A közvélemény-kutatók is csak kapkodták a fejüket, de a számok jelezték Márki-Zay „feljövetelét”

2021. október 19. – 14:48

A közvélemény-kutatók is csak kapkodták a fejüket, de a számok jelezték Márki-Zay „feljövetelét”
Egy szimpatizáns matricát ragaszt egy jelzőtáblára Márki-Zay Péter október 10-i kampányrendezvényén – Fotó: Mónus Márton / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Az ellenzéki előválasztási küzdelemben több, egymásnak ellentmondó közvélemény-kutatás jelent meg, amelyeket a pártok és jelöltek politikai eszközként használtak, aztán azt láthattuk, hogy a második fordulóra már alig jelentek meg felmérések. Vajon mennyire fogott ki a hektikus előválasztási harc a közvélemény-kutatókon? A Medián, a Publicus és a Závecz Research vezetői a Telexnek egybehangzóan azt mondták: ilyen kiszámíthatatlanul gyorsan változó folyamatokról nem lehet érvényes véleménykutatást készíteni. Mostantól az lesz az érdekes, hogy meg tudja-e lovagolni a katartikus győzelmet Márki-Zay mozgalma, és ki az a több mint 200 ezer szavazó, aki a második fordulóra aktivizálta magát.

Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője a múlt héten a Facebook-oldalán jelentette be, hogy az előválasztás végéig inkább már nem készítenek felméréseket, mivel túlságosan kiszámíthatatlanul alakult a választói hangulat.

„Nem az előválasztás fogott ki a közvélemény-kutatókon, hanem a két forduló között a politikusok és a politika lett kiszámíthatatlanul változékony, és ennek hatására a választói viselkedés is”

– mondta a Telexnek Pulai András. A szakember szerint a közvélemény-kutatás mindig csak egy adott helyzetet tud mérni, de ha ez annyira volatilis, mint amennyire láttuk, akkor mire a felmérés elkészül, addigra már nem érvényes. Pulai úgy látja: ebben a folyamatban Dobrev Klárán kívül minden jelölt és párt viselkedése nagyon változó volt. A Párbeszéd néhány vezető politikusa például az utolsó pillanatban állt be Márki-Zay Péter mögé. „Volt olyan ismerősöm, aki azt mondta: inkább elmegyek most szavazni, nehogy másnapra meggondoljam magam” – mondta Pulai, aki szerint

„ha a politikusok ennyire változékonyak, egyik nap ezt mondják, a másik nap azt, és ha ennyi impulzus éri a választót, azt képtelenség közvélemény-kutatással lekövetni”.

Ugyanezt erősítette meg a Telexnek Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője. „A két forduló között kiszámíthatatlan politikai folyamatok indultak be, kamarillatevékenység zajlott – ezt a kifejezést én a félreértések elkerülése végett abszolút pozitívumként használom.” Lehetetlen volt megmondani, hogy ennek a hektikusságnak, a választókra gyakorolt impulzusoknak adott napokon milyen hatásuk van. „Két olyan televíziós műsorra is emlékszem, amikor adás közben érkeztek olyan hírek egyezkedésekről, visszalépésről vagy vissza nem lépésről, amelyeket még az ott ülő elemzőként sem tudtunk azonnal értelmezni, nemhogy a műsort néző választó” – mondta Závecz Tibor. Ha ilyenkor felméréseket végeztünk volna, az sem lett volna mindegy, hogy az embereket délelőtt vagy délután kérdezzük, mert más eredmények születtek volna.

Politikacsináló eszköz lett egy kutatás

Hann Endre, a Medián Közvélemény és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója azt mondja: több évtizedes tapasztalatuk igazolja, hogy nem szoktak mellélőni a közvélemény-kutatások során. Ez az előválasztáson is így volt. A Medián például különböző időtávon mérte a zuglói, a hegyvidéki és az újbudai választókörzetben az ellenzéki indulók esélyeit, és megfelelően jelezték Hadházy Ákos, Orosz Anna vagy Hajnal Miklós győzelmét. „A Medián az első hazai közvélemény-kutató intézetként sokat köszönhet az ezen a piacon uralkodó egyre kiélezettebb versenynek, ami innovációra késztet minket, hiszen nem feltétlenül lehet már a régi módszerekkel megmondani, hogy mi történik” – mondta Hann Endre. A szociálpszichológus szerint azonban ami most van, az már nem normális verseny. „Most nagy a zaj, több helyen módszertani problémák vannak a méréseknél, és világszerte válságban van a szakma.”

A Medián egyik kutatása akaratlanul is politikát befolyásoló eszközzé vált a két forduló között. Egyik kutatásukban az 1000 fős, országosan reprezentatív mintájukból csak az ellenzéki előválasztáson részvételi szándékukat jelző, 250 főt alig meghaladó mintán belül nézték meg a miniszterelnök-jelöltek támogatottságát. Ez alapján Márki-Zay Péterre többen készültek szavazni, mint Karácsony Gergelyre, és ez szerepet játszott Karácsony visszalépésében. A különbség elég nagy volt, statisztikai értelemben érvényesnek lehetett tekinteni.

Márki-Zay Péternek nagyobb esélye volt nyerni, mint Karácsony Gergelynek, és ez szerepet játszott Karácsony visszalépésében. Ilyen kis számnál azonban a szokásosnál jóval nagyobb a hibahatár. Hann Endre korábban azt mondta a Telexnek: túl korán és kontextus nélkül került ki a kutatásuk, pedig különböző kérdésekre a megfogalmazástól függően ellentmondó válaszarányokat kaptak. Hann Endre most azt mondta a Telexnek: Karácsony szerinte megalapozottan döntött a visszalépés mellett, miután megismert minden vonatkozó kutatási adatot, és miután a főpolgármester régebben a Mediánnál dolgozott közvélemény-kutatóként, ezeket értelmezni is tudta. A Medián igazgatója szerint Karácsony helyesen ismerte fel Márki-Zay Péter ambíciójának jelentőségét, mert az ellenzéki közönség régóta várt egy nagyon más, nagyon új embert, akivel esély lehet harcba szállni Orbán Viktor ellen.

Karácsony Gergely október 8-án sajtótájékoztatón jelentettebe, hogy az ellenzéki előválasztáson visszalép Márki-Zay Péter javára – Fotó: Bődey János / Telex
Karácsony Gergely október 8-án sajtótájékoztatón jelentettebe, hogy az ellenzéki előválasztáson visszalép Márki-Zay Péter javára – Fotó: Bődey János / Telex

Időben látni lehetett Márki-Zay erősödését

Márki-Zay Pétert hónapokkal ezelőtt még a legkevésbé esélyes jelöltnek mutatták a felmérések. A Publicust vezető Pulai szerint szó sincs arról, hogy korábban alulbecsülték volna a támogatottságát. A Publicus felmérései is jól mutatták Márki-Zay Péter lassú „feljövetelét”. A hódmezővásárhelyi polgármesterről először augusztus végén lehetett látni, hogy a miniszterelnök-jelölti versenybe való beszállás több mint futó kaland számára. Augusztus végétől már tekintélyes 10 százalékos támogatottsága volt, és miután kiderült, hogy csak öt miniszterelnök-jelölt tud elindulni, onnantól stabil negyedik volt.

Az igazi áttörést az első miniszterelnök-jelölti vita hozta meg számára szeptember 12-én az ATV-n. Ugyan döntetlenre álltak Jakab Péterrel, de Márki-Zaynál mérték a legnagyobb relatív pozíciónövekedést. Tudható volt az is, hogy a hódmezővásárhelyi politikus több ajánlószelvényt gyűjtött össze Jakab Péternél, és a második, szeptember végi RTL Klub-os miniszterelnök-jelölti vita után már stabil harmadik volt – 23 százalékos támogatottságot mértek neki (Karácsonynak akkor 29 százalékot, Dobrevnek 27 százalékot).

„Látható volt tehát, hogy Márki-Zay, azaz MZP már egy jelenség. A nagy kérdés a mostani második fordulós győzelme után továbbra is az, hogy jelenségből képes lesz-e tényezővé válni” – mondta Pulai.

Az első forduló után a Publicus mérései azt mutatták, hogy Karácsony Gergelynek van a legnagyobb esélye győzni Dobrev Klárával szemben. Ezt az eredményt Pulai védelmébe vette, mivel az szerinte hűen mutatta az akkori helyzetet (akkor a Republikon felmérése is Karácsonynak adott nagyobb sanszot, a Závecz és a Medián viszont Márki-Zayt hozta ki esélyesebbnek). A Publicus október elején az első fordulóban részt vett 3500 szavazót kérdezte meg, és a többségük azt mondta: Karácsonyra szavazna, ha a három jelölt külön indulna, de akkor is, ha Karácsony és Márki-Zay együtt szerepelnének a szavazólapon. „A mérés pontos volt, ha a helyzet így marad, Karácsony nem lép vissza, meggyőződésem, hogy ő kapta volna a legtöbb szavazat” – mondta a Telexnek Pulai.

Megbolygatta a viszonyokat, hogy harmadikként is győztesnek mutatta magát

A Závecz Research az előválasztáshoz az összes ellenzéki szavazó körében végezte felméréseit. Ha kizárólag az előválasztáson részt vevőkre szűkítik le a kört, túl kicsi lett volna a minta. Minden módszertani nehézség és az állandó pulzáló politikai klíma ellenére Závecz Tibor szerint elég jól sikerült felmérni az erőviszonyokat és a sorrendeket az első fordulóhoz. Závecz szerint is Márki-Zay első „megcsillanása” az ATV-s vita volt, és az ő méréseik is igazolták, hogy MZP felkészültségben megelőzte Jakabot.

Miniszterelnök-jelöltek vitája az ATV stúdiójában egy héttel az előválasztás előtt – Fotó: Bődey János / Telex
Miniszterelnök-jelöltek vitája az ATV stúdiójában egy héttel az előválasztás előtt – Fotó: Bődey János / Telex

Az előválasztás nagyon más, mint egy hónapokig elnyúló, országgyűlési választási kampány, amelyben viszonylag kötöttek a preferenciák, tudható, ki szavaz a kormánypártokra, ki az ellenzékre, kik a bizonytalanok és az érdektelenek. Most egy nagyon szűk időtartamra hangolt kampányban kellett az ellenzéki táboron belül mérni a választók viselkedését, ami a fent már részletezett okokból rendkívül gyorsan változott. Azzal, hogy Márki-Zay Péter az első forduló után a harmadik helyen állva is győztesként tudta pozicionálni magát, alaposan megbolygatta az erőviszonyokat.

Több mint 200 ezer új ember aktivizálódott

Závecz Tibor szerint az előválasztás alaposabb vizsgálatra érdemes fejleménye annak a közel 220 ezer új választónak a megjelenése, akik a második fordulóban kapcsolódtak be a folyamatba. Azt már a második forduló közbeni televíziós vitáról készült felmérés is mutatta, hogy a vitát dupla annyi fiatal követte az RTL Klubon, mint az előzőt. Ez a felmérés szűken (42-38-ra) Dobrev Klárát hozta ki győztesnek, és a fiatalok nézőként való felbukkanása, valamint a szoros eredmény jelezte, hogy Márki-Zay új, második fordulós támogatóinak zöme 30 év alatti, akiknek jelentős részét nagy követőtáborral rendelkező influenszerek, youtuberek mozgósíthatták. Ez a közel 220 ezer ember a magyar választó népesség 3 százaléka. Mélyebb interjúkkal lehet feltárni, hogy milyen motivációk alapján kerültek ők most közel a politikához, a kormánykritikus attitűdjük mellett vajon ők is szeretnék-e „leváltani” a régi ellenzéket, és politikailag aktívak maradnak-e a jövő tavaszi választásokig – mondta Závecz Tibor.

Hamarosan a Publicus is újabb felmérésekkel jelentkezik. Pulai szerint érdemes lesz figyelni, hogy a Márki-Zay Péter által alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom már most a parlamenti bejutási küszöb közelében mérhető, holott nem is alakult párttá. Kicsit hasonló a helyzet ahhoz, amikor az olimpiaellenes népszavazás után már a Momentum támogatottságát is lehetett mérni, holott még ők sem jelentek meg akkor hivatalosan a politikai palettán. Márki-Zay és az MMM támogatottsága több forrásból táplálkozik, mondta Pulai. Részben a Momentum táborából, a Jobbik egy részéből és azokból az ellenzéki szavazókból, akik egyik létező ellenzéki pártra sem szavaznának, csak az ellenzéki összefogásra. A kérdés az, hogy a mostani második forduló utáni ellenzéki katarzisban tud-e tovább bővülni ez a szavazóbázis.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!