Schmidt Mária: A Nyugat nem tanúsít kellő együttérzést Kelet-Európa felé
2021. június 19. – 10:54
frissítve
A magyar függetlenség napja című konferenciát abból az alkalomból tartják, hogy 30 éve hagyta el az országot az utolsó szovjet katona. A konferencián felszólalt Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, de beszédet mond majd Varga Judit igazságügyi miniszter és Orbán Viktor kormányfő is.
A rendezvényen összegyűlt a NER színe-java, ott volt Gulyás Gergely, Kásler Miklós és Kövér László is, de nem csak politikusok jöttek el. Meghallgatta a beszédeket Pataki Attila zenész, G. Fodor Gábor publicista, Káel Csaba a MÜPA és a Nemzeti Filmintézet vezetője és például Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének elnöke is. De külföldi vendégek is voltak, uniós nagyköveteket is meghívtak a konferenciára.
A beszédek előtt az egybegyűlteknek lejátszották az Egy szabad országért című slágert. A rendezvény apropója az volt, hogy az utolsó szovjet katona pont 30 éve hagyta el az országot.
Schmidt Mária arról beszélt, hogy 33 évvel ezelőtt a szovjetek több százezer katonát állomásoztattak Kelet-Európában. „A Szovjetunió gyarmata voltunk” – mondta. Aztán Gorbacsov tette lehetővé, hogy a csatlós államok önállóan döntsenek a saját sorsukról. 1988-ban jelentette be Gorbacsov, hogy a Szovjetunió jelentősen csökkenti a régióban lévő katonái számát. 1989-ben kezdték el a katonák kivonását, amit sokáig elképzelhetetlennek hittek a magyarok – emlékeztetett a történész végzettségű Schmidt.
Felidézte Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésén mondott beszédét, ami szerinte a Kádár-rendszer végbúcsúját jelentette. Orbán akkor kijelentette, hogy összeegyeztethetetlennek tartja a kommunizmust és a demokráciát, szabad választásokat követelt, valamint azt, hogy haladéktalanul vonják ki az összes szovjet katonát az országból.
Schmidt szerint a 2010 utáni fake news gyártók azt állítják, hogy Orbán beszédekor már zajlottak a tárgyalások a csapatok kivonásáról, pedig szerinte akkor még csak részleges csapatkivonásokról volt szó, a teljes kivonásról való tárgyalásokra Orbán beszéde után négy hónappal került sor.
Arról is beszélt, hogy a távozó szovjetek mindent vittek, amit tudtak, de Magyarország lett az egyetlen ország Európában, ami ekkor nem fizetett „újabb hadi sarcot”, pénzt a szovjeteknek.
Ma már újra szabad országban élünk – mondta. Az EU és a NATO tagjai lettünk, de a Nyugat nem váltotta be az igényeinket, túlságosan idealizált képünk volt róluk. Ma már nem így tekintünk rájuk. A válságokból pedig megerősödve jöttünk ki. Nem szabad elsüllyednünk az önmarcangolás mocsarában, arra kell koncentrálni, ami összeköt, nem arra, ami elválaszt.
A Nyugat nem tanúsít kellő együttérzést, empátiát Kelet-Európa felé, pedig mi mindent megtettünk, hogy hozzájuk tartozhassunk. Szomorú, hogy a Nyugat ma is nagyobb elkötelezettséget támaszt korábbi gyarmatai iránt, mint irántunk. Még a keresztény hagyományaiktól is elszakadtak – hangsúlyozta.
„Nekünk meg kell nyernünk a 21. századot”, magyar nemzeti érdek, hogy Európa keresztény maradhasson, és erős, szuverén államok közössége alkothassa – zárta mondandóját.
