Orbán Viktor: Európának ma a magunkfajta szabadságharcosokra van szüksége

Az előadásom az Európai Unió jövőjéről fog szólni – mondta Orbán Viktor A magyar függetlenség napja című konferencián tartott beszéde elején. A kormányfő szerint a kontinens lenyűgöző és lemásolhatatlan, megismételhetetlen. Az európai kultúrát próbálják számos helyen meghonosítani, de ezzel sohasem járnak sikerrel.

Az EU-t azért hozták létre, hogy megvédjék a benne lévő országok katonai és gazdasági érdekeit. Azért, hogy ne vesszen el a remény, hogy Európa sorsáról ismét az európaiak dönthessenek. Orbán felidézte a Frankfruter Allgemaine Zeitung egyik idei cikkét, amely szerint csak a németek 45 százaléka mondta azt, hogy szabadon elmondhatja a véleményét, és 44 százaléka az ellenkező véleményen volt. A válaszadók szerint könnyen megégethetik magukat, ha az iszlámról, a hazafiságról, vagy a hazaszeretetről elmondják, amit gondolnak – sorolta Orbán.

A kormányfő Vaslav Klaus korábbi cseh miniszterelnököt idézve azt mondta, az ember, a család és a nemzet egyszerre áll támadás alatt, veszélyeztetve Európa jövőjét. Majd Katarina Barleyt, az Európai Parlament egyik alelnökét idézte, aki szerint Lengyelországot és Magyarországot ki kell éheztetni. És Vera Jourova mondatát is idézte, mely szerint „beteg demokrácia vagyunk”. „Mi történt a mi Európai Uniónkkal?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök.

AZ EU 2008-ban a világ GDP-jének 25 százalékát adta, 2019-ben csak a 18 százalékát. Az unió a világ összes ipari hozzáadott értékének 22 százalékát adta 2008-ban, 2019-ben pedig 15 százalékát. A világ 50 legnagyobb cége között 2001-ben 14 volt európai, ma csak 7. A világ 10 legnagyobb pénzügyi központja között nincs uniós helyszín. Az Európai Unió 30 éve még hétszerannyi szabadalmi bejelentést tett, mint Kína, ma már Kína 14-szer annyi tesz, mint az EU. Az elmúlt 30 évben az USA több mint 30 százalékkal növelte katonai kiadásait. Kína kilencszeresére növelte a saját hadi kiadásait. Az unió ott áll, ahol 30 éve állt. A világ tíz legnagyobb katonai kiadással rendelkező országa között már csak két uniós ország van – sorolta Orbán. „Mi történt a mi uniónkkal?” – kérdezte ismét.

Az unió polgárainak csak a negyede gondolja azt, hogy a gyerekei jobban fognak élni, mit ők. A franciák 57 százaléka, a belgák 53, a németek 44 százaléka gondolja, hogy a következő francia, belga és német generáció rosszabbul fognak élni, mint a maiak. „Hová tűnt az európai álom?” – tette fel a kérdést. Majd egy másik felmérést is megemlített, mely szerint csak németek és a hollandok nyernek az euróval, az összes többi eurózónás állam súlyos veszteségeket szenved el.

Orbán szerint „30 évvel ezelőtt a szabadság nem beköszöntött, hanem kivívtuk. A kommunizmus nem megdőlt, hanem megdöntöttük. A berlini fal nem ledőlt, hanem ledöntöttük. A szovjetek nem kimentek, hanem kiszorítottuk őket, ügyesen, vérveszteség nélkül, bátran és ravaszul. Megdöntöttük, ledöntöttük, kiszorítottuk és kivívtuk” – mondta a kormányfő. „Mi most is azok vagyunk, akik voltunk, Európa utolsó szabadságharcosai. Európa története nem megváltozott, hanem mi változtattuk meg” – hangsúlyozta.

Úgy véli, most, hogy az EU bajban van, nem fog magától megjavulni, átalakulni és helyes útra térni, nekünk kell megjavítani, átalakítani és visszavezetni a helyes, egykor sikeres ösvényére is. „Európának ma a magunkfajta szabadságharcosokra van szüksége”.

Szerinte robogunk egy birodalmi jellegű Európa felé. „A nemzetek Európája helyett egy olyan európai szuperállamot építenek Brüsszelben, amire senki nem adott felhatalmazást.” Mint mondta, „a brüsszeli birodalom építése szükségszerűen vezet a demokrácia hiányához”.

Amit mi szeretnénk, az valami egészen más – folytatta. Mi a demokráciák demokráciáját akarjuk, melynek alapját az európai nemzetek adják. „Mi nemzeti alapon álló demokraták állunk szemben a birodalomépítőkkel.” Brüsszelt ma olyanok irányítják akik az integrációt nem eszköznek, hanem célnak, öncélnak tekintik. Ezért felül akarnak írni minden nemzeti érdeket és hagyományos értéket. Az uniós intézmények ezt a törekvést elősegítik. A kultúránk alapját jelentő természetes közösségek meggyengítésén dolgoznak. Célkeresztben a nemzet, a régiók, a keresztény és zsidó egyházak, a családok. Ezért a miniszterelnök szerint az EU alapszerződéséből az „ever closer union”, (vagyis az Európa népei közötti egyre szorosabb egység) kifejezést ki kell törölni.

Brüsszel, hatalma egy tekintélyes szeletét kiszervezte, és átjátszotta Európán kívülről szervezett és irányított hálózatoknak, elsősorban a Soros-féle hálózatnak, és a mögötte álló amerikai demokrata érdekeknek. Az Európai Bizottságot a politikailag pártatlan pozícióból elmozdították, és politikai testületté alakították. Ez nem titokban, hanem Juncker korábbi bizottsági elnök nyilvános bejelentésével vette kezdetét. Ezért nem támogatták a britek és a magyarok Juncker elnökké választását, és „végső soron ez vezetett el a brexithez is” – vezette le Orbán.

A politikai testületté alakított bizottság jogállami országjelentéseket készít a tagállamokról. De ezt a munkát nem a tagállamok munkája, dokumentumok, vagy tényközlései alapján állítják össze, hanem kiszervezik álcivil szervezetekhez. Akik szinte kivétel nélkül Soros György hálózatához tartoznak, akik egyébként ezt nem is tagadják .Az ő véleményük alapján pedig minősítik és büntetik azokat a nemzeti kormányokat, akik nekik nem tetszenek. Ez visszaélés a hatalommal, azzal a hatalommal, amit a tagállamok ruháztak a bizottságra – futott egy kört a miniszterelnök az egyik legrégebbi slágertémájával.

Orbán úgy véli, közös gazdasági siker nélkül az unió szét fog esni. Az EU arra a feltételezésre épül, hogy a tagállamok együtt nagyobb gazdasági sikeres képesek, mint külön-külön. De ha kiderül, hogy ez nem igaz, ha külön sikeresebbek tudnak leni, akkor „vége az Európai Uniónak”. Ezért nekünk, akik az EU hívei vagyunk, olyan politikát szabad csak támogatni, amely kizárólag a közös gazdasági sikerre összpontosít. Orbán szerint ma Brüsszel ehelyett saját magával, a saját tagállamaival harcol. „Kioktat, fenyeget, kényszerít és büntet, vagyis visszaél a hatalmával, és ezzel szétveri saját magát.”

A következő évtized a veszélyes kihívások korszaka lesz. Migráció, járványok és pandémia. Ebben a korszakban kell sikeresnek leni. A siker előfeltétele az európai demokrácia helyreállítása. A tagállamok nemzeti és alkotmányos identitásának védelme érdekében ezért új intézményt kell létrehozni, a tagállamok alkotmánybíróságainak bevonásával.

Az Európai Parlament zsákutcának bizonyult az európai demokrácia szempontjából Orbán szerint, mert csak a saját érdekeit képviseli. Jelentősen növelni kell ezért a nemzeti parlamentek szerepét, az Európai Parlamentbe a nemzeti parlamenteknek kellene tagokat küldeniük, az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének mintájára. Ezen felül a nemzeti parlamenteknek jogot kell adni, hogy az uniós jogalkotási folyamatát megállíthassák, ha úgy tapasztalják, hogy az nemzeti hatásköröket sért. „Be kell vezetni a piroslapos eljárást.”

Fontos az is, hogy Szerbiát fel kell venni az unióba. Ez az uniónak nagyobb érdeke, mint maguknak a szerbeknek.

Orbán szerint manapság végre nyíltan beszélhetünk a bajokról, mindarról, ami sérti a tagállamok polgárait. Kaptunk egy lehetőséget, hogy megállítsuk az unió elszovjetesedését, és Brüsszel elmoszkvásodását – vette elő újra a már sokszor használt, jól bevált metaforát. Mi tudjuk, hogy milyen veszély fenyeget, hiszen csak 30 éve élünk szabadon. „Mindig is mi voltunk Európa szabadságharcosai. Mi kiharcolták a szabadságot, nyugati barátaink pedig megörökölték. Micsoda különbség!” – mondta. „Az idők megváltoztak. 30 évvel ezelőtt azt hittük, Európa a jövőnk. Ma már látjuk, mi vagyunk Európa jövője. Merjünk demokraták, és szabadságharcosok lenni Brüsszelben is, mert csak ebből születhet meg az új európai reneszánsz. A jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok” – zárta beszédét.