Szerdán ül le a kormány tárgyalni a két pedagógus-szakszervezettel, akik azonnali béremelést követelnek, és közösen sztrájkolnának

Azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követelve közös sztrájkbizottságot alakít a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – jelentette be a két szervezet közös sajtótájékoztatóján múlt kedden. A kormány a sztrájktörvényben meghatározott határidő letelte előtt kijelölte képviselőjét a sztrájkbizottsági egyeztetésekre, írták most hétfő hajnalban friss levelükben.

A kormány által tárgyalásra kijelölt Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár a szerdai időpontot jelölt meg a tárgyalások megkezdésére.

A PDSZ oldalára múlt héten kirakott közlemény szerint a 4 követelésük a következő:

• A Pedagógus illetményalap vetítési alapja 2021. szeptember 1-étől a minimálbér összege legyen.
• Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye, a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege – a fizetési fokozathoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – idén szeptember 1. napjával emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130%-ára.
• A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje idén szeptember 1-től heti 22 óra legyen.
• A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, akik heti 40 órában látják el a feladatukat, munkaterheik csökkentése érdekében heti 35 órát legyenek beoszthatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát regenerációval, illetve felkészüléssel tölthessenek, intézményen kívül.

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke és Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja a múlt heti sajtótájékoztatóján közölte, hogy követeléseikről még kedden Orbán Viktor miniszterelnököt is tájékoztatják. Szabó Zsuzsa közölte, hogy a parlamenti pártoknak is levelet írtak, azt kérve, tegyenek ajánlatot az oktatásban dolgozók számára.

Szabó Zsuzsa szerint 2018 óta kongatják a vészharangot, ha a pedagógushiány, ha a mérhetetlenül alacsony bérek, ha a rendkívül magas munkaterhelés nem változik, akkor összeomlik az oktatási rendszer, nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket. Szerinte érdemi döntések nem születtek azóta sem, holott tavaly márciusban sztrájktárgyalásokat kezdtek a kormánnyal, amit később a koronavírus-járvány miatt felfüggesztettek. Most viszont úgy érzik a PDSZ-szel együtt, hogy a kérdések rendezése halaszthatatlanná vált. Szabó Zsuzsa szerint

„12 ezer ember hiányzik ma az oktatási rendszerből, ezt pedig béremelés nélkül nem lehet orvosolni”.

Nagy Erzsébet a sajtótájékoztatón közölte, azért egyesítették erejüket a PSZ-szel, mert a 2014-es minimálbérrel számítják ma is a béreket az oktatásban, ez az illetmények vetítési alapja, amit elfogadhatatlannak tartanak. Ők eredetileg egy 8 pontos követelési csomagot szerettek volna, de végül a PSZ-szel folyó tárgyalásaik során az események felgyorsítása érdekében megállapodtak a négy közös pontban. A többi négy követelés azonban a kormánnyal való tárgyalás során akár újra előkerülhet. Nagy Erzsébet közölte,

„szeptember elsejétől mindenképpen szeretnénk egy visszamenőleges bérrendezést, ami lehet egy egyszeri összeg is, de az automatikus minimálbérhez igazított béremelésről nem szeretnének lemondani. Ha nem lesz megállapodás, akkor a kormányoldalnak számolnia kell egy sztrájkkal, ami számukra egy érzékeny időpontban is történhetne akár.”

A PDSZ szeretné azt is, hogy módosítsák a sztrájktörvényt, töröljék el a sztrájk még elégséges szolgáltatásról szóló megállapodáshoz kötését annak érdekében, hogy a közoktatásban is alkalmazható legyen a munkabeszüntetés a nyomásgyakorlás végső eszközeként. Ezt abban a pillanatban kezdeményezik majd, ha a kormány ismét megkísérelné megakadályozni, hogy munkatársaik törvényesen sztrájkolhassanak. A PSZ és a PDSZ ugyanis azt vallja, hogy az oktatás nem tartozik a még elégséges szolgáltatást nyújtó szektorok közé, ha nem tudnak a kormánnyal megállapodni, akkor ezt a kérdést bíróság elé viszik.

Sokkolóak a köznevelésben dolgozó tanárok kereseti számai, írtuk meg nagyobb cikkünkben néhány napja. Nem csoda, hogy egyes természettudományos tárgyaknál (például fizika, kémia, biológia) az elmúlt években kilencszer annyi pedagógus megy nyugdíjba, mint amennyi pályakezdő a szaktanári hivatást választja.

Orbán a pénteki Kossuth rádiós megszólalásában elismerte, hogy a pedagógusoknak „igazuk van”, itt az idő 2014-után az újabb béremelésre, ez jövőre 10 százalékos, 2023-ban „látványosabb” lehet, mondta.