Noha előző év decemberében a Fővárosi Törvényszék még elutasította Tiborcz István keresetét a Karácsony Gergely ellen indított polgári perben, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla Orbán Viktor vejének adott igazat, írtuk a bíróság elé került Tiborcz-adó elnevezés miatti per másodfokú ítélete után.
Az ítéletre reagálva Karácsony azt írta a Facebook-oldalán, hogy továbbviszik az ügyet a Kúria elé, már készül is a beadványuk. Karácsony, illetve megkeresésünkre jogi képviselője, Schiffer András is úgy fogalmazott, hogy Tiborcz nem nyert másodfokon, legfeljebb döntetlenre mentett, de még jön a hosszabbítás. Karácsony arról is írt, hogy sikeres kormányváltás esetén a járványon nyerészkedőktől, a tízmilliárdos támogatáshoz ok nélkül jutó oligarcháktól is visszaszedik a pénzt – ezt Karácsony szerint lehet, hogy „Mészáros-adónak kellene nevezni”.
Hogy mi változott az első és a másodfokú ítéletek között, arról Schiffert kérdeztük: „A legfontosabb kérdésekben a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, egyedül egy pontban, a névjog kérdésében marasztalta el Karácsonyt” – mondta, kiemelve, hogy az első fokon született ítélet szerint továbbra is az áll, hogy Tiborcz közszereplő, hogy a nagy vagyonok, ingatlanok megadóztatása közügy, és egy önkormányzati választásban felmerülhet, és hogy van oksági kapcsolat Tiborcz István mint közszereplő és a közügy között, így okszerű volt belevonni a kampányba úgy is, hogy ő maga nem indult a választáson.
Az első fokkal szemben viszont másodfokon az Alkotmánybíróság gyakorlatával szemben – miszerint egy kiemelt közszereplőnek fokozott a tűrési kötelezettsége – a névjognál nem ezt a mércét alkalmazta az Ítélőtábla, és bár elismerte, hogy egy név egy adóhoz társítása nem sérelmes, mert adózni nem szégyen, de az ítélet szerint teljes kontextusában vizsgálva, a kampányban használva alkalmas volt az elnevezés arra, hogy Tiborcz büntetésre méltó emberként jelenjen meg – foglalta össze az ítéletet Schiffer.
Schiffer problémája az ítélettel – ami szerint Karácsonynak minden megjelent jogsértő tartalmat törölnie kell, valamint a jogsértés miatt 500 ezer forint kártérítést is meg kell fizetnie Tiborcz Istvánnak, és nyilvánosan bocsánatot is kell kérnie tőle –, hogy miközben fokozott tűrési kötelezettséget mond ki a közszereplő jó hírnevére vonatkozóan, addig ezt a névjog kérdésében nem alkalmazta az Ítélőtábla. Holott az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a közszereplők esetében a úgynevezett személyiségvédelmi eszközök lehetőségei csökkennek (vagyis többet kell tűrniük), és ez alá tartozik mind a jó hírnév, a becsület, mind pedig többek között névjog is, Schiffer szerint tehát ezeket nem lehet külön elbírálással kezelni.