Külföldi termőföldekre mozdulna rá a kormány egy 100 milliárd forintos magántőkealappal

A kormány létrehoz egy magántőkealapot, amelynek célja, hogy termőföldeket vegyen a közép-kelet-európai régióban, ezzel megteremtve „a hazai mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapjait”. Orbán Viktor a feladattal Szijjártó Pétert bízta meg, akinek az állami a Magyar Export-Import Bankkal együtt kell megteremtenie a tőkealap működéséhez szükséges feltételeket.

Szijjártónak gondoskodnia kell az alapkezelő kiválasztásáról, és az alapkezelőn keresztül létre kell hoznia a tőkealapot 400 millió euró (kb 144 milliárd forint) keretösszeggel. Ennek 70 százalékát (nagyjából 280 millió eurót, azaz 100 milliárd forintot) az állam biztosít a központi költségvetés terhére, hogy ki adja bele a maradék 30 százalékot, arról nem szónak a közlönyben. A rendelet értelmében Varga Mihálynak kell biztosítani, hogy rendelkezésre álljon a 100 milliárdos összeg.

A rendelet ugyan nem írja azt sem, hogy pontosan hol vennének földeket, de a szomszédos országok közül ezt Romániában engedik a törvények. A 444 idézte az Európai Parlament 2015-ös tanulmányát, amely szerint Romániában a termőföldek 40 százaléka külföldi tulajdonban van, 2019-ben pedig Mészáros Lőrinc is vett már 1290 hektárnyi földet Arad és Bihar megyében egy holland befektetőtől.

Mi is az a magántőkealap?

A magántőkealapok létrehozását egy 2014-es törvény teszi lehetővé, amelynek köszönhetően gyakorlatilag egy vagyonrejtegetési kiskapu nyílt a magyar szupergazdagok világában: már nem kell offshore céghálókba pakolni a pénzt ahhoz, hogy szélesebb közönség számára láthatatlan legyen.

Ha egy ilyen alap tulajdonosi köre meghatározott (zárt) – vagyis az alap nyilvánosan nem toborozhat befektetőket –, akkor a befektetői kör teljesen rejtve maradhat a nyilvánosság elől, semmilyen hozzáférhető adatbázisból nem tudhatunk meg semmit arról, kiknek a vagyona kerül az alapba. Az egyetlen hozzáférhető információ a magántőkealapokkal kapcsolatban az, mely cég kezeli őket, általában innen lehet sejteni, legalább részben milyen pénz állhat mögöttük. Ettől függetlenül a magántőkealapok óriási vagyonok eltitkolására adnak lehetőséget, és ilyen minőségükben a politikai korrupció, a pénzmosás, a versenyjogi visszásságok kizárása elleni küzdelmek ellen hatnak.

Ebben az esetben 70 százalékban lehet tudni, hogy az állam pénze van benne a tőkealapban, a maradék rejtve maradhat. A Valasz Online korábbi cikke nyomán írtunk arról, hogy ma legalább 43 magántőkealapot kezelnek kormányhoz közelálló üzletemberek; Mészáros Lőrinchez közvetlenül tíz magántőkealap kapcsolható, míg a Mészáros-holdudvarhoz tartozó más személyekhez további tizenhárom alapkezelőt lehet kapcsolni.