Óriásplázának álmodták, de inkább szellemkastélyra hasonlít a Quaestor-botrány egyik nagy szimbóluma

2021. május 26. – 10:21

frissítve

Óriásplázának álmodták, de inkább szellemkastélyra hasonlít a Quaestor-botrány egyik nagy szimbóluma

Aki a győri ETO-parkba vetődik, azt gondolhatja: a járvány intézte el a forgalmat. Ha kicsit tájékozott, a Quaestor-csődöt tekintheti hunyónak. Csakhogy egyik sem helytálló. A háromszintes központ első pillanattól fogva szellemvárosra emlékeztette az embert a plázák árnyékában. Most úgy hírlik, a West Hungária Bau veheti át valamilyen módon. Vajon leveszi róla az átkot a cég?

Áprilisban a plázákba újra visszatért az élet, kivéve egyet. Az ETO-park 2009 óta fest úgy, mintha láthatatlan erők tartanák távol a Tarsoly Csaba által valaha ígért forgalmat, az „akár napi 20 ezer látogatót”, ahogy azt 2008-ban mondta a Napi Gazdaságnak. A Quaestor-csődről mindenki hallott, csakhogy a gyanútlan kötvényesek álma még nyugodt volt 2014-ben, amikor a veszteségre ráunó CBA már szedte a sátorfáját.

A kicsik vesztek el a térben

De a ház nem volt teljesen üres, és most sem az. Akik fitneszre, fodrászhoz jártak (ez utóbbi azóta már bezárt), vagy a kalandparkba szerveztek gyerekzsúrt, azok be is vásároltak. A kis szolgáltatások ugyanakkor elvesztek a térben. A telítettséget 2014-ben 60 százalékosnak mondta az üzemeltető, csakhogy a bérlők egy jó része az elnök-tulajdonos Tarsoly Csaba érdekeltségébe tartozott, akinek fenn kellett tartani a látszatot a hitelező előtt: jól működik a bevásárlóközpont.

A kicsik közül most is van, aki küzd a túlélésért, ő azért nem távozik, mert ahogy fogalmaz, „mindenemet befektettem, még egyszer a nulláról nem tudnék elindulni máshol”. Azt mondja, „hitegetésből az elmúlt tíz évben rengeteg volt, azok aztán rendre követelésbe csaptak át”; és a legnagyobb gondnak azt említi, hogy olyan ember, aki értett is a piaci viszonyokhoz és az üzemeltetéshez, eddig nem nagyon jelentkezett. „Most majd talán – utal az új emberre, aki a WHB Faciltiy Managment ügyvezetőjeként mutatkozott be nekik –, bár hinni már nem nagyon hiszek a csodában.” Ez a bérlő, ahogy egyébként mások is, az ETO-park előnyei miatt választotta ki a helyet: a parkolással soha nincs gond, és a bérleti díj is kedvező volt, amikor a szerződést aláírta. A mélypont szerinte az volt, amikor a fitneszre járók a felső szint galériáján tartották a csoportos futóedzést, képzelhetjük, mekkora volt a „vásárlótömeg”.

A kormányablak mellett

Aki teheti – és most bőven van az üres helyekből választani – a földszintről az első emeletre költözteti a boltját, ott van ugyanis a kormányablak és vele mozgás is az épületen belül. De mit látunk egyébként?

A „Közép-Kelet-Európa egyetlen multifunkciós központjának” épült, 40 ezer négyzetméteres összterületű ETO-park hatalmas főbejáratán belépve fotócellás mozgólépcső visz fel az emeletekre, és akkora a csend, hogy hallani a lépcső morajlását. Innen sétálhatunk el a túlvégre, a kormányablakig. Ám mielőtt friss okmányukkal megtennék az egyhangú visszautat, gépiesen balra pillanthatunk a zárt ajtók sorfala felé, amik között egy-egy nyitott üzlet olyan, mint a színes könyvjelző, és a legtöbb üres. Huszonegy helyiség nyitott a három szinten, túlsúlyban vannak az edzőtermek és a bútorboltok; a legnagyobb fitnesztermet délelőtt is látogatják. A földszinti bolt ajtajában hölgy jelenik meg fél 10-kor: most nyit, bár nyithatna 9-kor vagy 11-kor is. Élelmiszeráruház pedig 2014 óta nincs, úgy tudjuk, az Auchan is évek óta barátkozik a hellyel, de a felszámolási eljárás még tart.

Szépnek tűnt a kezdet!

Az építtető – amely az ETO FC-nek is tulajdonosa volt – 30 milliárdos projektként emlegette 2008-ban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által meghitelezett beruházást. A kezdeti lendület megtévesztően nagy volt. Rendszeresen hirdette a Quaestor, hogy „nem egy újabb plázát” akar, annál nagyobbat álmodik: kereskedelmi és szolgálató vendéglátó egységeket, gyermek- és felnőttélményközpontot, sportlehetőséget, 800 fős rendezvénytermet, postát és okmányirodát.

Az átadás először 2008 végéről 2009 őszére csúszott, a hivatalos indok szerint a válság miatt. A teljes igazsághoz tartozik, hogy a kezdetben számolatlannak tűnő pénz fogyni kezdett a munka végére – mondta nekünk egy győri befektetési szakértő, Szabó Ákos –, és a kivitelezést végző vállalkozások a pénzükért toporogtak. Szabó Ákos szerint több cég is úgy gyakorolt nyomást a tulajdonosra, hogy a fizetéshez kötötte a használatba vételi engedély aláírását. Végül – „annak rendje szerint” – még egy környezetvédő szervezet is megtámadta a beruházást.

Szintenként engedték át a nagy közönségnek a komplexumot, 2010-ben pedig a több mint 100 szobás hotelt, ami az új stadionnal és az ETO-parkkal hármasegységet alkot. Az átadáson Tarsoly Csaba és Borkai Zsolt volt jelen – az ő későbbi sorsuk közismert. De a generálkivitelezővel szemben akkor már folyt a felszámolási eljárás, mivel az Integrál 2009 tavaszán jelentett csődöt. „Négyük közül” tehát ma már csak az ETO-park van a helyén.

Miért nem pörög?

Szabó Ákos maga is vizsgálta – többek között az MFB megbízásából –, vajon miért nem pörög jobban a hely.

„Egy osztrák szakemberrel együtt jártuk be, ő az egyik fő problémának az elrendezést látta. Mert nemhogy kevés a működő egység, azokat még szét is szórták a három szinten. Holott az lett volna az észszerű, hogy amíg nem töltöm fel a helyet, lezárom a két felső szintet és van egy élettel teli területem. Ráadásul egyetlen – meglehetősen befejezetlennek tűnő – főbejárata van a helynek, innen kell mindenen keresztülgyalogolni, és ha sok a zárt üzlet, ez a séta annál lehangolóbb.”

De a baj gyökere – véli Szabó Ákos –, hogy nem bízták rá a házat egy szaküzemeltetőre. (Ezt panaszolta cikkünk elején az egyik bérlő is). Sem a nyitvatartást, sem a marketinget nem hangolták össze megfelelően, pedig a ház egészének is szüksége van arra, hogy az embereknek képük legyen róla, kötődésük alakuljon ki vele kapcsolatban. És olyan ember vezesse, akiben a bérlők már kezdetben megbíznak, mert az ETO-park esetében a szavahihetőség problémás volt. A beköltöző az életét teszi a tulajdonos kezébe, sok milliót költ a brandje felépítésére, tudva, hogy az csak évek alatt térülhet meg – mondja a szakember.

„Látok kitörési pontokat a fejlődéshez. Nagyon jó, hogy a sportélet tömegeket vonz be, de szükséges volna, hogy a látogatók kávézhassanak, élelmiszert vehessenek. Ha működik szolgáltatás, akkor már az irodákkal idetelepülő dolgozók alapigénye is elindíthat egy folyamatot, és ha több ember sétál az épületben, másnak is kedve lesz bejönni. De mindenképpen szükség van egy mágnesbérlőre a földszinten, egy élelmiszeráruházra, amely miatt biztosan bemegy a tömeg. S ha valaki az épületnek új funkciót alakítana ki, akkor a nem megfelelő szinten elkészült gépészetet hozzá kell igazítania, újra gondolva az egész küllemet és stílust.”

Több száz audis dolgozó

„Az irodákkal idetelepülő dolgozók”, akikre Szabó Ákos gondolt, már jelen vannak, az Audi ugyanis az addig teljesen üres, beépítetlen harmadik emeletet (negyedik szintet) kibérelte. A Telex kérdésére megerősítették: két éve bérlik a felső szint egy részét, „a beszerzési és információtechnológiai osztály munkatársai dolgoznak ott”. Úgy tudjuk, ez több száz embert jelent, de ők külön bejáraton közlekednek, nem a „plázarészen”. Kérdeztük azt is, hogy mi szólt az ETO-park mellett, a válaszuk a kiváló irodai infrastruktúrára és az Audi Hungariához való közelségre vonatkozott; a helyet pedig „piaci alapon” bérlik.

Egyelőre nem nyilatkozunk

A végére maradt a WHB, amelyet szintén megkerestünk, hisz a bérlők rendre a vállalatra, illetve a „facility managment” vezetőjére hivatkoztak, mint új tárgyalópartnerre. A kérdésekre adott válaszokból kiderülhetett volna, hogy a WHB valóban megvásárolta-e az ETO-parkot érintő banki követelést; és a teljes komplexum (ETO-park, stadion, ETO Hotel) üzemeltetése hozzájuk tartozik-e. Kérdeztük azt is, milyen terveik vannak a parkkal, hogyan töltenék fel bérlőkkel, és valóban jöhet-e egy nagy élelmiszeripari lánc, ami életet hoz az épületbe. Néhány nap után azonban azt a választ küldték, hogy „egyelőre nem kívánunk nyilatkozni”.

A végszó legyen optimista, és ezt egy külsős (Szabó Ákos) nyugodtan mondhatja: „Nem reménytelen a helyzet, főleg, hogy az Ipar út folytatásaként épülő Mosoni-Duna-híddal az ETO-park elhelyezkedése is előnyösebb lesz.”

A Quaestor-ügyfelek 2015. március 11-én levelet kaptak, Tarsoly Csaba a megértésüket kérte: fizetés nincs, a cég öncsődöt jelent. Hatalmas sor állt az iroda előtt az ETO-parkban, addigra az is kiderült a Magyar Nemzeti Bank közléséből, hogy a kibocsátott kötvényekből 150 milliárdnyi papírnak nem volt fedezete. Tarsoly – társaival – 2015. március 30-án került előzetes letartóztatásba, másnap az ETO-parkot és a stadiont lefoglalták. Az első tárgyalását 2016 júliusában tartották, azóta is tart a per, a Fővárosi Főügyészség 11 emberrel szemben emelt vádat bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás miatt. Az együttes elkövetési érték meghaladja a 77 milliárd forintot, a büntetőjogi értelemben vett sértettek száma 755 fő.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!