Fideszes kisvárosokat tolnak európai pénzekből, Szeged és Vásárhely pórul járt

2021. szeptember 23. – 10:50

frissítve

Fideszes kisvárosokat tolnak európai pénzekből, Szeged és Vásárhely pórul járt
Botka László Szeged polgármestere – Fotó: Botka László / Facebook
Móra Ferenc Sándor
Móra Ferenc Sándor
Szegedi tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

A kormánypárti többségű Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés döntése nyomán alaposan átrendeződik az Európai Unió Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) pályázati pénzkeretének elosztása. Ennek következtében az ellenzéki vezetésű városok nagyon rosszul járhatnak, kormánypárti polgármesterek települései pedig nagyon jól.

A 2021–27-es TOP Plusz pályázati keretéből a 22 ezres, fideszes vezetésű Makó 10 milliárd forintot kap, miközben a 161 ezres Szeged, az ellenzéki többségű megyeszékhely 8,5 milliárdot, a Márki-Zay Péter vezette 43 ezres Hódmezővásárhely 6 milliárdot.

A szeptember 9-én a fideszes többségű megyei közgyűlés által szétosztott keret 85,7 milliárd forint, és hiába Szegeden és Hódmezővásárhelyen él a megyei lakosok fele, a TOP Plusz pénzeinek csupán 17 százalékát kapják meg ők.

További érdekességek az elosztással kapcsolatban:

  • Az előző ciklusban egy kisebb keretből Szeged és Hódmezővásárhely is jóval több pénzhez jutott, 33,9, illetve 9,8 milliárd forinthoz.
  • Makón a megye lakosságának 5,4 százaléka él, a keretnek mégis a 11 százalékát kapta meg.
  • A szintén fideszes vezetésű, hatezres lélekszámú Mórahalomnak közel annyi pénz jár (5 milliárd forint), mint a nála hétszer nagyobb Hódmezővásárhelynek.
  • Egy szegedire 53 ezer forint, egy mórahalmira 794 ezer forint támogatás jut.


Az ellenzéki városok vezetői úgy vélik, hogy ezt a döntést az ő kárukra és a hátrányukra, a kormányzati oldalon álló polgármesterek vezette települések érdekében hozták a megyénél. Azt is felvetik, hogy szerintük a 10 milliárdos Makó lesz a Fidesz egyik legnagyobb befolyású politikusának, Lázár Jánosnak, a körzet országgyűlési képviselőjének az új politikai otthona, miután Hódmezővásárhelyen csökkent pártja befolyása. (Makó állami forrásokból is kap tízmilliárd forintot a Hagymatikum nevű fürdőjének idén tavasszal megkezdett fejlesztésére.)

A megyei közgyűlésekbe a megyei jogú városok nem delegálhatnak saját képviselőt, azaz Szegednek és Hódmezővásárhelynek nem lehet közvetlen befolyása a Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés döntéseire. A közgyűlés fideszes többségű, elnöke Gémes László, aki korábban Szegvárt vezette, majd 2019-ben Szentesen volt a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje, de nem nyert, ezt követően került a megyei közgyűlés élére.

A közgyűlés a TOP-pénz felosztását most 15 igennel, 1 nemmel és 2 tartózkodással szavazta meg.

A Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés tagjai – Fotó: Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés
A Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés tagjai – Fotó: Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés

A döntést bírálók felvetik, hogy a rendszerváltás idején várossá nyilvánított Mórahalmot 1994 óta Csongrád-Csanád megye egyik meghatározó fideszes politikusa, Nógrádi Zoltán vezeti, és eddig is eredményesen működött a támogatások begyűjtésében. Róla ellenfelei is elismerően mondják, hogy még baloldali kormánytól is tudott Mórahalomnak pénzt szerezni. A város ma már a folyamatosan bővített élmény-, és gyógyfürdőjéről híres, a központja pedig szinte egy kis ékszerdoboz.

Ezzel szemben Kistelek, a majdnem 7 ezer lakosával az ország 10 legszegényebb járása között van, és 2 milliárd forintra számíthat most a TOP Plusz-ból. A polgármester egyébként ott is fideszes.

Vágd a szalagot!

Aki az utóbbi években nem látott fényképen/videón egy-egy elkészült beruházás avatásán politikust büszkén mosolyogni a nemzeti színű szalag átvágása közben, az talán nem is ebben az országban él. A kisebb-nagyobb vidéki települések vezetőinek az hoz elismerést a hazai pályán, azaz szavazatokat a választáson, ha az EU-tól vagy a kormánytól minél több pénzt tudnak szerezni a városuk-falujuk fejlesztésére – és persze az sem hátrány, ha értelmesen költik el.

Az elmúlt években sok és sokféle fejlesztés valósult meg Szegeden, főként az uniós támogatásokból, amihez a város is hozzátette a saját önrészét. Itt nem voltak olyan látványberuházások – kisvasutak, negyven centi magas kilátók –, amelyek nagyobb ellenszenvet váltottak volna ki. El lehet képzelni, mi maradna az önkormányzatnak, ha a megyei TOP-döntés miatt kiesne a következő hat évre várt forrásokból a mintegy 26, azaz évente nagyjából négymilliárd forint. Összehasonlításul: Szeged idei költségvetése 84 milliárd, amiből erre az évre 22 milliárd a tervezett fejlesztési kiadás. Most ugyanannyi pénzből is kevesebbet lehet tervezni, mint korábban, mert az építőanyagok ára nagyot ugrott felfelé az utóbbi időben – ez persze pártállástól függetlenül érint mindenkit.

A kormány és az EU még közbeléphet

A TOP Plusz megyei elosztása miatt igen éles hangú nyilatkozatok jelentek meg, a károsultak – avagy magukat annak vélők – igazságtalan döntést emlegetnek. Hódmezővásárhely önkormányzata szerint az aránytalanságokat semmi nem indokolja, így a város vezetése kénytelen arra gondolni, hogy a pénzkeretet politikai alapon osztották szét.

Nagy Sándor szegedi városfejlesztési alpolgármester – Fotó: Nagy Sándor / Facebook
Nagy Sándor szegedi városfejlesztési alpolgármester – Fotó: Nagy Sándor / Facebook

Nagy Sándor szegedi városfejlesztési alpolgármester a helyi sajtóban jelentéktelennek nevezte a Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlést, és kijelentette, hogy a megye ilyen kérdésben nem dönthet. Szerinte a kormány már korábban megígérte, de döntést még nem hozott arról, hogy 2021–27 ben is az előző ciklus szintjén marad a megyei jogú városok támogatása az EU TOP forrásból.

A Telex kérdésére Nagy Sándor azt válaszolta, hogy ő már egy kormányzati videokonferencián is tiltakozott, míg Botka László polgármester a megyei közgyűlésnek írt levelet, amelyben kifogásolja a döntést. Nagy szerint korábban nem volt érdemi egyeztetés, csak egy formális tájékoztató a megyénél, amelyen már kész helyzet elé állították Szeged és Hódmezővásárhely megbízottait. Nagy Sándor úgy véli, a két nagyváros azért még bízhat abban, hogy az EU és a magyar kormány sem fogadja el a Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés határozatát a TOP keret felosztásáról.

A városfejlesztési alpolgármester felidézte, hogy Szegeden eddig iskolákat, óvodákat, bölcsődéket újítottak fel, folytatták a zöld város programot, és fejlesztették a tömegközlekedést is a TOP-pénzekből. Az egyik legutóbbi, látványos beruházás volt a Móra Ferenc Múzeum, vele együtt a vár és a várkert felújítása, illetve látogatóbarát bővítése – a főépület tetején új kilátóval –, amire TOP-keretből majdnem 900 milliót költöttek, ehhez az önkormányzat is hozzátett félmilliárdot. Mivel a város évek óta a tíz legkedveltebb vidéki turisztikai célpont között van, a szálláshelyek gyakran megtelnek, így a látványosságok bővítése gazdasági jelentőséggel is bír. Nagy Sándor alpolgármester hasonló további fejlesztési tervekkel számol, de még kérdésesnek látja, hogy milyen célokra és mennyi pénzre lehet majd pályázni.

A felújított szegedi Móra Ferenc Múzeum – Fotó: Móra Ferenc Sándor /Telex
A felújított szegedi Móra Ferenc Múzeum – Fotó: Móra Ferenc Sándor /Telex

Több pénz lesz, mint amiről beszéltek

Gémes László, a megyei közgyűlés elnöke szerint az Európai Unió támogatási alapelveinek megfelelően osztották el a városok között a TOP Plusz pályázati kereteket. A változások oka az, hogy ebben a ciklusban már a megyei önkormányzat döntheti el, mely települések esetében támogatja a fenntartható városfejlesztést. A Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés elnöke szerint Szeged és Hódmezővásárhely a megyei 85,7 milliárd forinton kívüli forrásból, közvetlenül a kormánytól is kap majd pályázati pénzkeretet, így nem lesz igazságtalan az elosztás. A közgyűlés elnöke azt mondta, érdekes, hogy az előző ciklusban a jóval magasabb támogatást elérők akkor nem hiányolták a lakosságarányos elosztást, mert annak felette kapták a pénzt, amivel nagyon jól jártak, míg más települések elég rosszul.

Gémes László szerint fontos, hogy nem politikai alapú volt az elosztás, mert Makó esetében a 10 milliárd forintos összeget a belvíz elleni védekezés is indokolja, ott csapadékvíz-elvezető csatornákat fognak építeni, Mórahalom pedig a környékén lévő kerékpárút-hálózat fejlesztése, és a kiszáradó Homokhátság egy részének vízpótlása érdekében kaphatja majd meg a kiemelkedően magas 5 milliárdot. Emellett mindkettő költhet további célokra is.

Gémes kijelentette: Szeged és Hódmezővásárhely vezetői olyan politikai közösségnek a tagjai, akik többségükben nem mondanak igazat, folyamatosan csúsztatnak, csak féligazságokat közölnek. Szerinte az eddig nyilvánosságra kerültnél valójában több pénzt kapnak a megyei jogú városok: a kormányzati és a megyei forrásból Szeged összesen 25 milliárdos keretre, Hódmezővásárhely pedig majdnem 8 milliárdosra számíthat.

Gémes László elmondta még, hogy a megyei önkormányzatnak nagyon fontosak a Szegeden és a Hódmezővásárhelyen élők is, ezért szavaztak meg a közvetlen kormányzati támogatáson felüli összegeket a két nagyvárosnak.

Gémes László, a Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés elnöke – Fotó: Rosta Tibor / MTI
Gémes László, a Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés elnöke – Fotó: Rosta Tibor / MTI

A Gémes által említett, a vitában szereplőnél már sokkal nagyobb 25 milliárdos szegedi keretösszegről – ami azonban még mindig jóval kevesebb az előző ciklusra kapott majdnem 34 milliárdnál – Nagy Sándor szegedi alpolgármester azt mondta, hogy a minisztérium anyagából tudta meg, hogy van egy ilyen szándék, és csak később volt erről információ a megyétől, és a megyei előterjesztésben ez nem szerepelt. „A 25 milliárd, ha a feladatok változását is figyelembe vesszük, sokkal-sokkal közelebb van az előző ciklushoz, erre mondom, hogy látjuk a szándékot a minisztériumnál. De pénz mindebből akkor lesz, ha az Európai Unió is jóváhagyta” – mondta.

A nagy pénz végtelen története

A Telex hozzájutott egy levélhez, amelyben a pénz elosztását irányító államtitkár tájékoztatja a megyei önkormányzatok elnökeit arról, hogy az Európai Bizottság nem fogadja el egyes városok TOP Plusz pályázati kereteinek már betervezett nagyarányú csökkentését, ezért azoknak – köztük Szegednek is – kiegészítő támogatást kell adni, amit „biztonsági hálónak” neveznek a dokumentumban.

A különböző régiók nagyvárosainak esetében az előző ciklus támogatásaihoz képest más-más mértékű, még éppen elfogadható csökkentést javasol a levél, ami 25 és 40 százalék között lehet. A Dél-Alföld megyei jogú városainál 25 százalék a kormányzat által elvárt csökkentés. A megyei juttatáshoz hozzáadandó „biztonsági háló” összege pedig Szeged esetében 15 milliárd, míg Hódmezővásárhelynek 380 millió többlet jut így. Eszerint a kormány mindenképpen csökkenteni akarta a TOP Plusz támogatásokat, úgy látszik, főként a nem kormánypárti városok esetében, de az Európai Unió ezt nem engedte, ezért változtattak utóbb mégis az elosztási terven a kiegészítő támogatással. A levél alapján a legkövérebb növekedés a fideszes polgármester vezette Nyíregyházáé, amely az előző ciklus támogatásához képest most 203 százalékot, azaz 50 milliárd forintot kap.

Ami viszont nyilvános: Varga Mihály pénzügyminiszter szeptember 14-én videónyilatkozatban jelentette be, hogy a kormány országszerte mintegy 1700 milliárd forintos keretet szán a TOP Pluszra, amiről szerinte „társadalmi egyeztetés” kezdődik. A bő egyperces videóban semmilyen formában nem hangzik el az Európai Unió neve, Varga azt mondja, „biztosítunk” ennyi pénzt.

Öt tervezetről tíz napig, tehát szeptember 24-ig folyhat az egyeztetés.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!