Bár a kormányzati nyilatkozatok egy erős hadsereg megteremtéséről szólnak, Magyarország az elmúlt évek haderőfejlesztésével is csak a középmezőnyben van a régióban. A GDP-ből 1,4 százalékot fordít a fegyveres erőkre, amivel nem éri el az EU 1,86 százalékos átlagát – derül ki a Népszava pénteki cikkéből.
Abszolút számokban is elmarad Magyarország a térségben: 1,8 milliárd dollárt fordít a hadseregre, míg a négyszer népesebb Lengyelország 12 milliárdot, Románia 5,4 milliárdot, Ausztria 3,6-ot, Csehország 3,3-at.
A tervek szerint Magyarország 2026-ra érné el a NATO által kívánt célt azzal, hogy 2 százalékra növeli a ráfordítást a GDP-hez mérten.
Kétségtelen, hogy 2016 óta jelentős – főként német – haditechnikai beszerzések voltak, ám a „meghirdetett hadsereg-modernizáció a valóságban sokkal inkább tűzoltás és gyorsított ütemű ráncfelvarrásról szólt” – írta a Népszava.
Kevés a jelentkező
Általános probléma a toborzás is. A hadsereg parancsnokát megbízatásának lejárta előtt azért meneszthették május végén, mert Korom Ferenc nem tudta megállítani a folyamatot, hogy a toborzáson alkalmasnak bizonyultak közül is sokan leszerelnek, amint lejár a szerződésük. Utódjának, Ruszin-Szendi Romulusznak kijelölt feladata a fiatalok bevonása a hadseregbe.
A létszámtervek régiós szinten nem kiugróak: jelenleg 22 ezer ember szolgál a magyar hadseregben – ennek töredéke vethető be fegyveresen –, a román haderő 65 ezer körüli, míg a lengyel sereg 120 ezer.
A terv 2026-ra, hogy 30 ezer professzionális katonája legyen az országnak, és 20 ezer tartalékosa. Összevetésképp, a szlovén haderő 7 ezer fős, a horvát 15 ezres, a szlovák 12 ezres, Ausztriáé szintén 22 ezres, de kétszeres katonai költségvetéssel.
A jelentkezők fele alkalmatlannak is bizonyul, ami tovább szűkíti a lehetőségeket.
Az Orbán Viktor által hangoztatott haderőfejlesztés ugyanakkor felzárkózási szándékot jelez az EU haderejéhez. Bár a kormányfő a nemzetállamok szövetségeként képzeli el az EU-t, a szuverenitás megőrzésére „Brüsszellel szemben” nagy hangsúlyt fektetve, mégis támogatja az ezzel ellentétes irányú közös európai hadsereg létrehozását, hogy a kontinens ne legyen annyira kiszolgáltatva az Egyesült Államok által dominált NATO-nak.
A kormányfő európai szinten is hiányolja a védelmi iparhoz köthető tudományos-technológiai központokat. Magyarországon ennek feltételeit teremtené meg a kormány azzal, hogy a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közvetlen irányítása alá terelték szinte a teljes hazai hadiipart.