánásmód és a politikai kommunikáció az, ami Magyarországon egyedi, és amit Márki-Zay is határozottan elutasított.

„Orbán gyűlöletkampányt indított. Humánusan kell bánnunk az emberekkel, és soha nem szabad semmilyen közösséggel szemben gyűlöletkampányt folytatni”

– deklarálta.

Amanpour ezután egy korábbi Szijjártó-interjút is bejátszva a „keresztény Magyarország” toposzról kérdezte Márki-Zayt, akiről a műsorvezető is kiemelte az adásban, hogy hívő keresztény. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ideológiai karakterű válasz helyett inkább arról beszélt, hogy Szijjártó Orbánhoz hasonlóan pragmatista politikus, és arra emlékeztette a nézőket, hogy Orbán sokáig „radikális liberális volt”, aztán Putyin-ellenes és EU-párti, majd fordítva: EU-kritikus Putyin-barát jobboldali lett. Márki-Zay szerint Orbán rendszerét nem elsősorban az ideológia határozza meg, hanem a korrupció. „Egy keresztény politikus pedig soha nem fogadhatja el a korrupciót” – mondta.

Orbán egy autokrata, úgy változtatja meg a választási törvényt, ahogy akarja

– mondta, és Polt Péter új mandátumára utalva hozta fel, hogy a Fidesz most hosszabbította meg kilenc évre a főügyész kinevezését. Márki-Zay az itthoni kampányához hasonlóan azt hangsúlyozta, hogy Orbán hagyományos szavazóbázisát is meg kell próbálni megnyerni a választási kampányban, és az elmúlt évtizedben soha nem volt ekkor az esély megverni, mint most.

A műsorvezető ezután a Trump- és a Márki-Zay-jelenség közötti hasonlóságokról kérdezte, és Krekó Pétert idézte, aki szerint Márki-Zay Trumphoz hasonlóan párton és a főáramon kívüli jelölt, és a támogatottságuk mögött részben hasonló okok is állhatnak. Márki-Zay ezt visszautasította, azt mondta, semmiképp sem tudja elfogadni a trumpi hasonlatot. Magyarország és az Egyesült Államok között szerinte nincs túl sok politikai párhuzam: Orbán az elmúlt években lebontotta a fékek és ellensúlyok rendszerét, „alaptörvényt csinált alkotmány helyett, még csak nem is alkotmánynak hívják”, emelte ki, ő pedig irigykedve nézi az amerikai demokrácia stabilitását.

Amanpour végül rákérdezett arra is, hogy mennyire stabil a magyar ellenzéki együttműködés. „A Fidesz árulókat fog keresni az ellenzéken belül” – mondta erre a heves kampányharcokat követően győztes ellenzéki miniszterelnök-jelölt. A Fidesznek az az egyértelmű célja, hogy megtörjék az ellenzéki egységet, és végtelen forrásaik is vannak a kampányra, de „az ellenzéki koalíciót együtt kell tartani”. Márki-Zay végül kiemelte, hogy az idő változik, 2019-ben már sok városban vesztett a Fidesz az önkormányzati választásokon, és most lehet bízni benne, hogy 2022-ben ez fog történni országos szinten is.

Márki-Zay Péter, akit még néhány hete sem sokan soroltak volna az esélyesek közé, a voksok 56,7 százalékával nyerte meg az ellenzéki előválasztás második fordulóját, miután az első forduló harmadikjaként is sikerült elérnie, hogy Karácsony Gergely visszalépjen a javára. A Márki-Zay előtt álló dilemmákat és döntési lehetőségeket ebben a cikkben szedtük össze.