Az ellenzéki jelöltek nem akarják lebontani a hegyvidéki Turul-szobrot

2021. szeptember 13. – 21:00

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A hegyvidéki képviselői pozícióért kampányoló ellenzéki politikusok nem távolítanák el a sok vitát kiváltó Turul-szobrot – derült ki a Partizán hétfői előválasztási vitájából. Gulyás Márton azt kérdezte a jelöltektől, hogy elégedettek-e a szobor körül kialakult helyzettel és azzal, ahogyan az önkormányzat rendezni próbálta ezt a helyzetet, illetve hogy kezdeményeznék-e ennek a konfliktusnak az eltérő módú feldolgozását.

Mindhárom jelölt egyetértett abban, hogy a szobornak a helyén kell maradnia.

A Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt színeiben induló Visi Piroska, arról beszélt, hogy a Turul-szobor a „fars, dilettáns, tudománytalan és empátia nélküli emlékezetpolitika” állatorvosi lovaként működik. Mivel a társadalmunk Visi szerint nem számolt el a múltjával, a szobor a „hülyeség mementója”, és azért kell meghagyni, hogy arra emlékeztessen, ahogy nem szabad bánni az áldozatokkal.

Az LMP által is támogatott, de DK-s színekben politizáló Komáromi Zoltán azt mondta: ő bizonytalan a Turul-szobor ügyében, mert ha azt „erőből” lebontanák, akkor ugyanazt követnék el, mint azok, akik a szobrot „erőből” hozták létre. Ő az javasolta, hogy valahogyan tegyék súlytalanná a szobrot, akadályozzák meg azt, hogy a nácik találkozóhelye lehessen, és felvetette egy helyi népszavazás lehetőségét is, ahol a lakók dönthetnének a szobor sorsáról.

A momentumos Hajnal Miklós, aki élvezi az MSZP, a Párbeszéd és a Jobbik támogatását is, erre azt reagálta, hogy nem tartja jó ötletnek a népszavazást, mert túlságosan megosztó kérdésről van szó. Hajnal szerint a békítő, konszenzusos megoldás az lenne, ha a szobor maradhatna a helyén, de az önkormányzat elismerné azokat a hibákat, amiket a szoborállítás kapcsán elkövetett, és azokért bocsánatot is kérne. Emellett arról beszélt, hogy meg kellene teremteni a nyilasterror most még szinte teljesen hiányzó helyi emlékezetét a XII. kerületben.

Ahogy arról korábban már a Telex is írt, a XII. kerületi Turul-szobrot hivatalosan a II. világháború áldozatainak emlékére állították 2005-ben, ám sok vitát váltott ki a szobor helye, ami az 1945-ben Budán, a nyilasok által elkövetett tömeggyilkosságok közvetlen közelében található. A szobron ráadásul a gyilkosok neve is szerepelt. Így ott volt – a közelmúltban történt eltávolításáig – a hegyvidéki polgármester, Pokorni Zoltán nagyapjának a neve is. Róla néhány éve derült ki, hogy nem áldozata, hanem résztvevője volt a nyilasok vérengzésének.

A szobor ügye idén a 444 egész estés dokumentumfilmje után került ismét a figyelem középpontjába.

A XII. kerületi képviselő-testület 2019-ben megszavazta, hogy I. világháborús emlékművé minősítik át a kerület sok vitát kiváltó Turul-szobrát. Ennek ellenére, Pokorni Zoltán, aki azt állítja, hogy perzselő szégyent érez nyilas nagyapja miatt, 2021-ben már amellett foglalt állást, hogy a szobor maradjon meg jelenlegi formájában. A fideszes polgármester azt javasolta, hogy tegyenek mellé egy „nagyon részletes útmutatót”, ami tájékoztatna arról, mi a turul, és hogy hol használták jelképként.