Fideszes kisvárosokat tolnak európai pénzekből, Szeged és Vásárhely pórul járt

2021. szeptember 23. – 10:50

frissítve

Fideszes kisvárosokat tolnak európai pénzekből, Szeged és Vásárhely pórul járt
Botka László Szeged polgármestere – Fotó: Botka László / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

A kormánypárti többségű Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés döntése nyomán alaposan átrendeződik az Európai Unió Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) pályázati pénzkeretének elosztása. Ennek következtében az ellenzéki vezetésű városok nagyon rosszul járhatnak, kormánypárti polgármesterek települései pedig nagyon jól.

A 2021–27-es TOP Plusz pályázati keretéből a 22 ezres, fideszes vezetésű Makó 10 milliárd forintot kap, miközben a 161 ezres Szeged, az ellenzéki többségű megyeszékhely 8,5 milliárdot, a Márki-Zay Péter vezette 43 ezres Hódmezővásárhely 6 milliárdot.

A szeptember 9-én a fideszes többségű megyei közgyűlés által szétosztott keret 85,7 milliárd forint, és hiába Szegeden és Hódmezővásárhelyen él a megyei lakosok fele, a TOP Plusz pénzeinek csupán 17 százalékát kapják meg ők.

További érdekességek az elosztással kapcsolatban:

  • Az előző ciklusban egy kisebb keretből Szeged és Hódmezővásárhely is jóval több pénzhez jutott, 33,9, illetve 9,8 milliárd forinthoz.
  • Makón a megye lakosságának 5,4 százaléka él, a keretnek mégis a 11 százalékát kapta meg.
  • A szintén fideszes vezetésű, hatezres lélekszámú Mórahalomnak közel annyi pénz jár (5 milliárd forint), mint a nála hétszer nagyobb Hódmezővásárhelynek.
  • Egy szegedire 53 ezer forint, egy mórahalmira 794 ezer forint támogatás jut.


Az ellenzéki városok vezetői úgy vélik, hogy ezt a döntést az ő kárukra és a hátrányukra, a kormányzati oldalon álló polgármesterek vezette települések érdekében hozták a megyénél. Azt is felvetik, hogy szerintük a 10 milliárdos Makó lesz a Fidesz egyik legnagyobb befolyású politikusának, Lázár Jánosnak, a körzet országgyűlési képviselőjének az új politikai otthona, miután Hódmezővásárhelyen csökkent pártja befolyása. (Makó állami forrásokból is kap tízmilliárd forintot a Hagymatikum nevű fürdőjének idén tavasszal megkezdett fejlesztésére.)

A megyei közgyűlésekbe a megyei jogú városok nem delegálhatnak saját képviselőt, azaz Szegednek és Hódmezővásárhelynek nem lehet közvetlen befolyása a Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés döntéseire. A közgyűlés fideszes többségű, elnöke Gémes László, aki korábban Szegvárt vezette, majd 2019-ben Szentesen volt a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje, de nem nyert, ezt követően került a megyei közgyűlés élére.

A közgyűlés a TOP-pénz felosztását most 15 igennel, 1 nemmel és 2 tartózkodással szavazta meg.

A Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés tagjai – Fotó: Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés

A döntést bírálók felvetik, hogy a rendszerváltás idején várossá nyilvánított Mórahalmot 1994 óta Csongrád-Csanád megye egyik meghatározó fideszes politikusa, Nógrádi Zoltán vezeti, és eddig is eredményesen működött a támogatások begyűjtésében. Róla ellenfelei is elismerően mondják, hogy még baloldali kormánytól is tudott Mórahalomnak pénzt szerezni. A város ma már a folyamatosan bővített élmény-, és gyógyfürdőjéről híres, a központja pedig szinte egy kis ékszerdoboz.

Ezzel szemben Kistelek, a majdnem 7 ezer lakosával az ország 10 legszegényebb járása között van, és 2 milliárd forintra számíthat most a TOP Plusz-ból. A polgármester egyébként ott is fideszes.

Vágd a szalagot!

Aki az utóbbi években nem látott fényképen/videón egy-egy elkészült beruházás avatásán politikust büszkén mosolyogni a nemzeti színű szalag átvágása közben, az talán nem is ebben az országban él. A kisebb-nagyobb vidéki települések vezetőinek az hoz elismerést a hazai pályán, azaz szavazatokat a választáson, ha az EU-tól vagy a kormánytól minél több pénzt tudnak szerezni a városuk-falujuk fejlesztésére – és persze az sem hátrány, ha értelmesen költik el.

Az elmúlt években sok és sokféle fejlesztés valósult meg Szegeden, főként az uniós támogatásokból, amihez a város is hozzátette a saját önrészét. Itt nem voltak olyan látványberuházások – kisvasutak, negyven centi magas kilátók –, amelyek nagyobb ellenszenvet váltottak volna ki. El lehet képzelni, mi maradna az önkormányzatnak, ha a megyei TOP-döntés miatt kiesne a következő hat évre várt forrásokból a mintegy 26, azaz évente nagyjából négymilliárd forint. Összehasonlításul: Szeged idei költségvetése 84 milliárd, amiből erre az évre 22 milliárd a tervezett fejlesztési kiadás. Most ugyanannyi pénzből is kevesebbet lehet tervezni, mint korábban, mert az építőanyagok ára nagyot ugrott felfelé az utóbbi időben – ez persze pártállástól függetlenül érint mindenkit.

A kormány és az EU még közbeléphet

A TOP Plusz megyei elosztása miatt igen éles hangú nyilatkozatok jelentek meg, a károsultak – avagy magukat annak vélők – igazságtalan döntést emlegetnek. Hódmezővásárhely önkormányzata szerint az aránytalanságokat semmi nem indokolja, így a város vezetése kénytelen arra gondolni, hogy a pénzkeretet politikai alapon osztották szét.

Nagy Sándor szegedi városfejlesztési alpolgármester – Fotó: Nagy Sándor / Facebook

Nagy Sándor szegedi városfejlesztési alpolgármester a helyi sajtóban jelentéktelennek nevezte a Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlést, és kijelentette, hogy a megye ilyen kérdésben nem dönthet. Szerinte a kormány már korábban megígérte, de döntést még nem hozott arról, hogy 2021–27 ben is az előző ciklus szintjén marad a megyei jogú városok támogatása az EU TOP forrásból.

A Telex kérdésére Nagy Sándor azt válaszolta, hogy ő már egy kormányzati videokonferencián is tiltakozott, míg Botka László polgármester a megyei közgyűlésnek írt levelet, amelyben kifogásolja a döntést. Nagy szerint korábban nem volt érdemi egyeztetés, csak egy formális tájékoztató a megyénél, amelyen már kész helyzet elé állították Szeged és Hódmezővásárhely megbízottait. Nagy Sándor úgy véli, a két nagyváros azért még bízhat abban, hogy az EU és a magyar kormány sem fogadja el a Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés határozatát a TOP keret felosztásáról.

A városfejlesztési alpolgármester felidézte, hogy Szegeden eddig iskolákat, óvodákat, bölcsődéket újítottak fel, folytatták a zöld város programot, és fejlesztették a tömegközlekedést is a TOP-pénzekből. Az egyik legutóbbi, látványos beruházás volt a Móra Ferenc Múzeum, vele együtt a vár és a várkert felújítása, illetve látogatóbarát bővítése – a főépület tetején új kilátóval –, amire TOP-keretből majdnem 900 milliót költöttek, ehhez az önkormányzat is hozzátett félmilliárdot. Mivel a város évek óta a tíz legkedveltebb vidéki turisztikai célpont között van, a szálláshelyek gyakran megtelnek, így a látványosságok bővítése gazdasági jelentőséggel is bír. Nagy Sándor alpolgármester hasonló további fejlesztési tervekkel számol, de még kérdésesnek látja, hogy milyen célokra és mennyi pénzre lehet majd pályázni.

A felújított szegedi Móra Ferenc Múzeum – Fotó: Móra Ferenc Sándor /Telex

Több pénz lesz, mint amiről beszéltek

Gémes László, a megyei közgyűlés elnöke szerint az Európai Unió támogatási alapelveinek megfelelően osztották el a városok között a TOP Plusz pályázati kereteket. A változások oka az, hogy ebben a ciklusban már a megyei önkormányzat döntheti el, mely települések esetében támogatja a fenntartható városfejlesztést. A Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés elnöke szerint Szeged és Hódmezővásárhely a megyei 85,7 milliárd forinton kívüli forrásból, közvetlenül a kormánytól is kap majd pályázati pénzkeretet, így nem lesz igazságtalan az elosztás. A közgyűlés elnöke azt mondta, érdekes, hogy az előző ciklusban a jóval magasabb támogatást elérők akkor nem hiányolták a lakosságarányos elosztást, mert annak felette kapták a pénzt, amivel nagyon jól jártak, míg más települések elég rosszul.

Gémes László szerint fontos, hogy nem politikai alapú volt az elosztás, mert Makó esetében a 10 milliárd forintos összeget a belvíz elleni védekezés is indokolja, ott csapadékvíz-elvezető csatornákat fognak építeni, Mórahalom pedig a környékén lévő kerékpárút-hálózat fejlesztése, és a kiszáradó Homokhátság egy részének vízpótlása érdekében kaphatja majd meg a kiemelkedően magas 5 milliárdot. Emellett mindkettő költhet további célokra is.

Gémes kijelentette: Szeged és Hódmezővásárhely vezetői olyan politikai közösségnek a tagjai, akik többségükben nem mondanak igazat, folyamatosan csúsztatnak, csak féligazságokat közölnek. Szerinte az eddig nyilvánosságra kerültnél valójában több pénzt kapnak a megyei jogú városok: a kormányzati és a megyei forrásból Szeged összesen 25 milliárdos keretre, Hódmezővásárhely pedig majdnem 8 milliárdosra számíthat.

Gémes László elmondta még, hogy a megyei önkormányzatnak nagyon fontosak a Szegeden és a Hódmezővásárhelyen élők is, ezért szavaztak meg a közvetlen kormányzati támogatáson felüli összegeket a két nagyvárosnak.

Gémes László, a Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés elnöke – Fotó: Rosta Tibor / MTI

A Gémes által említett, a vitában szereplőnél már sokkal nagyobb 25 milliárdos szegedi keretösszegről – ami azonban még mindig jóval kevesebb az előző ciklusra kapott majdnem 34 milliárdnál – Nagy Sándor szegedi alpolgármester azt mondta, hogy a minisztérium anyagából tudta meg, hogy van egy ilyen szándék, és csak később volt erről információ a megyétől, és a megyei előterjesztésben ez nem szerepelt. „A 25 milliárd, ha a feladatok változását is figyelembe vesszük, sokkal-sokkal közelebb van az előző ciklushoz, erre mondom, hogy látjuk a szándékot a minisztériumnál. De pénz mindebből akkor lesz, ha az Európai Unió is jóváhagyta” – mondta.

A nagy pénz végtelen története

A Telex hozzájutott egy levélhez, amelyben a pénz elosztását irányító államtitkár tájékoztatja a megyei önkormányzatok elnökeit arról, hogy az Európai Bizottság nem fogadja el egyes városok TOP Plusz pályázati kereteinek már betervezett nagyarányú csökkentését, ezért azoknak – köztük Szegednek is – kiegészítő támogatást kell adni, amit „biztonsági hálónak” neveznek a dokumentumban.

A különböző régiók nagyvárosainak esetében az előző ciklus támogatásaihoz képest más-más mértékű, még éppen elfogadható csökkentést javasol a levél, ami 25 és 40 százalék között lehet. A Dél-Alföld megyei jogú városainál 25 százalék a kormányzat által elvárt csökkentés. A megyei juttatáshoz hozzáadandó „biztonsági háló” összege pedig Szeged esetében 15 milliárd, míg Hódmezővásárhelynek 380 millió többlet jut így. Eszerint a kormány mindenképpen csökkenteni akarta a TOP Plusz támogatásokat, úgy látszik, főként a nem kormánypárti városok esetében, de az Európai Unió ezt nem engedte, ezért változtattak utóbb mégis az elosztási terven a kiegészítő támogatással. A levél alapján a legkövérebb növekedés a fideszes polgármester vezette Nyíregyházáé, amely az előző ciklus támogatásához képest most 203 százalékot, azaz 50 milliárd forintot kap.

Ami viszont nyilvános: Varga Mihály pénzügyminiszter szeptember 14-én videónyilatkozatban jelentette be, hogy a kormány országszerte mintegy 1700 milliárd forintos keretet szán a TOP Pluszra, amiről szerinte „társadalmi egyeztetés” kezdődik. A bő egyperces videóban semmilyen formában nem hangzik el az Európai Unió neve, Varga azt mondja, „biztosítunk” ennyi pénzt.

Öt tervezetről tíz napig, tehát szeptember 24-ig folyhat az egyeztetés.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!