Mégsem csinál Pokorni I. világháborús emlékművet a Turul-szoborból

Ugyan 2019-ben megszavazta a XII. kerületi képviselő-testület, hogy I. világháborús emlékművé minősítik át a kerület sok vitát kiváltó Turul-szobrát, Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármester hétfőn egy háttérbeszélgetésen már arról beszélt, hogy nem tartja jó ötletnek, hogy a szobrot átminősítsék első világháborús emlékművé. Pokorni arról is beszélt, hogy a Turul-szobor elszállítását, vagy lebontását sem támogatná.

Pokorni ehelyett nagy valószínűséggel módosító indítványt nyújt majd be, hogy a „másik idősíkba áttolás” helyett a szobor maradjon meg jelenlegi formájában, és tegyenek mellé egy „nagyon részletes útmutatót”, ami tájékoztatna arról, mi a turul, és hogy hol használták jelképként – a tájékoztató leírhatná a történetet a millenniumtól kezdődően, a Turul Szövetségen, a nyilasokon, az elhallgatott 1950-es éveken, a kerületi önkormányzat „nagyon szerencsétlen” emlékműállításán, a kerületnek a fővárossal folytatott vitáján át a mai napig.

A XII. kerületi Turul-szobrot eredetileg a II. világháború áldozatainak emlékére állították 2005-ben, ám sok vitát váltott ki a szobor helye, ami az 1945-ben Budán, a nyilasok által elkövetett tömeggyilkosságok közvetlen közelében található. A szobron ráadásul a gyilkosok neve is szerepelt. Így ott volt – a közelmúltban történt eltávolításáig – Pokorni Zoltán nagyapjának a neve is, akiről csak néhány éve derült ki, hogy nem áldozata, hanem résztvevője volt a nyilasok vérengzésének.

Az MTI szerint Pokorni a hétfői háttérbeszélgetésen beszélt arról is, hogy neves történészeket kért fel a szobor ügyének rendezése érdekében, az ő szakmai tanulmányuk alapján új szobor elkészítésére írtak ki pályázatot. Döntöttek arról, hogy máshol állítják fel a második világháborús emlékművet, és erre 50 millió forintot különítettek el.

A szobor ügye a 444 egész estés dokumentumfilmje után került ismét a figyelem középpontjába.