Szijjártó szerint nincs abban semmi meglepő, ha a magyar kormány kémszoftvert vásárol

„Nincs abban semmi meglepő”, ha Magyarország külföldről vásárol speciális kémszoftvert, mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Portfoliónak adott interjújában.

„Minden ország titkosszolgálata használ speciális szoftvereket, míg a nagy országok valószínűleg maguknak fejlesztenek, addig a kisebbek beszerzés útján jutnak ilyenekhez. Nincs abban tehát semmi meglepő, ha Magyarország külföldről vásárol ilyet”

– mondta a külügyminiszter, aki a Pegasus-ügyről szóló kérdések alól egyébként többször is látványosan kitért arra hivatkozva, hogy ez nem az ő hatáskörébe tartozik.

„Nekem nem volt, és nincs is tudásom arról, hogy ilyen típusú adatgyűjtés zajlik Magyarországon, de nem is kell, hogy tudomásom legyen”

– mondta Szijjártó, mert „jogszabályok alapján a megfigyelések és a lehallgatások engedélyezése az igazságügyi tárcához tartozik”.

Azt viszont a külügyminiszter hozzátette, hogy „az országban működő titkosszolgálatoknak a kötelessége, hogy megvédjék a magyar nemzet biztonságát, ezért folyamatosan figyelik, hogy bűnözői csoportok, terrorszervezetek, külföldi titkosszolgálatok milyen magyar embereket próbálnak a hálójukba keríteni”, ilyen esetekben pedig „nyomozásnak, lehallgatásnak is lehet helye”.

Hajánál fogva előrángatott ügyek miatt nincs uniós pénz

Szijjártó beszélt a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs munkájáról is: „Személy szerint azért is örültem ennek a lehetőségnek, mert nekünk az elmúlt években is számos olyan javaslatunk volt, amelyek a fölösleges vagy a gazdasági növekedést lassító, visszatartó akadályokat vettek volna ki a rendszerből.” A külügyminiszter szerint a járvány utáni újraindítás olyan új globális versenyt teremt, „ami tényleg élet-halálra megy”, így enyhíteni kell a bürokratikus kereteken.

Szóba került az interjúban az is, hogy a magyar kormány helyreállítási tervét egyelőre nem fogadta el az Európai Bizottság: „Ne legyenek illúzióink, az európai intézmények Brüsszelben már többször bebizonyították, hogy a pénzügyi kérdéseket zsarolásra használják fel” – mondta Szijjártó, aki szerint a melegellenes módosítókkal tűzdelt „pedofiltörvény” miatt nem tudnak megegyezni a brüsszeli testülettel.

„Jól láthatóan a hajánál fogva előrángatott ügyeket vesznek elő, érveknek ezeket nem nevezném, de világos az üzenet: mindaddig, amíg a pedofiltörvény érvényben van, addig RRF-forrást (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) nem kapunk.”

A kormány nem is tervezi megváltoztatni a törvényt – ennek ellenére Szijjártó bízik abban, hogy a magyar gazdaság az uniós források nélkül is elérheti majd az 5,5 százalékos növekedést 2021 végére. A külügyminiszter szerint „minden idők legsikeresebb első félévét zártuk”, gazdaságtörténeti rekordot döntött a beruházásösztönzés, idén pedig „minden idők legmagasabb exportjára számítunk, 110-112 milliárd eurós nagyságrendre”.

Az alacsony munkanélküliségi ráta viszont növekedési korlátot jelent a magyar gazdaság számára – ezzel kapcsolatban nemrég bejelentettek egy intézkedéscsomagot is a munkaerőhiány kezelésére, amiről itt írtunk bővebben.

Mi az a Pegasus-botrány?

Július 18-án robbant ki a Pegasus nevű kémprogram körüli botrány, ekkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, a született anyagokat a Telex is publikálja.

Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket. A Pegasus-ügyet ebben a videóban foglaltuk össze, és magyaráztuk el röviden, a botránnyal kapcsolatos összes írásunkat és videónkat itt találja: