Hőemelkedéssel indul a választási kampány

2021. június 07. – 07:05

frissítve

Hőemelkedéssel indul a választási kampány
Illusztráció: szarvas / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Szűk egy évvel a választások előtt 37,5 fokot, azaz hőemelkedést mutat a kampányhőmérő. Ez derült ki a Závecz Research friss felméréséből, amelyben a választói hangulatot újszerű eszközzel, hőmérsékleti skálára átváltva ábrázolják. A felmérés szerint a választás tétjét leginkább az ellenzéki szavazók érzik át, harmaduk mindennapjaiba tör be gyakran a politika. A választók szerint már most egészségtelen módon agresszív a kampány, és bár van némi egymásra mutogatás, azt a két nagy tömb szavazóinak harmada elismerte, hogy mindkét oldalra igaz a másik lejáratása és a választók riogatása. Most két nyugodtabb hónap következhet, augusztustól aztán egyre magasabb fokon ég majd a kampány jövő áprilisig. Ez a Závecz Research és a Telex közös sorozata, amivel mostantól a választásokig rendszeresen jelentkezünk.

37,5 fokot mutat a képzeletbeli kampányhőmérő 2021 májusában – derült ki a Závecz Research országosan reprezentatív kutatásából, mely során ezer embert kérdeztek meg személyesen május 8–17. között.

A válaszok mindegyikét egy 34-től 40 fokig terjedő hőmérsékletskálára számolták át, és átlagolták az eredményeket.

A 34 fok azt jelezné, hogy egyáltalán nem hat a kampány az emberekre, mi több, a politika is hidegen hagyja őket. A 40 fok rendkívül forró kampányt mutatna, szinte elviselhetetlen állapotot, amikor a politika egészségtelen mértékben színezi át az emberek mindennapjait.

Ez alapján jött ki a 37,5 fokos hőemelkedés, amely minden bizonnyal csak nőni fog a választásokhoz közeledve. A Fidesz szavazói még kevésbé pörögtek fel, náluk csak 37,4 fokot mutat a hőmérő, míg az ellenzéki listára szavazók már most majdnem lázasok: 37,8 fokos kampányban égnek, ami nagy valószínűséggel az előválasztásnak is köszönhető. De nézzük meg egy kicsit részletesebben is az adatokat!

A két tömb már most érzi a választás tétjét

Az ellenzéki szavazók több mint kétharmada (68%) nagyon károsnak tartaná, ha 2022 után is a Fidesz maradna kormányon. Ez egészségtelenül magas, 39,2 fokot jelent a kampányhőmérőn. Ezzel szemben a kormánypárti szavazóknak csak alig több mint harmada (39%) válaszolta azt a felmérésben, hogy károsnak tartaná, ha az ellenzék vezetné az országot a választás után, és hat százalékuk egyáltalán nem tartaná ezt annyira károsnak (38,3 fok).

Fotó: Závecz Research

„Már most azt érzi a két tömb, hogy jelentős tétje van a választásnak”

– értelmezte az adatot a Telexnek Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője. Szerinte ebből az is látszik, hogy az ellenzékiek körében erősebb a leváltó szándék, magasabb az érzelmi túlfűtöttség, mint a fideszes szavazókban az a félelem, hogy az ellenzék fog kormányozni 2022 után. „Talán arra gondolnak a kormánypárti szavazók, hogy olyan állapotban adná át az országot a Fidesz egy esetleges vereség után, amit nem tud elrontani az új kormány” – tette hozzá.

Az adatokból az is jól látszik, hogy a bizonytalan szavazók még jóval kevésbé érzik át a jövő évi választások súlyát.

Egy másik kérdésben a jelenleg bizonytalanoknak csak 27 százaléka nem értett egyet azzal az állítással, hogy nincs nagy jelentősége annak, hogy melyik oldal nyeri a választást 2022-ben (37,4 fok). Ez az arány a kormánypárti szavazóknál 42 százalékra (38,1 fok), míg az ellenzékieknél 49 százalékra jön ki (38,2 fok).

Závecz szerint érdemes lesz erre az adatra figyelni a következő mérésekben. Ha a bizonytalan szavazóknál nem nő meg kampányhőmérő higanyszála, akkor nagy valószínűséggel nem sokan fognak elmenni közülük szavazni. Ha azonban elkezd emelkedni, az azt jelzi, hogy egyre jobban átérzik a választás tétjét. Akkor már csak az lesz nagy kérdés, hogy melyik oldal tudja inkább megszólítani őket.

Üzemszerűen megy a riogatás, lejáratás

Pártállástól függetlenül nagy volt az egyetértés abban, hogy már most egészségtelen mértékben agresszív a kampány.

  • Minden harmadik megkérdezett szerint nagyon agresszív a Fidesz kampánya (37,8 fok), míg
  • az ellenzékre a megkérdezettek negyede (26%) mondta ezt (37,9 fok).

Az ellenzéki szavazók 61 százaléka szerint nagyon agresszív kampányt folytat a Fidesz (39 fok). Nem olyan meglepő módon közel hasonló eredmény jött ki fordítva is, egy ötös skálán a kormánypárti szavazók 44 százaléka értékelte ötösre, azaz a legerősebbre az ellenzéki kampány agresszivitását, míg harminc százalék négyes erősségűnek jelölte (38,7 fok).

Fotó: Závecz Research

Minden harmadik kormánypárti (33%) és lényegében minden második ellenzéki szavazó (49%) szerint nagyon jellemzőek az embereket, a választókat riogató valótlan állítások, összességében pedig a megkérdezettek 39 százaléka ért egyet ezzel az állítással, ami 38,5 foknak felel meg a kampányhőmérőn.

Míg a két tömb szavazói érthető módon többségében a másik oldalt okolják az agresszív kampány miatt,

a pártnélküliek 68 százaléka szerint mindkét oldalra igaz a választók riogatása valótlan állításokkal, és 71 százalék szerint ugyancsak mindkét oldalon jellemző a másik párt politikusaink lejáratása.

Azzal ugyanakkor még a kormánypárti és ellenzéki szavazók harmada (32%) is egyetértett, hogy mind a Fideszre, mind az ellenzéki tömbre igaz a választók riogatása. A fideszesek harmada (33%) és az ellenzékiek több mint harmada (38%) pedig azt is megerősítette, hogy mindkét oldalon jellemző a másik lejáratása.

Fotó: Závecz Research

Az ellenzéki szavazók mindennapjaiban jelenik meg jobban a politika

Hiába érzi egészségtelenül agresszívnak a kampányt már most a választók nagy többsége, a felmérés eredménye szerint még nem szűrődött be olyan durván a politika a mindennapokba. Ebben a tekintetben még csak 36,1 fokot mutat a kampányhőmérő, ami messze van a láztól, még a hőemelkedéstől is.

Ebben viszont nagy különbség van, ha lebontjuk a két nagy, egymással szemben álló tömbre az adatokat. A kormánypártiak 21 százaléka gyakran, 54 százaléka pedig néha érzékeli a politika betüremkedését a mindennapjaiban.

Ezzel szemben minden harmadik ellenzéki szavazó (35%) mondta azt, hogy gyakran, majdnem minden második (47%) pedig azt válaszolta, hogy néha jelenik meg a politika az életében.

Fotó: Závecz Research

Závecz Tibor szerint az ellenzéki szavazók egy része valószínűleg érzékenyebben reagál azokra a politikai döntésekre, amelyek közelebb vannak a magánszférájához. Ilyen volt például az Alaptörvény decemberi módosítása, amelybe belekerült, hogy az apa férfi, az anya nő.

A nagyvárosokban tálcán hever a politikai vita lehetősége

A felmérésből az is kiderült, hogy majdnem minden ötödik ellenzéki szavazóval fordult már elő olyan az elmúlt egy hónapban, hogy

valamelyik közeli ismerősével, családtagjával, munkatársával, barátjával kellemetlen hangvételű politikai vitába keveredett.

A kormánypártiaknál jóval alacsonyabb ez az arány (16 százalék), míg a pártnélküliek kevesebb mint tizede (8%) vitatkozott politikáról közeli ismerősével az elmúlt időszakban.

Ebben a kérdésben érdemes megnézni településtípusok szerinti bontásban az adatokat, mert jelentős különbségek vannak.

  • A fővárosban élők 22 százaléka,
  • a megyeszékhelyeken élők 20 százalék,
  • a városokban lakók 16 százaléka, míg
  • a falvakban élők 8 százaléka keveredett kellemetlen politikai vitába valamelyik közeli ismerősével.

Závecz szerint ennek az lehet az oka, hogy a kommunikációs üzenetek és kampányok jobban begyűrűznek Budapestre és a nagyobb városokba, és ezek markánsabban megosztják az ott élőket. Érdemes azt is megjegyezni ehhez, hogy főként a nagyobb városokban és Budapesten nyert az ellenzék 2019 októberében, azóta pedig látványos csatát vív a kormány az ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal. Komoly vita volt az elmúlt időszakban például a gazdasági elvonások vagy épp a fővárosban a Fudan Egyetem miatt.

„A nagyvárosokban tálcán hever a politikai vita lehetősége, mert nem azonos a politikai színezete a helyi hatalomnak és az országos hatalomnak” – fogalmazott erről Závecz, hozzátéve, a városok mindig is a politikai vita központi helyei voltak. Általában nagyobb a politikai részvételre az igény a városokban, és a választásokon is magasabb a részvétel.

Két nyugodtabb hónap következhet, aztán jön a teljes dili

Bár még közel egy év van a választásokig, a pártnélküliek tizede azt mondta, hogy neki már nagyon elege van a kampányból (36,6 fok).

A két nagy tömb szavazói azonban még szemmel láthatóan nem telítődtek el ilyen szinten a politikai adok-kapokból. A fideszeseknél 36,1, míg az ellenzékieknél 35,9 fokot mutat a kampányhőmérő ebben a kérdésben.

Fotó: Závecz Research

A két tábor elkötelezett szavazói már most felhevült állapotban vannak a választás miatt, és sokkal jobban megjelenik a mindennapjaikban a kampány – fogalmazott Závecz. De az is látszik, hogy ők még messze nem telítődtek el vele, ez pedig azt jelenti, hogy jóval magasabb fokú kampányt is ki fognak bírni a következő hónapokban.

Két olyan tényező is van Závecz Tibor szerint, ami a korábbi ciklusokban nem volt ebben az időszakban. Az egyik az előválasztás, amely egyrészt mozgósítja az ellenzéki szavazókat, de a Fidesz is folyamatosan reagál a pártok bejelentéseire. A másik pedig a koronavírus-járvány, amely kezelése kéz a kézben járt a politikai csörtékkel. Elég csak a rendkívüli jogrendre gondolni, vagy épp a keleti vakcinák elfogadottságára.

A pártnélküliek egyelőre sokkal óvatosabban viszonyulnak a kampányhoz. Ők még szemmel láthatóan nem érzik a választás súlyát, és igyekeznek elkerülni a politikai vitákat, de már az is sok nekik a kampányból, amennyi eljut hozzájuk.

Závecz Tibor arra számít, hogy június és július valamivel csendesebb lesz a politika szempontjából, de augusztusban ismét intenzívebb lesz a kampány az előválasztások miatt, és várhatóan egyre csak emelkedni fog a higany szála a kampányhőmérőn.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!