Hatályba lép a melegellenes törvény, óriási szivárványos lufit állítottak aktivisták a Parlament elé

Tízméteres szivárványos lufit emelt az Amnesty Magyarország és a Háttér Társaság az Országház épülete elé a június közepén megszavazott, majd később Áder János által aláírt melegellenes törvény hatályba lépésének alkalmából, ami ma esedékes.

A szervezetek azért állították fel a lufit, hogy így tiltakozzanak a 157 igen és egy nem szavazattal átvitt törvény ellen, ami pedofilellenes intézkedésnek indult, majd az utolsó pillanatokban még teletűzdelték olyan kiegészítésekkel, amik alkalmasak a hazai szexuális kisebbségek tagjainak megbélyegzésére.

A törvény megtiltja például a 18 év alattiak számára a homoszexualitás vagy a nemváltás „népszerűsítését” és bemutatását, a szexuális felvilágosításból pedig kizárja a civilek egy részét. Itt írtunk bővebben arról, hogy a módosító javaslatok az LMBTQI-embereket hogyan érintik. Az ombudsman mindenesetre nem vizsgálja felül a törvényt, mivel annak rendelkezései szerinte szövegszerűen nem zárják ki, hogy a köznevelésben továbbra is megjelenhessenek az LMBTQI-témák. Erre Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdezett rá. Az ombudsman azt írta neki: szorosan nyomon kívánja követni a törvény gyakorlati alkalmazását, mert szerinte „a törvény tényleges emberi jogi hatása a gyakorlati alkalmazás során fog megmutatkozni.”

Civil szervezetek mindenesetre attól tartanak, a törvény korlátozó hatása negatív befolyással lehet az egyébként is sérülékeny meleg fiatalokra, miközben így sem jó a helyzet: a Háttér Társaság egyik, 2017-es kutatása szerint a kutatásban részt vevő 13-21 év közötti LMBTQI-fiatalok 64 százaléka vált szóbeli erőszak, 22 százaléka fizikai zaklatás és 13 százaléka fizikai bántalmazás áldozatává az iskolában a kutatást megelőző tanév során.

A Sokszínűség Oktatási Munkacsoport tavalyi kutatása szerint a közel 500 megkérdezett pedagógus 56 százaléka tapasztalt LMBTQI-emberekkel kapcsolatos előítéletes megnyilvánulást az iskolában – írja honlapján a magyarországi LMBT+-szervezeteket összefogó Magyar LMBT Szövetség. Ugyanitt ajánlják a középiskolások figyelmébe a pedagógus szakemberek által összeállított Szivárvány Szakkör c. kiadványt és honlapot, ami továbbra is biztosítja a hozzáférést a „megbízható, a fiatalok életkorának megfelelő módon bemutatott információkhoz.” A témával kapcsolatban kérdezni is lehet a honlapon keresztül, a kérdésekre a Háttér Társaság Információs és Lelkisegély Szolgálatának munkatársai válaszolnak.

Határozatban kérték ki maguknak az uniós kritikát

A törvény megszavazása óta napi beszédtémává vált az LMBTQI-emberek joga Magyarországon, kedden már külön kormányhatározatban írta meg a kormány, hogy kikérik maguknak a melegellenes törvényt érő uniós kritikákat. A magyar melegellenes törvény ellen 18 uniós tagállam közös nyilatkozatban állt ki.

Azóta az Európai Parlamentben már egy vitát is lefolytattak a melegellenes törvényről, ezen Orbán Viktor miniszterelnök nem vett részt. Az Európai Parlament állásfoglalás-tervezete szerint a törvény sérti az uniós értékeket és a közösségi jogot is, a júniusban megszavazott törvénymódosítás pedig nem egyedi eset, hanem beleillik a kormány politikájába, ami az „államilag támogatott homofób és dezinformációs kampányával” megsérti az Európai Unióról szóló szerződés második bekezdését.

Az EP-képviselők szerint a kormány szisztematikusan sérti meg az uniós jogot, és „erős aggodalmukat fejezik ki” amiatt, hogy a hetes cikkelyes eljárás elindítása ellenére tovább romlottak a magyar közjogi állapotok. A vitáról részletesen itt írtunk.