Az ellenzéki előválasztás inkább egy közvélemény-kutatás lesz, de így is több adatvédelmi buktatója van

Szeptember 18–26. között, illetve október 4–10. között tartják az ellenzéki előválasztás két fordulóját. A választáson a Jobbik, a DK, a Momentum, az LMP, a Párbeszéd és az MSZP aspiránsai közül lehet megválasztani a 106 egyéni választókerület közös ellenzéki jelöltjét és a közös miniszterelnök-jelöltet. Az előválasztás szabályairól annyit tudunk, hogy személyesen és online is lehet szavazni, és már 17 évesek is részt vehetnek rajta.

A választásnak már most vannak kérdéses pontjai:

• Hogyhogy szavazhatnak a 18 éven aluliak?
• Mennyire őrizhető meg a választás tisztasága? Mérő László közíró a Telexen arra figyelmeztetett: még ha ha 2 millió ellenzéki szavazó vesz is részt a választáson, 100 ezer fideszes szavazó akkor is meghekkelheti és megváltoztathatja az eredményt, azaz Orbán Viktor választhatja meg ellenzéki ellenfelét. Ennek kivédésére Mérő azt javasolta, legyen nyilvános, hogy ki szavazott az előválasztáson (azt természetesen nem közölnék, ki kire szavazott).

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a Magyar Nemzetnek mindkét kérdést problémásnak nevezte. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint ugyanis a 18 év alattiak szavazáson való részvételéhez szülői hozzájárulás kell. Ez szerinte akár olyan furcsa szituációkhoz is vezethet, hogy ha a törvényes képviselő nem írja alá ezt a dokumentumot, akkor szülő és a gyermek közt érdekellentét alakul ki, és a gyámhatósághoz kell fordulni. Péterfalvi szerint Mérő László javaslata a szavazáson részt vevők nevének nyilvánosságra hozataláról „jogellenes és tisztességtelen”, mert a szavazáson való részvétel is különleges adat, amit csak maga az érintett hozhat nyilvánosságra. Péterfalvi szerint ezen kívül nagyon alaposan meg kell vizsgálni adatvédelmi szempontból azt is, hogy ki és hogyan kezeli a személyes és az online szavazáson részt vevők személyes adatait.

Révész Balázs adatvédelmi tanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi docense nem teljesen osztja Péterfalvi Attila aggályait. A szakember a Telex kérdésére azt mondta: ugyan régi kritérium, hogy a választójogot csak 18 éves kortól lehet gyakorolni, egyáltalán nem lenne ördögtől való az ettől való eltérés. A büntetőjogban például gyakran napirendre kerül, hogy a 18 év alattiak büntethetőségét súlyosbítsák. A szigorításban, azaz az életkor leszállításában általában egyetért a konzervatív oldal, és olyankor nem mérlegelik a „fiatalság bohóság” vagy a könnyebb eltévelyedés életkori specifikumát – mondta a Telexnek Révész Balázs.

Ausztriában 2010-től az 16 életévüket betöltött polgárok már szavazhatnak a parlamenti választásokon is.

Fontos leszögezni azonban, hogy az ellenzék által tervezett előválasztás inkább egy közvélemény-kutatás jellegű kezdeményezés. Nem vonatkoznak rá azok a választójogi törvényi előírások, így a 18. életév betöltése sem, amelyek kötelezőek a hivatalos politikai választásokon. Ez következik a választási eljárásról szóló 2013. évi törvény hatályára vonatkozó rendelkezésekből – szögezte le Révész.

Természetesen a 18 év alattiak cselekvőképessége korlátozott. A Polgári törvénykönyv szabályai szerint a 14-18 év közöttiek érvényes jognyilatkozatához általában a törvényes képviselő (szülő) hozzájárulása szükséges – mondta Révész Balázs. A jognyilatkozat azonban „joghatás kiváltására irányuló, a Ptk-ban nevesített ügyletekre és egyéb magánjogi viszonyokra vonatkozó rendelkezése a félnek”. Ez általában a szerződésekhez kapcsolódik, avagy ilyen például az apaság elismerése. Ez a követelmény egy olyan formailag és törvényileg nem szabályozott eseményen való részvételre, mint egy előválasztás, nem, illetve kevéssé alkalmazható.

Az életkort nézve Magyarországon adatvédelmi szempontból annak van jelentősége, hogy az előválasztáson részt vevők betöltötték-e 16. életévüket, mondta a tanácsadó. Nyilvánvalóan a 16 év alatti korosztály szóba sem jöhet egy online szavazáson, inkább csak azok, akik a parlamenti választásra várhatóan betöltik majd a 18. életévüket. Noha az uniós tagállamok a szülői engedély kapcsán 13-16 közötti életkort is megállapíthatnak, itthon a 16. életévét betöltött gyermek szülői engedély nélkül is élhet információs önrendelkezési jogával.

Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy online környezetben a 16 felettieknek nem kell szülői hozzájárulás a személyes adataik megadásához.

Azzal Révész Balázs is egyetért, hogy az online előválasztáshoz adatvédelmi garanciákra és Péterfalvi Attila felvetésének megfelelően esetleg hatásvizsgálatra is szükség van, ez ugyanis mint bármely tömeges online adatgyűjtés kockázatokat hordoz magában. A szakértő szerint azonban az elvárások nem lehetnek azonosak a sok milliárd forintból fejlesztett hivatalos választási információs rendszerrel, amelynek minden információbiztonsági szabványnak meg kell felelnie.

A szervezőknek méltányolható érdeke fűződik ahhoz, hogy hiteles és valós eredménnyel
számolhassanak. Révész is úgy látja ugyanakkor, hogy

a résztvevők nevének nyilvánosságra hozatala valójában nem feltétlenül szükséges, és aránytalan beavatkozás lenne az érintettek információs önrendelkezési jogába. Ez minden szempontból kerülendő, és akár visszatartó ereje is lenne az előválasztásokon való részvételre.

Még ha önmagában az a tény, hogy valaki részt vett az előválasztáson, közvetlenül nem is lenne hozzárendelhető politikai véleményhez, közvetve mégis ilyen jellegű következtetést lehetne levonni belőle – indokolta álláspontját a tanácsadó. Ez felvetné a szenzitív adatok (különleges adatok) kezelésének tilalmát, illetve számos problémát generálna, és akár az adatvédelmi hatóság vizsgálatát is magával hozhatná, mondta Révész Balázs.

A Fidesz a 2000-es évek közepétől nemzeti petíciókat indított, amelyeket aztán egy szimpatinzánsi adatbázis létrehozására használt. Vajon mennyire lehet alkalmas az előválasztás egy ehhez hasonló támogatói adatbázis létrehozására, és ez mennyire jogszerű? – kérdeztük Révész Balázst. A szakértő szerint mivel az előválasztás egy nem formalizált eljárás, ennek akkor nincs akadálya, ha adatvédelmi szempontból megfelelően kimunkált módon végzik ezt. Ehhez teljesen el kell választani egymástól az adatkezelési célokat és a hozzá rendelt adatkezeléseket, mármint az előválasztáson való részvételt, mint célt és a kapcsolattartáshoz szükséges adatkezelést.

Révész szerint összességében arra kell törekedni, hogy amint a hagyományos parlamenti választásokon, úgy az előválasztásnál is tartsák fenn a szavazás titkosságát. Ügyelni kell arra is, hogy a választást önkéntes alapon, megfelelő tájékoztatás mellett, kizárólag egyszeri részvétellel valósítsák meg, a reprezentatív eredmény érdekében pedig minél szélesebb körben vonják be azokat, akiknek a véleményére számítanak.