A kormány csak kérte, mégis engedelmesen kiteszik a Nemzeti Hitvallást a magyar bíróságok falára
2021. szeptember 16. – 05:51
frissítve
Míg más államigazgatási szervek esetében utasítást adott a kormány, a magyar bíróságok számára „tiszteletben tartva az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvét” csak kérésként fogalmazta meg a hatalom, hogy legyenek kedvesek kifüggeszteni egy díszhelyen a Fidesz–KDNP által tíz éve elfogadott dokumentumot. Az OBH elnöke csak „tájékoztatta a kialakult gyakorlatról” a bírósági vezetőket, akik most sorra rendelik el a hitvallás díszhelyre történő kihelyezését.
Ma már lényegében valamennyi magyar bíróságra kikerült vagy éppen a napokban kerül ki az Alaptörvény díszkiadásából származó Nemzeti Hitvallás – értesült a Telex, egymás után jutva a bírósági elnökök idevágó utasításaihoz. Konkrétan olyan levelekhez, melyek szövege szerint egy augusztusi kormányhatározat nyomán
„a bírósági vezetők helyezik ki a Nemzeti Hitvallást a bíróságok épületében, jól látható helyen. Az előírásoknak megfelelő méretű (50x70 cm), nyomtatott Nemzeti Hitvallás belső postán keresztül kerül megküldésre a járásbíróság részére”
– állt az egyik, birtokunkba került levélben. A bírósági elnöki utasítások azonban, vélhetően egy idevágó központi igazgatási útmutató alapján születtek ugyan, mégsem fejtik ki az igazság minden részletét. A bíróságokon ugyanis egyáltalán nem lenne kötelező kifüggeszteni az Alaptörvény politikai értékvállalását.
Augusztusban jelent meg a kormányhatározat, mely szerint a közintézmények esetében:
„az általuk vezetett szervezet feladatának ellátása során használt középületekben a szerv vezetője által meghatározott, méltó és a középület sajátosságainak megfelelő, jól látható helyen helyezzék ki a Nemzeti Hitvallást, továbbá gondoskodjanak a korábban kihelyezett Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatok (NeNyi) levételéről”.
Kialakult gyakorlat
Noha az úgynevezett „NeNyi” a bíróságokon eddig sem lógott a falakon, hiszen azt még Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal előző elnöke sem követelte volna meg a független igazságszolgáltatástól, most az úgynevezett járásbíróságoktól kezdve a törvényszékeken át egészen az ítélőtáblákig bírósági vezetők egész sora rendelte el a Nemzeti Hitvallásnak történő „oltárállítást”.
A Telex információi szerint mindezt nemcsak a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak és a vele egy Igazságügyi Palotában székelő legfőbb ügyésznek, Polt Péternek példájára teszik a bírósági vezetők, hanem az OBH mostani vezetőjének, Senyei Györgynek az utasítására.
Ugyanakkor az OBH idevágó kérdéseinkre azt írta:
„Magyarország Alaptörvénye a nemzeti jogrendszer legmagasabb szintű jogi normája, és mint ilyen, a bíróságok szempontjából is alapvető jelentőségű rendelkezéseket tartalmaz.(…) Az Országos Bírósági Hivatal tájékoztatta a bíróságokat a (..) határozat hatályba lépéséről, egyidejűleg utalt a Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozat egyes középületekben való kihelyezéséről szóló 2010-es kormányhatározatra, tekintettel kialakult gyakorlatra.”
Válaszukból az is kiderült, hogy magában az OBH-ban, mivel ott ügyfélforgalom nincs, Senyei nem rendelte el a Nemzeti Hitvallás kifüggesztését, csak a bírósági igazgatás elvileg független vezetőinek irodájában őrzik az Alaptörvény kötetét.
Ugyanakkor az OBH érvelésével ellentétben, miszerint Senyei György csupán tájékoztatta a bírósági vezetőket a „kialakult gyakorlatról”, érdemes felidézni, mit tartalmaz valójában a hivatkozott kormányhatározat.
Szemben Justitiával
Augusztus 4-én jelent meg a Magyar Közlönyben a szöveg, mely alapján a korábbi Nyenyiket a Nemzeti Hitvallásra kell cserélni a középületekben. Ugyan a kabinet erre utasítást adhatott az összes államigazgatási és kormányzati szervnek, valamint a Magyar Honvédségnek, ám „tiszteletben tartva természetesen az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvét” ezt már csak kérésként fogalmazták meg az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Kúria, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elnöke, továbbá a helyi és nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei, illetve a közgyűlések vezetői, valamint a bíróságok elnökei és az ügyészségek vezetői felé.
Ebből következik, hogy a „kialakult gyakorlatra” történő utalás, főként a nevében is politikai nyilatkozat NeNyit érintően, némiképpen sántít, pláne akkor, amikor például Varga Zs. és Polt maga úgy fogalmazott augusztus 17-én, amikor közös utasításban tette egyértelművé azt, hogy ezentúl az Igazságügyi Palotában, sőt, Justitia szobrával átellenben lesz az Orbán-kormány-féle Alaptörvény díszkiadásának (a Nemzeti Hitvallásnál kinyitva) helye. Akkor az érintettek még úgy fogalmaztak, hogy döntésüket az alapozta meg:
„figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, rendelkezései mindenkire nézve kötelezőek, a közhatalom gyakorlásának és a jogszabályok értelmezésének általánosan kötelező kerete”.
Magyarország Alaptörvényét egyébként 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés, április 25-én hirdették ki (Schmitt Pál aláírásával), és 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az alkotmányos szöveget szinte kizárólag a parlamentben kétharmaddal rendelkező Fidesz és KDNP politikusai szavazták meg: 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadták el. A kormányoldal „gránitszilárdságúnak”, és össznemzeti támogatottságúnak tartja a dokumentumot, amelyet azóta kilencszer módosítottak, köztük legalább egyszer, a negyedik Alaptörvény-módosítás során totálisan ellentettjére.
A Nemzeti Hitvallás maga jogász körökben különösen vitás, hiszen annak jogi relevanciája nincs, ugyanakkor erőteljes politikai állásfoglalásokat tartalmaz. Ennek ellenére a kabinet a nemzeti egység alapdokumentumaként utalt a szövegre a kifüggesztést elrendelő augusztusi határozatban.
Az augusztusi kormányhatározat nemcsak az ellenzéki városvezetők, illetve az előválasztáson szereplő ellenzéki miniszterelnök-jelöltek részéről talált elutasításra, de jogi értelemben is felvetett kérdéseket. Ráadásul – mint azt szintén megírtuk – még a kifüggeszteni hivatott dokumentum terveibe is csúszott némi hiba.