Orbán rejtett büszkeséggel vág fel a magyar plasztikkártyával a többi miniszterelnök előtt

2021. június 04. – 09:37

frissítve

Orbán rejtett büszkeséggel vág fel a magyar plasztikkártyával a többi miniszterelnök előtt
Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A magyar védettségi igazolvány „minőségét tekintve kiemelkedő”, az európai országok csak utánunk kullognak. Nem észszerű tovább fenntartani az orvosokat, kórházakat rendkívül megterhelő oltási rendszert, ezért át fognak állni a tömeges oltásról a készenléti oltásra. A gyerekeket molesztáló felnőtteket pedig az ember legszívesebben agyonütné – ezekről beszélt Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban, amit itt követtünk percről percre, most pedig összefoglaljuk.

Megváltoztak-e a dolgok?

Orbán szerint igen. Ennek az az oka, hogy csütörtökön 11 585 embert első dózissal, 81 942 embert pedig már a második dózissal oltottak be, ez mutatja Orbán szerint azt, hogy „megváltoztak a dolgok”, mert már a második oltáson van a hangsúly.

Minek köszönhető a lejtmenet?

Míg korábban azon volt a hangsúly, hogy az első oltások száma növekedjen, ennek köszönhető Orbán szerint, hogy a „halálozások és megbetegedések száma lejtmenetbe került, zuhanni kezdett”. Ehhez elsorolta, hogy a friss adatok szerint 26 halott, 269 új fertőzött lett péntek reggelre, összesen pedig 64 ezer aktív fertőzött van, akik „nem tudnak dolgozni”, és az életükért vagy a fertőzés ellen küzdenek.

Kiket nem rohamoznak meg az emberek?

„Bennünket”, és a háziorvosokat, oltópontokat, ezért alacsony az első oltások száma Orbán szerint.

Miben vagyunk az egyetlenek az unióban?

Vakcinabőségben. „Mi vagyunk az egyetlen ország az unióban, ahol nem vakcinahiány, hanem vakcinabőség van, több oltóanyagunk van, mint amennyien jelentkeznek értük, ezért is tudunk segíteni másoknak”, mondta.

Mi van Orbán zsákjában?

A nyugati vakcinák, összesen 16,6 millió jön belőlük év végéig. „Ez a zsákban van, meg van rendelve, le is fogják szállítani, ez azt jelenti, hogy oltásbiztonságban vagyunk”, akkor is, ha esetleg jönne egy negyedik hullám, vagy kiderülne, hogy a beadott vakcinák mégsem védenek hosszú hónapokig, mondta.

Mi nem észszerű?

Az még rendben van, hogy a magyar lakosság 54 százaléka az elsőt, 38 százaléka a második dózist már megkapta, de „az a kérdés, hogy mi van a többiekkel? Van itt két és fél millió ember, aki nem kért vakcinát”, ezért pedig „nem észszerű” tovább fenntartani az orvosokat, kórházakat rendkívül megterhelő oltási rendszert, „ezért át fogunk állni a tömeges oltásról a készenléti oltásra”.

Oké, és ez mit jelent?

Fenntartanak néhány oltóhelyet – ezeknek a kijelölése most zajlik –, és „aki akar oltást kapni, annak oda kell mennie”.

Mi múlik el?

Az „a kényelmes helyzet”, hogy az ember a háziorvosánál vagy az oltópontokon jelentkezik az oltásért, így Orbán szerint ha valaki nem most a napokban jelentkezik még az oltásra, annak nehezebb helyzete lesz később, így „jobban járnánk mindannyian”, ha azok is még most mennének oltásra, akik eddig nem tették, például azért, mert átestek a fertőzésen, és védettek.

Mit próbál meg nyomon követni Orbán?

Hogy mi a helyzet a gyerekek oltásával, „tengeri kígyó hosszúságú viták” vannak erről a miniszterelnök szerint, így „nehéz kiigazodni”. Időtávlatra van szükség ahhoz, hogy jól rá lehessen látni egy jelenségre, nehéz érvényes állításokat hozni, mert ami év elején még érvényes, az lehet, később már nem lesz az, mondta.

Óvatos-e Orbán?

A gyerekekkel igen, mert „ők aztán tényleg a mi felelősségünk”, de közben mégsem akarják elzárni a szülőket attól, hogy ha ők be akarják oltatni a gyereküket, akkor meg legyen rá a lehetőségük. Ennek ellenére nem akarnak oltási kampányt indítani, mert ő nem látja, hogy lenne perdöntő egészségügyi szakvélemény, megegyezés lenne abban, hogy mi lesz a gyerekek oltásával, így Orbán szerint a nyár vége előtt biztosan nem lesz döntés ebben.

Mit kér Orbán?

Türelmet, addig is, a kiskorú gyerekeket a védettségi igazolványos szülők magukkal vihetik, így „részei lehetnek a család közös életének”.

Tehet-e még valamit Orbán?

Szerinte nem. „Akármit is teszek, adok nagyobb támogatást az orvosoknak, buzdítom a szakembereket, ez már nem emeli meg az oltások számát”, mondta. Eddig az állam felelőssége volt, hogy megemelje az oltások számát, hogy legyen vakcina, „ezt teljesítettük, ennek megfeleltünk” Orbán szerint, mostantól már egyéni felelősség van abban, hogy ki oltja be magát. A következményekért pedig már nem tudnak felelősséget vállalni. Az életeket persze megmentik, és ellátást adnak azoknak, akik úgy fertőződnek meg, hogy nem voltak beoltva, „de ez már az ő felelőssége”, mondta a miniszterelnök.

Mivel vág fel Orbán a többi miniszterelnök előtt?

A magyar védettségi igazolvánnyal, mert az „minőségét tekintve kiemelkedő”. Így amikor kollégáival találkozik, „rejtett büszkeséggel” szokta mutogatni, hogy Magyarországon van ilyen, mert azért „az ember viselkedjen szerényen, különösen, ha van mire” büszkének lenni.

Mi van úgy jól, ahogy van?

A magyar védettségi plasztikkártya. A nyugat-európai országok nincsenek is ott Orbán szerint, ahol Magyarország, mert azokban kijárási tilalom van, kötelező maszkviselés, nem lehet ki-be utazni, „és még kártyájuk sincs”. Szerinte ezek az országok „vagy eljutnak oda, ahol mi vagyunk, vagy nem, nem tudjuk, megérkeznek-e a célba, de logikus azt gondolni, hogy majd eljutnak”.

Amikor lesz uniós zöldkártya, akkor minden ország a saját hatáskörében fogja ezt kiadni a saját lakosainak. Ezért most egy nagy fejlesztés folyik, itthon a Belügyminisztériumnak június 15-ig kell ezt a telefonos applikációt megcsinálnia, rajta lesz a második oltás dátuma, a beadott vakcina fajtája, ez szinkronban lesz a többi ország saját oltási igazolványával, így alkalmas lesz arra, hogy „az európai rendszer részévé váljon”.

Mit lát Orbán a világot járva?

Orbán járja a világot, mert ez része a munkájának és nyugaton „látom, hogy depresszió van”, de „mi már szabadok vagyunk”, így szerinte lassan ugyanis már arra sem emlékszünk, milyen volt, amikor a zárások alatt nem lehetett kimenni, „az ember agya gyorsan töröl”. A kormány folyamatosan oldja fel a korlátozásokat, pénteken például arról döntenek, hogy mikortól állhat vissza az önkormányzatok normális működése.

Kíván-e rosszat valakinek Orbán?

Nem, állíja a miniszterelnök. A magyar kormány megígérte, hogy annyi munkahelyet hoznak létre, amennyit a vírus elvett, de a korlátozások alatt „nagyon nehéz” új munkahelyeket létrehozni Orbán szerint. Most megkezdődik a gazdaság újraindítása, lesz egy gazdasági konferencia a jövő héten, mindezzel pedig „nyerünk több hónapig gazdasági teljesítményt is, ami jobb lehet, mint másoké”, de persze rosszat senkinek nem kíván Orbán, csak a magyaroknak jót.

Kit ütne agyon?

A kormány több mint egy éve vitatkozik a pedofilellenes-törvényjavaslatról, „gyorsabban is döntésre is juthattunk volna, de vékony jégen sétálunk”. A kormány nem akar beleszólni senkinek az életvezetésébe, de nem akarják, hogy a gyerekek olyat lássanak, ami az egészséges fejlődésükre károsan hat, mondta Orbán. Így aztán „kifinomult jogi szabályozást kell létrehozni, miközben persze – most csúnyát fogok mondani – az ember agyonütné azt, aki csak egy ujjal is hozzányúl az ő gyerekéhez”.

Mi a legalja Orbán szerint?

A gyerekek bizalmával visszaélni, különösen szexuális okokból, „az a legvisszataszítóbb dolog, amit el tudunk képzelni, a legalja mindennek”, mondta Orbán. De nem akarnak olyan szabályozásokat hozni, amit később megbánnának, ezért kell a pedofilellenes-törvényt jól át kell gondolni, ugyanakkor „szerintem a dolog elkerülhetetlen”. Az internet szerinte új „csatatért” hozott létre ebben, ami szabályozást követel. A gyerekek lubickolnak a virtuális térben, ahol a legtöbb pedofil cselekmény történik Orbán szerint, ennek a szabályozása nehéz munka, de „meg fogjuk tenni”, mert „ez nem csak egy jámbor óhaj”, hanem büntetik, aki ezeket a szabályokat áthágja.

Milyen útravaló gondolatot kapott Orbán?

Még Széchenyitől olvasta „a tanulságos, útravaló gondolatot”, hogy ha megdobálnak kővel, akkor azokból a kövekből lépcsőt kell építeni, és „akkor az ember fölfele megy”. Ezért döntött úgy tizenegy éve az országgyűlés, hogy június 4-ből lesz a Nemzeti Összetartozás Napja.

Mit nem fog hetedíziglen sem elfelejteni?

Trianont. „Volt egy országvesztés, hetedíziglen sem fogjuk elfelejteni, de akiket elszakítottak tőlünk, azok lélekben mindig velünk maradtak”, mondta. Az Összetartozás Napja szerinte egy kísérlet arra, hogy kijöjjünk a veszteségérzetből, és inkább az erőt és sikert respektáljuk, mert „a gyengével senki sem akar barátkozni”.

Könnyen szerez-e barátokat?

„Nem könnyű barátokat gyűjteni” Orbán szerint, ugyanakkor a Kárpát-medencében senki nem teheti meg, hogy „nem kalkulál velünk, magyarokkal”. A szomszédos országokkal épp ezért egyre jobb kapcsolatokat hoznak létre, mert a kormány barátkozó politikát folytat, nem ellenfeleket gyűjt.

Min nőtt fel Orbán?

A Toldin. Ebből azt tanulta, hogy ő egy nagy nemzet fia, a nagy nemzet pedig nem szigetelheti el magát, hanem együtt kell működnie a világgal. Így aztán szerinte arra kell törekedni, hogy „a földgolyó minél több pontján” barátokat szerezzenek, ezeket a barátságokat pedig gazdasági együttműködésre váltsák át.

Miért morózus épp Orbán?

A futball-Eb miatt, mert Szoboszlai Dominik nincs benne a magyar válogatottban, pedig „végre felemelkedett egy magyar csillag a világ labdarúgásának égboltjára”, Orbán arra is készült, hogy látni fogja őt a pályán. Ezért „morózus, rosszkedvűbb állapotban vagyok”, épp nem boldog.

„A magyar nyelv azt mondja, hogy mi győzünk, meg mi vesztünk: az államot is Szent István alapította, meg mi. A törököket is Hunyadi verte meg, meg mi, meg nyögte Mátyásnak a bús hadát Bécs, meg a mi hadseregünknek súlyát is nyögte, tehát azt tudom csak mondani, hogy a magyar ember egy közösségi ember”, közös a sors tehát, az is, ami történik, például ha gólt kap a magyar válogatott az Eb-n, „azt is mi kaptuk”. Orbán viszont „nagyszerű nyárra, nagyszerű Európa Bajnokságra” számít.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!