Márki-Zay arról beszélt, ha kell, visszalépnek egymás javára Karácsonnyal

„Megcselekedtük a csodát” – mondta az ellenzéki előválasztás utáni első budapesti sajtótájékoztatóján Márki-Zay Péter. Eredmények ugyan még nincsenek, de már tudható, hogy a hódmezővásárhelyi polgármesternek nagy esélye van rá, hogy harmadikként, Dobrev Klára (DK) és Karácsony Gergely (MSZP–Párbeszéd) mögött bejusson az ellenzéki előválasztás miniszterelnök-jelöltjéről döntő második fordulójába. Így könnyen lehet, hogy a második fordulóról lemarad a Jobbik elnöke, Jakab Péter, és nagy valószínűséggel a Momentum elnöke, Fekete-Győr András is.

Márki-Zay Péter 2018 februárjában lett országosan ismert, amikor kisebb meglepetésre legyőzte az időközi polgármester-választáson a Fidesz jelöltjét, Hegedűs Zoltán alpolgármestert, aki mellett Lázár János akkor még miniszterként is korteskedett. Márki-Zay azonban 57 százalékkal nyert az addig bevehetetlennek hitt fideszes vezetésű városban.

Márki-Zay kiábrándult fideszesként, konzervatív, nagycsaládos – hétgyermekes –, külföldi munkatapasztalatokkal is rendelkező politikusként csatornázta be az ellenzéki szavazatokat 2018-ban, majd másfél év múlva a soron következő önkormányzati választáson. És ez a pozíciója – hogy afféle átmenetet képez az ellenzék és a konzervatív oldal között – előnyt jelenthet a továbbiakban.

Az első, spontán összellenzéki jelölt

A „vásárhelyi modell” volt az, amit másfél évvel később az önkormányzati választáson országosan is megismételt az ellenzék, azaz hogy az ellenzék egy jelöltet indított a Fidesszel szemben. Márki-Zay mögé beállt a Jobbik és az MSZP is, ami akkor még szokatlan konstelláció volt.

Ez a szélesebb összefogás vált tudatosabbá országosan 2019-ben az önkormányzati választáson, és ezt a rendszert intézményesíti a mostani ellenzéki előválasztás, amelyen az országgyűlési választásokra állítja ki a kormányfőjelöltet és a 106 egyéni körzet ellenzéki közös jelöltjét az összellenzék – az MSZP, a DK, az LMP, az MSZP–P és a Momentum, valamint egy helyen, az MSZP-s Tóth Csaba visszalépése miatt különleges helyzetű Zuglóban a Magyar Kétfarkú Kutya Párt –, hogy 2022-ben a Fidesz jelöltjeivel szemben induljanak.

A Mindenki Magyarországa Mozgalmat (MMM) vezető Márki-Zay különleges helyzetben van, mert nemcsak az összellenzéki kormányfőjelöltségért indul, de egyéniben is megméretteti magát Hódmezővásárhelyen, méghozzá egy DK-s jelöttel, Mucsi Tamással szemben. (A Csongrád-Csanád megyei városból helyszíni riportunkat itt olvashatja.)

Beállhat Karácsony mögé MZP? Vagy fordítva?

A DK-s jelölt szerint Márki-Zay „gyurcsányozása és dobrevezése” éket ver az ellenzékiek közé. A miniszterelnökjelölt-jelölt akkor úgy válaszolt, hogy a 2010 előtti kormányokat jogosan lehet bírálni, és ha Gyurcsány neve ott lesz a szavazólapon, sokan miatta nem szavaznak jövőre az ellenzékre.

Ennek a kijelentésnek a fényében felvetődhet, hogy ha valóban a Dobrev–Karácsony–Márki-Zay-trió jut a második fordulóba – a jelenlegi, nem hivatalos és messze nem végleges eredmények alapján Dobrev elsőségével –, hogyan dönt a második és harmadik helyezett. Eredménytől függően támogatják egymást, vagy mindhárman megmérkőznek, ami számtanilag növelheti Dobrev esélyeit arra, hogy végül ő legyen az összellenzék kormányfőjelöltje.

A Telex kérdésére Márki-Zay elmondta: felmerül a visszalépés kérdése is a második és a harmadik helyezett között. Azaz lehet olyan eredmény, amely után akár ő lépne vissza Karácsony javára, akár fordítva – már ha a végeredmény aktuálissá teszi ezt a kérdést, és valóban hárman jutnak a második fordulóba. Dobrev első fordulós győzelme biztosnak látszik.

„Célunk a »megfelelő jelölt kiválasztása«️ az országgyűlési választásokra” – mondta Márki-Zay, akiről tudható, hogy erre nem a DK jelöltjét tartja a legmegfelelőbbnek.

Márki-Zay már így is csodának tartja az eredményt

A hódmezővásárhelyi polgármester szerint az, hogy nagy pártinfrastruktúra és jelentős pénzügyi háttér nélkül, független civilként a harmadik hely és 15 százalék közelébe jutott, már önmagában csoda, amivel az aktivistáknak, támogatóknak tartozik köszönettel, akik idejüket és pénzüket áldozták a munkára. Kiemelte, hogy az MMM volt az első szervezet, amely javasolta az ellenzéki előválasztást, a pártok csak ezután álltak be a kezdeményezés mögé, amelyen végül 633 ezer választó vett részt.

„Ez jelzi az igényt, hogy nem csak kormányváltásra, de rendszerváltásra is igény van” – mondta.

Az előválasztáson indulókkal kapcsolatos botrányokról is szólt. Szerinte időben derültek ki vitatható dolgok a jelöltekről – így megerősödve mehetnek neki a jelöltek a 2022-es választásoknak. Ha ezek a jelöltek veszítenek, akkor azért, ha mégis nyernek, akkor azért, mert ezeknek az ügyeknek az ismeretében szavaztak nekik bizalmat a választók.