Parlamenti ülés: a kormány gyurcsányozik, az ellenzék az előválasztási különmeccseit vívja

• Rendkívül sokszor hangzott el a Dobrev-kormány kifejezés a DK részéről a parlament őszi ülésszakának ötödik napján.
• Ennél többször már csak Gyurcsány Ferenc neve hangzott el a kormánypárti válaszokban.
• A parlamenti ellenzéki felszólalások részben ellenzéki különmeccsről is szóltak, láthatóan készülve az ellenzéki előválasztás kormányfői versenyének második fordulójára.
• A legnagyobb kormánypárti tapsot Rétvári Bence aratta, egy gyurcsányozással.
• Értelmez kezdeményezést talált a kormánypárt az ellenzéknél.
• Karácsony végiglébecolt egy évtizedet és hazudik – állapította meg a fideszes képviselő és az államtitkár.
• Dúró Dóra megint felszólalt az oltások ösztönzése ellen.

Rövid nappal indít a parlament őszi ülésszakának újabb hete az ellenzéki előválasztás első fordulójának lezárulta után: 11 órától azonnali kérdések lesznek, 12:15-től másfél órán át jönnek a benyújtott kérdések, 13:45-től egy órán keresztül az azonnali kérdések és válaszok következnek, végül napirend utáni felszólalásokkal, a tervek szerint 16:00-kor ér véget az ülés.

Orbán Viktor nem lesz bent, a 15 ellenzéki és 2 fideszes benyújtott kérdés egyikét sem a kormányfőhöz intézik.

Tordai: Ha megy a gyurcsányozás, miért Karácsony a célpont?

A napirend előtti felszólalásokat Tordai Bence indította, aki az előválasztáson a DK jelöltjét, Kálmán Olgát győzte le, így választókerületében ő lesz 2022-ben a Fidesz összellenzéki kihívója.

A Párbeszéd képviselője azt a kérdést tette fel, miért Karácsonyt támadja a kormányzati propaganda, ha annak szövege szerint mindent Gyurcsány irányít.

„Orbán Viktor a megosztásra játszik, és ehhez jól jön az előző kormányfő, aki szintén megosztó szereplője a politikának” – mondta Tordai.

Karácsony Gergely „a közös nevező”, aki „újra egyesíti Magyarországot”, amelyet a Fidesz szétszakított, gazdaságilag és társadalmilag és morálisan is – jelentette ki a képviselő, aki ezzel tulajdonképpen az ellenzéki előválasztás második fordulóját folytatja, amely az első forduló győztesét, Dobrev Klárát adó DK és az MSZP–P jelöltje, Karácsony Gergely, valamint a harmadikként bejutott Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) között dől el – utóbbi kettő pontosan még nem körvonalazott, de mindenképpen létrejövő szövetsége között.

Dömötör Csaba államtitkár válaszolt: „Karácsony Gergely akkor sem tudna kijönni az őszödi szemkilövető árnyékából, ha akarna.” „Gyurcsány Ferenc pártja lesz a meghatározó, legnagyobb erő a baloldalon.” A DK-nak 30, a Párbeszédnek 7 képviselője nyert az ellenzéki előválasztáson, így – mondta az államtitkár – mindenképp Gyurcsány irányítja az ellenzéki összefogást.

„Tarlós István idején sohasem volt ilyen fejetlenség” – villantotta fel, Dömötör, hogy mennyire nem törődik Karácsony főpolgármesterként sem a fővárossal, nemcsak a közbiztonság, de a közlekedés is sokkal rosszabb, „visszaléptünk a Demszky korszakba”.

LMP: Csúszik Paks 2, az elhibázott beruházás

Keresztes László Lóránt az atomerőmű bővítésének elhúzódó projektjéről szólt. „Ha új kormány lesz, felülvizsgálja az ezer sebből vérző és elhibázott beruházást” – mondta az LMP frakcióvezetője, megjegyezve, hogy a csúszás így is nagy az orosz partnernek tender nélkül odaadott beruházásnál a jelenlegi vita miatt, amely nyomán a Magyar Atomenergia Hivatal nem adta meg az engedélyt a beruházásra.

Kovács Pál államtitkár szerint azonban „nem folyik éles szakmai vita, szakmai egyeztetések folynak az Országos Atomenergia Hivatal és a Paks 2 projekttársaság között”. Az LMP-s kérdésre adott válaszában kitért arra, hogy a jelenlegi atomerőművek üzemidejének újabb meghosszabbításáról – ha egyáltalán felmerül – mindenképp értesülnek az ellenzékiek is az illetékes parlamenti bizottságánál, a végső engedélyt egyébként is az Országos Atomenergia Hivatal adja ki.

A technikai kérdések – mint például a hűtés – az új projektnél is megfelelően ki lesznek dolgozva, ahogyan a kiégett üzemanyagot tárolása, esetleges újrafelhasználása is. Visszautasította, hogy Paks 2 olyan aktív törésvonalra épülne, amely veszélyt jelentene az objektumra nézve.

Válaszában az államtitkár egyszer sem mondta ki Gyurcsány nevét.

Ezután a DK-s Varga Zoltán folytatta az ellenzéki előválasztás újabb fordulóját parlamenti felszólalásában: „Dobrev Klára annak köszönhette a sikerét, hogy az elszámoltatás ügyét ő képviseli a leghitelesebben.” „A lopott vagyont Dobrev nem adóztatná meg”, „nem lesz Tiborcz-adó” – szúrt oda Karácsonynak is a DK-s politikus –, mert az csak legitimmé tenné a lopást. „Ezt a vagyont visszaveszük, a bűnösöket pedig börtönbe fogjuk zárni” – mondta Varga, aki szerint ehhez Polt Péter legfőbb ügyészt is le kell váltani a választások után.

Pénzintézeteket, egyetemeket, gyárakat, a Balatont is visszaadja a társadalomnak az új kormány – figyelmeztette a Fideszt a DK képviselője.

„A kommunisták egy dologban mindig is jók voltak, ez a leszalámizás. Ez történt itt is az előválasztáson, minden ellenzéki párt megkapta a szalámi véget” – mondta válaszában Orbán Balázs. Az államtitkár kijelentette: „Mi nem fogjuk hagyni, hogy Gyurcsány Ferenc és az ő pártja visszatérjen a hatalomba.” „Az ígéretek attól ígéretek, hogy nem hat rájuk a körülmények megváltozása” – mondta az államtitkár, aki szerint „ezt a kommunisták sosem értették” – mondta következetesen kommunistázva. Ezután a 13. havi nyugdíj elvonásáról, a bérek csökkenéséről beszélt, és arról, hogy egy válság helyzetben fizetőssé akarták tenni az egészségügyet és a felsőoktatást is.

Brenner Koloman: Orbán Viktor akkor még Soros-ösztöndíjas volt

Orbán Viktor még Soros-ösztöndíjas volt, amikor Brenner Koloman már keresztény-nemzeti alapon politizált – mondta magáról a Jobbik képviselője, visszautasítva az összegyurcsányozást. Az ellenzék „egyetlen keresztényszociális néppártja azért vett részt az előválasztásban, mert közösen kell lebontani a Fidesz egypárti túlhatalmát. Hiszünk a kiegyensúlyozott polgári demokráciában” – mondta Brenner, aki szerint „a hatpárti nemzeti egységkormányban” ők képviselik majd „a nemzeti minimumot”, megfelelően „a már lefektetett közös kormányprogramnak”, „amely decemberre a szélesebb közvélemény számára is ismertté válik”.

„Hol van Jakab Péter?” – vetette ellen kérdéssel válaszolva Dömötör Csaba. Az államtitkár szerint a Jobbik elnökének nincs bátorsága vállalni az előválasztás következményeit. A „Jobbik és a baloldal elvtelen paktumáról” beszélt, mondván, „Jakabnak az volt a feladata, hogy átvigyen a baloldalra egy nemzeti pártot”, és „letegye a posztkommunisták elé”. Dömötör egy nemzeti párt elértéktelenedése felett szomorkodott az ellenzéki összefogás láttán.

A csörte után a KNDP-s Aradszki András az idősek világnapjáról szólt. A kormányközeli sajtóban sokszor – még a budapesti eucharisztikus világtalálkozó előtt – kritizált Ferenc pápát is idézte a képviselő, emlékeztetve arra, hogy a pápa hirdette meg a nagyszülők és az idősek világnapját.

Erre Zsigó Róbert államtitkár reagált, megköszönve az idősek fontos ügyét, majd a 13. havi nyugdíj visszaépítéséről és a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumról beszélt.

LMBTQ, migráns, támad a baloldali többségű Európai Parlament

A Fidesz képviselője, Dunai Mónika az Európai Parlament LIBE-bizottságának látogatásáról szól. Szerinte azért jött a bizottság, „hogy a baloldal mellett kampányoljon”. Azért, mert „Magyarország nem hajlandó beengedni az óvodákba és iskolákba az LMBTQ-progagandát, és nem hajlandó beengedni a migránsokat”. Jogállamiság megsértésre egyetlen példát sem tudtak mondani, de a Soros-hálózat és a baloldal már előre megírta az ítéletet. A „bizottság tele volt LMBTQ aktivista emberekkel”, volt rajta egy korábbi kommunista is – sorolta a vádakat Dunai.

„A Soros-szervezetek Magyarországot becsmérlő jelentésekkel árasztják el a nemzetközi nyilvánosságot” – figyelmeztetett a Fidesz képviselője, aki emlékeztetett arra, hogy a bizottságnak egy magyar tagja is volt – a Momentumtól Donáth Anna –, akinek egyetlen feladata, hogy „a saját hazáját becsmérelje és támadja”. Végezetül Gyurcsány, „nemet mondunk” a migrációra és az LMBTQ propagandájára.

Völner Pál államtitkár egyetértett: 2010 után ellenállt az ország Brüsszelnek. Megjegyezte, hogy a LIBE-bizottság politikai szervezet, amelyet „udvariasságból fogadtak” csupán.

Vadászati világkiállítás igen, szalagavató nem?

Ezzel lezárultak a napirend előtti felszólalások, jött a kérdések órája, Potocskáné Kőrösi Edittel, aki arról érdeklődött, hogy ha lehetett mentesíteni a járványügyi előírások alól a vadászati világkiállítást, akkor az iskolai szalagavatókat miért nem engedik korlátozások nélkül megtartani.

„A járvány ellen a legfontosabb védekezés az oltás” – kezdte válaszát Rétvári Bence. Az államtitkár szerint a kormány szakemberekkel együttműködve folyamatosan vizsgálja, hogy milyen lépés az indokolt. A szalagavatókról nem tett említést.

A DK újabb Dobrevet helyezett el a kérdésében

Bősz Anett a DK képviselőjeként ügyesen beleszőtte pártja előválasztási kampányát a kérdésébe, amely az érdi úthálózatról szólt. „A Dobrev-kormányra vár az utak rendbetétele?” – kérdezte, amire válaszul Schanda Tamástól megkapta, hogy az előző kormány miatt 1400 milliárd forint önkormányzati adósságot vállalt át a kormány,

Az államtitkár megemlítette, hogy Bősz Anett férje nem más, mint Érd polgármestere, Csőzik László, aki maga állította le a fejlesztéseket. „Szégyellje magát!” – zárta felszólalását az államtitkár.

Kocsis-Cake Olivio a választási csalás elleni felkészülésről kérdezte a kormányt. A Párbeszéd képviselője a fiktív címre bejelentett határon túli szavazókról tett említést – akik így nem határon túliként szavaznak, és csak listára, hanem a bejelentési körzet révén az adott egyéni képviselőre is. Kocsis-Cake több települést említett, ahol nyíltan vannak bejelentve határon túliak, van, ahol négyezren is, akik révén épp ennyivel nő a Fideszre leadott szavazatok száma is. „2018 óta mit tettek azért, hogy ezeket a csalásokat megszüntessék?”

„Biztosan nem BMW-ben fogjuk szállítani az üres szavazócédulákat, és biztosan nem olyan ellenőrizetlen rendszerben történik majd a szavazatok összeszámlálása, mint ahogyan az előválasztási show esetén történt” – válaszolt Völner Pál, utalva az ellenzéki előválasztásra és az egyik jobbikos szervező balesetére.

Az államtitkár szerint a jogszabályok biztosítják a választások tisztaságát.

Mi lett a külföldi nyelvtanulásra szánt 90 milliárddal?

Farkas Gergely arról érdeklődött hogy mi lett azzal a 2019-es programmal, amelyre 90 milliárd forintot különített el a diákok külföldi nyelvtanulási útjaira. Ezt a programot meghiúsította a koronavírus-járvány. A független képviselő szerint azonban nem derült ki, hogy ez a pénz mire ment el, ha nem alternatív idegennyelv-tanításra.

Ez az összeg a járvány elleni védekezésre ment el – mondta Rétvári Bence.

112 ezren visszakapták a nyelvvizsgadíjukat, külföldinyelvtanár-képzés online formáját is megvalósították, erre is ment el pénz – mondta az államtitkár.

„Miért hagyja magára a fideszes hatalom Dél-Somogy halmozottan hátrányos helyzetűvé nyomorodott térségét?” – kérdezte Ander Balázs a Jobbiktól, megemlítve, hogy üresen kong a térség ipari parkja, óriási az elvándorlás, majd ironikusan megemlítette, hogy innen kellett elmenni fideszes képviselőtársa lányának is: egyenesen genfi konzul lett belőle. Mások azonban nem ilyen szerencsések, sokórás ingázásra kényszerülnek a „döbbenetesen szegény” térségben.

Schanda Tamás szerint egyrészt Gyurcsány, másrészt a kormány sokat tesz a fejlesztésekért.

Miért költözött külföldre Orbán Ráhel?

„A kedves vezető kedves lánya nem Azerbajdzsán felé vette az irányt, hanem Spanyolországba. Vajon mi lehet a távozás oka? Szerepel a Gyere haza, fiatal! programban Tiborcz István és Orbán Ráhel, hogy meggyőzzék?” – érdeklődött a DK-s Varga Zoltán. Azt kérdezte, vajon nem a lopott vagyon kimenekítés-e a költözés valódi oka, és onnan nem megy-e tovább a kormányfő legidősebb lánya és családja, egy olyan országba, amellyel Magyarországnak nincs kiadatási egyezménye.

Schanda Tamás szerint komolytalan a kérdés: „A kommunisták tiltották meg, hogy az emberek külföldre menjenek” érvelt az államtitkár, ismét kommunistázva. A fiatalok munkanélkülisége szerinte csökkent, sőt, 2019-ben a magyar állampolgárok nemzetközi egyenlege pozitív volt – érvelt az államtitkár. Igaz, nem derül ki, hogy ebben a pozitív egyenlegben a már határon túliként magyar állampolgárságot kapók hazajövetele – legalábbis állandó lakcímének bejegyzése – benne van-e.

Steinmetz Ádám a Jobbiktól azt tudakolta, hogy a Bize, Horvátkút, Gyótapuszta, Boronka, Szőlőskislak – amelyek nem önálló falvak, hanem közigazgatásilag részben Marcali részei – hozzájuthatnak-e a falusi csokhoz. Az államtitkári válasz az volt, hogy az ellenzéki nem támogatta a falusi csokot, és le akarja építeni a családtámogatási rendszert, így Steinmetz egy ilyen koalícióban vesz részt. Ha ezt az ellentmondást tisztázzák, akkor lehet visszatérni a kérdésre. Az államtitkári válasz eszerint nemleges volt Steinmetz kérdésére.

Földrengésveszélyes helyen épül Paks 2?

Keresztes László Lóránt kérdésként is visszatért Paks bővítésére. A frakcióvezető arra várt választ, veszélyes helyen épülne-e az erőmű. Kovács Pál államtitkár szerint az Országos Atomenergia Hivatal is rendkívül részletesnek nevezte a 300 ezer oldalas, már benyújtott dokumentációt, amely a passzív védelmi rendszerek beépítésével számol. Ennélfogva a törésvonal nem jelent kockázatot.

„Az európai egységes villamos rendszer január 8-án és június 24-én szétesett”, ezért Paks 2 kérdése stratégiai kérdés – mondta Kovács Pál. Az államtitkár szerint az atomenergia a megújuló források elterjesztésének garanciája, amely szén-dioxid-mentes energiát is biztosít. „Nincs zöld jövő atomenergia nélkül” – mondta az államtitkár.

Hatalmas kormánypárti tapsot aratott Rétvári Bence

Az azonnali kérdések órájában Ungár Péter arról beszélt, hogy az egyszeri ötszázezer forintos bérkiegészítést az egészségügyi dolgozók megkapták ugyan, de a szociális dolgozók ebből kimaradtak, noha nélkülük az első három járványhullámot sem lehetett volna kezelni. Most pedig már „a negyedik hullámban vagyunk.” A kérdés annyi volt tehát, hogy miért nem kapják meg a szociális dolgozók ezt a bérkiegészítést.

„Amikor önök válságot kezeltek, elvettek a szociális dolgozóktól egyhavi bért…Mi a válság alatt 14 százalékkal emeltük a szociális dolgozók bérét”, a szociális bérpótlék emelésén túl – érvelt Rétvári Bence.

Ezt Ungár nem tartotta érdemi válasznak: „hiszek abban, hogy a szavak mögött létezik egy megismerhető, objektív, materiális valóság.”

„Az 500 ezer forint magyar pénznemben nem került rá a szociális dolgozók számlájára.. Válaszolhat egy '74-es termelési jelentéssel, de ettől még ez az ötszezezer fotrint nem kerül rá a szociális dolgozók számlájára. Miért nem kapták meg az egyszeri, ötszázeer forintot?” – ismételte meg a kérdést Ungár, megemlítve, hogy ő sosem volt kormányon.

„Mindegyikünk szavai mögött áll egy valóság, az önök szavai mögött az áll, hogy Gurcsány Ferenc visszatérjen a hatalomba” – Rétvári visszavágását nevetéssel erősített kormánypárti taps fogadta, a legnagyobb, az ülés napján.

„A mi időszakunkban 110 százalékkal nőtt a szociális szférában a bérek szintje. Gyurcsány Ferenc idején csökkentették a szociális dolgozók bérét. Azt az embert segítik hatalomba, aki elvett pénzt a szociális dolgozóktól. Felkéredzkedtek Gyurcsány listájára, azért, hogy önök, személyesen az egzisztenciájukat és hatalmukat megőrizzék” – mondta Rétvári a Fideszhez közeli édesanyja révén egyébként milliárdos Ungárnak.

A kormány értelmes javaslatot talált az ellenzéknél!

Dudás Róber történelmi pillanat részese volt a parlamentben. A jobbikos képviselő azt javasolta, hogy a már 500 forintot is meghaladó üzemanyagárak ismeretében növeljék 15-ről 30 forintra azt az összeget, amelyet a munkáltatók adómentesen adhatnak munkavállalóiknak utaázsi költségtérítésként kilométerenként.

„A kormány minden értelmes ellenzéki javaslatot megvizsgál és ez nem jelent hihetetlen munkaterhet az eddigi évek alapján” – kezdte ironikusan Gulyás Gergely, ám a miniszterelnökséget vezető miniszter így folytatta: „de ez abba a körbe sorolható.”

Elmondta, hogy a jövedéki adó mértéke nem nőtt az üzemanyagon a nyersanyag drágulása nyomán, és anak áfája sem nő, ha az 50 dolláros hordónkénti árat meghaladja a nyersanyag ára. Ennélfogva a jövedéki adó aránya az üzemanyag árához viszonyítva jelenleg Magyarországon a legkisebb. A javaslatot azonban megvizsgálják.

Fidesz: Karácsony hazudik és lébecol

Dunai Mónika a Fidesztől Karácsony Gergely kormányzati tanácsadói szerződésének nyomairól érdeklődött.

„Valóban érdekes volt, Dobrev Klára – Gyurcsányné – egy időzőjelben jó szándékú mondatában elejtette, hogy ki mit csinált az őszödi beszéd elhangzását követően és a rendőrterror után. Nyilván a felelősséget akarta szétteríteni” – válaszolta Soltész. Eszerint Dobrev azt mondta, hogy „Gergő a kormánynak volt tanácsadója 2002-2008 között”, ebből az államtitkár szerint Karácsony havi 300 ezer forintot kapott, „ekkor a minimálbér 50 ezer forint volt.” Ekkor a Corvinuson 218 ezer forintot kapott havonta, a Medinnál is dolgozott – „idézőjelben mndom, hogy dolgozott”, mondta az államtitkár –, onnan is felvette a fizetését. „Valaki, aki miniszterelnöki székbe készül, végiglébecolt egy évtizedet.”

Dunai Mónika elfogadta az államtitkári választ. „De az elfogadhatatlan, hogy Karácsony Gergely, aki a baloldal elsőszámú miniszterelnöke kíván lenni, folyamatosan hazudik.” „Értem, hogy kínos neki hogy Gyurcsány keze alatt dolgozott Gyurcsány kormánya alatt…Úgy látom, jó tanítványa Gyurcsány Ferencnek a hazudozást illetően.”

Az államtitkár egyetértett Dunaival. „Meghálálta főnökének,” hiszen sok embert vett föl a Gyurcsány kormányból – mondta Soltész, megjegyezve, hogy Karácsony nem is vezeti a fővárost, ezért van „sok mocsok és kosz és dugó” a fővárosban. „A hatalom érdekli, a munka nem” – zárta az azonnal kérdések óráját az államtitkár.

Megkapja az oltásellenes jelzőt a Mi Hazánk?

Dúró Dóra ismét az oltások ösztönzése ellen szólalt fel. „Orbán Viktor és Karácsony Gergely versenyt kampányolnak az oltások mellett”, miközben a gyártók nem vállalnak garanciát a vakcinára – mondta a Mi Hazánk alelnöke. A kormány előszeretettel nevezi oltásellenesnek az ellenzéket, miközben az oltás ellen sosem, csak az EU-ban nem jóváhagyott vakcinák ellen szólaltak fel, ám a Mi Hazánkat a valóban oltásellenes felszólalásokért sosem kritizálta a kormány. Dúró hiányolta „az óriás techcégek és a gyógyszeripari nagyvállalatokra” kivetendő járványszoloidaritási adót.

Dúró szerint a kormány hergeli a nemzetet az oltatlanokkal szemben. Orbán Viktor is ezt teszi, pedig neki „a nemzet minden állampolgárát képviselnie kellene” – mondta a Mi Hazánk politikusa, aki az LMBTQ-közösségek elleni fellépés jegyében darált le egy általa LMBTQ-pártinak minősített mesekönyvet.

Az egészségügyi dolgozók „megbecsülésére lenne szükség, ehelyett elriasztja őket azzal, hogy rájuk kényszeríti az oltást” – mondta a kormány oltáspolitikájáról Dúró. „Miért nem tudják felnőttként kezelni a dolgozókat, hogy saját maguk hozhassanak döntést arról, hogy élnek-e a lehetőséggel vagy nem élnek?” – kérdezte a politikus a napirend utáni felszólalások órájában, amikor a beszédeket nem követi válasz, így nem tudni, hogy a parlamentben, közvetlenül egy ilyen felszólalás után mit mondana egy kormányzati képviselő az oltás ösztönzését ellenző megnyilatkozásra.

Több ellenzéki felszólalás az ellenzéki előválasztással kapcsolatos köszönetnyilvánításról szólt, kitérve arra, hogy a Posta sem véletlenül állt le korábban a szórólapok eljuttatásával, megnehezítve, hogy a választók minél szélesebb körben élrtesüljenek a kezdeményezésről. „Tavasszal is lábon kell megnyerni a választást” – mondta Potocskáné Kőrösi Anita, aki az egyike volt a Jobbik győztes képivselőljelöltjének. Arra kérte a választókat, a második fordulóra is menjenek el, ahol az ellenzéki kormányfőjelöt személyéről döntenk. A képviselő hosszasan beszélt, de arról nem, hogy kit támogatna a párt a második fordulón, azután, hogy Jakab Péter pártelnök meglepetésre nem jutott be a második fordulóba. A jobbik semleges marad a megmérettetésen.