„A képzési idő (….) osztatlan képzésben 10 félév, a zeneművészeti, kétszakos tanárképzésben 12 félév”
– áll a többi között a Magyar Közlönyben megjelent, a pedagógusképzést érintő szabályokon módosító rendeletben.
A kormány ezzel döntött arról, hogy egységesíti az általános iskolai és a középiskolai tanárok képzésének hosszát. Eddig azoknak, akik gimnáziumban vagy technikumban szerettek volna tanítani, hat évig kellett egyetemre járniuk. Ezentúl elég lesz öt év – írja az Eduline.
Azt eddig is tudni lehetett, hogy az oktatási kormányzat rövidítene a tanárképzésen. Horváth Péter a Nemzeti Pedagóguskar elnöke az Inforádiónak korábban azt mondta, eddig három év után volt egy elágazás: választani lehetett, hogy inkább általános iskolában vagy inkább középiskolában szeretne valaki dolgozni. A hallgatók több mint 90 százaléka a középiskolai tanári pályát választotta. A mostani elképzelések egységes ötéves képzést tesznek lehetővé – nyilatkozta a pedagóguskar elnöke, aki egyébként egyetért a képzés egységesítésével.
Korábban egyébként a HVG írt arról, hogy a pedagógusképzés gyökeres átalakítására készül a kormány, ugyanakkor a szakmában nem mindenki helyeselte az elképzeléseket.
2022-től sokkal gyakorlatiasabbá és vonzóbbá válik a tanárképzés, sántít a baloldal fenyegető tanárhiányról szóló vádaskodása – vágott vissza nemrégiben Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke. Az ugyanakkor tény, hogy csaknem három és fél ezer általános és középiskolai pedagógusállásra, és majdnem ezer óvónői státuszra lehetett szeptember előtt jelentkezni a közszféra állásportálján, sok helyen azonban úgy sem tudták betölteni a hiányt, hogy bármilyen végzettségű pedagógust azonnal felvennének.
Mindeközben – mint arra szintén az Eduline emlékeztetett – idén az általános felvételin 7316-an jutottak be valamelyik pedagógusszakra, közülük 1721-en kezdik meg tanulmányaikat tanárképzésen. 2017 és 2019 között még 9500-9800 között mozgott az elsőévesek száma. A Pedagógusok Szakszervezete szerint jelenleg körülbelül 12 ezer főállású pedagógus hiányzik a közoktatásból, vagyis ha az idei elsőévesek mindegyike befejezné az egyetemet 3-5 év múlva, a rendszert akkor sem lehetne feltölteni.
