Megtiltanák a benzines és dízelautók forgalmazását

Az Európai Bizottság javaslata szerint 2030-ra az idei szinthez képest 55 százalékkal, további öt éven belül pedig száz százalékkal kellene csökkenteni az új autók átlagos széndioxid-kibocsátását. Ez akár az összes benzines és dízelmotorral szerelt modellt eltűntetheti a kínálatból, de nem adna mozgásteret a sokáig jövőállónak tartott hibrideknek sem. Nagyon nehéz elképzelni a gyors átállást, hiszen Európában ma tíz új autóból kilenc hagyományos, benzines vagy dízel, esetleg hibrid, és mindössze egy villanyautó, illetve az ezekkel közös halmazba sorolt plug-in hibrid.

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint a szigorúbb klímacélok eléréséhez kilenc éven belül hatmillió villanytöltőre volna szükség a mostani kevesebb, mint 225 ezer, zömében csak lassú töltésre alkalmas, nyilvános állomás helyett. További probléma, hogy a hálózat nem egyenletesen oszlik el az unióban, a töltőoszlopok több mint kétharmada három országban található, így félő, hogy a szegényebb tagállamok fokozatosan leszakadnak a zöld átállás során, és még nagyobbra nyílik az olló a nyugati, illetve a közép- és kelet-európai autós kultúrák közt.

Milyen autókat vesznek most a legtöbben?

Az európai autóipar a tavalyi koronavírus-járvány okozta visszaesés után lábadozik. Májusban 53 százalékkal több személyautót adtak el, mint egy évvel korábban, de a 891 ezer példány még messze elmarad 2019 azonos időszakának 1,2 milliójától, és a teljes első félévben is csak ötödével nőtt a piac. Az új autók 42 százaléka benzines, a jelentős ellenszél ellenére közel ötödük dízel, míg kevesebb mint hat százalék a villanyautóké, pedig ez utóbbiak vásárlásakor általában több millió forintnak megfelelő állami támogatás jár.

A városi légszennyezést részben a közúti közlekedés és szállítás okozza, a dízelek nitrogénoxid-kibocsátása és ennek közvetlen egészségkárosító hatása visszatérő téma, de a járműipari technológia itt is a vágyak mögött kullog, mert bár az autózásban könnyen kiválthatók a dízelek, szinte az összes furgon és teherautó ilyen motorral készül. A magyarázat nagyon egyszerű: ahol a hatótáv és a megengedett össztömeg ennyire számít, ott a nehéz akkumulátorokkal szerelt elektromos hajtású modellek elvéreznek velük szemben, és ezt a flottavásárló cégek tudják.

Az Európai Unió útjain lévő teljes autóállomány mindössze 0,2 százaléka villanyautó, illetve plug-in hibrid, és kevesebb mint egy százalékra tehető a hálózatról nem tölthető hibridek aránya. Az autók átlagos kora több mint tíz, a leszakadó országokban, így Magyarországon, pedig 14-16 év, és ez a szám emelkedik. A használatautó-import újraszabályozása az egyik ötlet a tendencia megfordítására, de ez nehéz feladat, mert az importkorlátozásokkal Magyarország az unió egyik alapelvét sértené. Ugyanakkor tény, hogy az évente honosított 130-150 ezer használt autó zöme régebbi konstrukció, pont azok, amelyeket elértéktelenítenek a nyugat-európai szigorítások.

Fokozatosan tiltsák ki

Karácsony Gergely főpolgármester a múlt héten 45 ezer aláírást tartalmazó petíciót vett át a Greenpeace képviselőitől, amelyben az aláírók azt kérték, hogy 2026-ig fokozatosan tiltsák ki Budapestről a dízelautókat és más szennyező járműveket, illetve vonják ki a dízelüzemű BKV-buszokat. A környezetvédelmi szervezet aktivistái azt is kérték, hogy a főpolgármester fokozottan segítse a fenntartható közlekedés terjedését. Karácsony Gergely a 444 beszámolója szerint azt ígérte, hogy még idén megszületik a döntés az ügyben. A petícióban szereplő, mindössze öt év múlva esedékes határidő nem tűnik tarthatónak, mert a korai tiltás súlyos hátrányba hozná azokat, akik nem tehetik meg, hogy fiatalabb autóba üljenek. Ezért, ahogy Karácsony is megjegyezte, az alacsony kibocsátású zónák kialakítása, illetve a fűtésrendszerek korszerűsítésének felgyorsítása jelenthet részmegoldást, ahogy az is előrelépés volt, hogy Budapesten betiltották az avarégetést.

Csütörtökön a Levegő Munkacsoport újabb kéréssel bombázta a főpolgármestert, ők már 2022 júliusától kezdve több éven át fokozatosan tiltanák ki a dízelautókat Budapestről.

A járműpark fiatalodásának egyáltalán nem kedvez, hogy az új autók, a hajtási módtól függetlenül, egyre drágábbak, miközben a gyártók a teljes eladott mennyiségre vetített széndioxid-kibocsátási átlaggal küzdenek. A márkák számára 95 gramm/kilométer az előírás, és ha ezt meghaladják, autónként néhány száz, bizonyos esetekben több ezer euró büntetést kell fizetniük. Fizetnek is, de a büntetés egy részét beépítik az autók árába. A képlet még bonyolultabb, hiszen a széndioxid-kvótával kereskedni is lehet, ahogy arról korábban, az új környezetvédelmi normáról, a 2025-től bevezetni tervezett Euro 7-ről szóló cikkünkben is olvashattak.

A bizottság javaslatára reagált az Európai Autógyártók Szövetsége, amelynek elnöke, Oliver Zipse szerint a töltőhálózat fejlesztésének felpörgetése nélkül nem várható, hogy 2035-ig alapjaiban változnak meg az újautó-vásárlási szokások. Zipse, aki egyébként a BMW elnöke, kicsit hazabeszélt, amikor azt mondta, nem csak az új, de a már forgalomban lévő, belső égésű motorral szerelt autóknak is fontos szerepet kell játszaniuk a fokozatos átállásban. Szerinte nem a benzinesek, illetve a dízelek tehetők elsősorban felelőssé a klímaváltozásért, hanem a fosszilis üzemanyagok, és ha az unió nem támogatja nagyobb mértékben a bioüzemanyagok elterjedését, az a fenti logika szerint valóban a hagyományos új autók betiltását jelentheti a következő évtized közepére.

A Euronews e témában megjelent múlt heti tudósítása Ursula von der Leyen bizottsági elnököt idézi, aki szerint a „szervezet tisztában van azzal, hogy egyesek számára már most is nehéz fizetni az energiaszámlákat vagy például az autózással kapcsolatos költségeket. Mindenekelőtt erre a nyitott kérdésre adunk választ, elsősorban a Szociális Klíma Alap létrehozásával.” A klímavédelmi szociális eszköz fedezetének jelentős részét az építőipari és közlekedési szennyezőktől összegyűjtött pénz húsz százaléka jelentené, az érintettek pedig a villanyautó-vásárlási támogatásokkal léphetnének ki az egergiaszegénységből.

Hollandia: 67 ezer villanytöltő, Románia: 493

Az európai uniós villanytöltő-hálózat harmada, körülbelül hatvanhétezer állomás Hollandiában található, az élmezőnyhöz tartozik Franciaország (45,7 ezer), illetve Németország (44,5 ezer) a leszakadók közt ott van Görögország a maga 275 töltőpontjával, vagy éppen Románia, ahol szintén kevesebb mint ötszáz helyen lehet feltölteni az elektromos autók akkumulátorát. Hasonló a helyzet Magyarországon is, az időről időre meghirdetett vásárlási keret pedig általában nagyon gyorsan kimerül, és csak néhány ezer érintett számára teszi elérhetőbbé a villanyautózást.

Az idősödő autóállomány kapcsán Magyarországon is rendszeresen esik szó arról, hogy valahogyan korlátozni kell a használtautó-importot, esetleg csak az idősebb példányok honosítását. Ez a fenti okok miatt nehézkes, és nem is létezik rá kész terv, de volna kézenfekvőbb mód a rendszer átláthatóbbá tételére, amellyel a magyar rendszámot kapó használt autók átlagos állapota javulna. Az egységes európai járműnyilvántartással az országok közlekedési hatóságai könnyebben tudnának tájékozódni arról, hogy egy autót mikor és milyen részeredményekkel vizsgáztattak korábban, esetleg miért bukott meg. További lépésként fontos volna mindenki számára elérhetővé tenni a keletre áramló használt autók szerviztörténetét is, hiszen sokszor a karbantartás hiánya és szakszerűtlensége miatt válnak súlyosan környezetszennyezővé a régi autók. Ez utóbbiban maguk a gyártók is élenjárhatnának.