Új morál épül a közéletben Magyarországon 2010 óta

2021. május 19. – 08:02

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Magyarországon az elmúlt tíz évben egy új morál kiépülése zajlik, az csak a posztszocialista világ jellemzője volt, hogy az emberek azt várják, mit osztanak nekik, és arra adják a szavazatot – állította egy könyvbemutatón kedden Lánczi András, a Corvinus rektora. A kormányközeli ideológusok szerint 2010 óta minden a szuverenitásról szól, még a médiapolitika is világos értékrenden alapul. A „dogmamentes” NER-világ a NER szemével.

Saját szavai szerint „fejmosó konferencián” járt New Yorkban 2015-ben Lánczi András, és soha nem volt ennél megalázóbb élménye, pedig a rendszerváltás előtt sorkatonaként azt is látnia kellett, hogy a Honvédelmi Minisztériumban a szovjet tisztek az igazi urak. A megalázó fejmosást a déli határra épített magyar kerítés miatt kapták a közelebbről meg nem határozott alapítványi konferencián, az esemény felidézése egy keddi könyvbemutatón pedig az alaptételt volt hivatott szemléltetni: a különutasság, bár kapsz érte a fejedre, nyerő.

Egy évvel a választások előtt eléggé beindulni látszik a kormányközeli értelmiség alkotókedve: talán két hete sincs, hogy G. Fodor Gábor jött ki Az Orbán-szabály című könyvével – mint a Századvég elnöke a Telexnek adott interjújában is elmondta, erre Schmidt Mária kérte fel, mert „nem olvasott még jó könyvet az elmúlt tíz évről”. Ha máshonnan nem, Orbán Viktortól tudhatjuk, milyen merész dolog is ilyesmibe fogni. „Régi igazság: a magyar ember nem dicséri a saját lovát. Éppen ezért ez a könyv, amely sorra veszi az elmúlt 10 év eredményeit, igencsak bátor munka” – mondta nem egész fél évvel korábban a miniszterelnök egy másik hasonló vállalkozást méltatva; akkor éppen Bencsik Andrásék jegyezték le „a felemelkedés krónikáját”, amin ők a 2010 és '20 közötti évtizedet értik.

Az intellektuális bátorság egyik ihletadó példája előttük talán Giró-Szász András lehetett, aki A cselekvő állam orbáni modelljétrajzolta fel egy vakmerő kötetben, majd jött a vállalkozásával igazi hazardőrként debütáló miniszterelnökségi államtitkár, Orbán Balázs, aki „A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye” című megalapozó munkájában reszkírozta meg a csodaszarvasos tételt: „a hatalom egy utazás, és csak a végén derül ki, hogy jó emberek maradtunk-e”.

Orbán Balázs amellett, hogy miniszterhelyettes, a 290 milliárd forint értékű részvénypakettel és más jelentős vagyonelemekkel felruházott elitképző, a mindenkori kormánytól szigorúan független, alapítványi formában működő Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke is. Az elnökként független miniszterhelyettes szerzőként különösen sokat kockáztat, hiszen a könyv Magyarországon piaci árú – közleményei szerint ezért is szállt be a magyar könyvpiac legnagyobb vállalatába az MCC idén tavasszal.

Az MCC most újabb nagy vállalkozásba vágta a fejszéjét. A Magyarország 2020 – 50 tanulmány az elmúlt 10 évrőlcímű könyvük célja, hogy képet adjon az elmúlt tíz év közjogi, társadalmi, gazdasági és kulturális átalakulásáról, márpedig ez komoly felelősség. Mint Orbán Balázs a keddi könyvbemutatón elmondta, ha száz év múlva valaki arra kíváncsi, mi és miért történt Magyarországon, akkor nem az internetes portálok szalagcímeiből fog informálódni, „hanem pontosan az ilyen és ehhez hasonló könyvekből”.

A Magyarország 2020 – 50 tanulmány az elmúlt 10 évről című kötet online bemutatója az MCC-ben

Az 1100 oldalas kötet ötven szerzője Békés Mártontól Vecsei Miklósig, Böszörményi-Nagy Gergelytől L. Simon Lászlóig, Matolcsy Györgytől Mocsai Lajoson át Merkely Béláig fedi le a spektrumot. Az alkotók között ott van Hernádi Zsolt, Csák János és Navracsics Tibor, de Pokol Béla és Vitézy Dávid is – nem homogén kör, de valamilyen módon mindannyian beletartoznak a kormánypárt körüli szellemi hálózatba.

A szerzői gárdát Orbán Balázs szavai szerint az köti össze, hogy bár különbözőképpen gondolkodnak, képesek arra a vízióra, ami sorsfordító egy 21. századi sikeres Magyarország felépítésében. Eszerint ugyanis a Fidesz 2010-ben és a későbbi választásokon arra a radikális változásra kapott felhatalmazást, aminek a lényege a magyarok önbecsülésének és a szuverén Magyarország képének helyreállítása. A kulcs a skatulyákon, elvárásokon, nyugati modelleken túllépő gondolkodás, amit Lánczi szerint tehát többek között a határkerítés is szimbolizált, de Orbán Balázs ide sorolja a keleti vakcinák beszerzését is: „Ezt más országok nem merték meglepni, pedig egyértelmű, hogy ez lett volna az érdekük” – mondta a miniszterhelyettes, azt hangsúlyozva, hogy ehhez is stratégiai vízió kellett.

A nyugati elvárásokra gyakran fittyet hányó magyar kormányzati politika ugyan rengeteg kritikát kapott az elmúlt években, de mint az online könyvbemutatón is látszott, a Fidesz környékén ezt alapvetően sikernek látják vagy láttatják: annak visszaigazolásának, hogy 2010 óta a kormányzat önjáró, nem a rákényszeríteni kívánt általános nemzetközi modellek szerint cselekszik, és ezzel az ország szuverenitását erősíti.

A kötetet szerkesztő Mernyei Ákos (miniszteri biztos) szerint ennek esszenciája a 2010 előtti „merjünk kicsik lenni” szemlélettel való leszámolás, Lánczi pedig a szükségszerűnek láttatott nyugati modellektől való eltávolodás. A Corvinus rektora szerint amúgy sincs egyféle nyugati modell, hiába próbálják ezt elhitetni, különben is, aki a szükségszerűség szót gyakran használja, az szinte biztos, hogy marxista. „2010-ben volt jó pár felismerés, hogy min kell változtatni. Az egyik, hogy a gazdasági kényszer nem azt jelenti, hogy csak egyféleképpen lehet megszervezni egy országot. Az volt sok ember fejében, hogy lehet újra gondolkozni dogmamentesen a legfontosabb kérdéseinkről” – jellemezte azt, hogy mit értenek a Fidesz térfelén intellektuális nyitásnak.

Schmidt Mária az MCC könyvbemutatóján

Schmidt Mária a nemzeti szuverenitás és érdekérvényesítés erősítését leginkább Nyugat-Európával szemben emelte ki ezúttal is, amihez szerinte a közép-európai együttműködés a kulcs.

„Ez elképesztette a nyugatiakat, akik az oszd meg és uralkodj elvhez szoktak, ahhoz, hogy a térség országait egymás ellen hergelik”

– állította. A magyar kormány azonban az elmúlt években partnereket talált, és ma már csomó mindenben (a részletes felsorolás ezúttal elmaradt) jobban állunk, mint a nyugat-európai országok, akik ráültek az eredményeikre.

Cséfalvay Zoltán, az MCC műhelyvezetője (és volt államtitkár) szerint az Európai Unió is attól lenne rugalmasabb és életképesebb, ha többféle modellt versenyeztetne: „a szuverenitás ezért is nagyon fontos, hogy x ország máshogy tud reagálni”, és példaként az adóversenyt, valamint a médiapolitikát hozta fel, mondván: ugyanúgy nem kell összehangolt uniós médiaszabályozás, ahogy harmonizált adó sem.

A kormányközeli médiapolitika egy fokkal bővebb igazolását adta Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, a médiaháborúkra utalva. Szerinte a magyarországi médiahelyzetről szóló külföldi kritikák mögött is azt kell alapvetően nézni, hogy egy ország mennyire tudja szuverén módon szervezni a maga nyilvánosságát, márpedig sztenderd modellek a médiaszabályozásban sem működőképesek.

A részletekbe sajnos nem ment bele, de a kormányzati politikát szinte nemzetkarakterológiai szintre emelte: a nyilvánosság egy nemzet kultúrájában, történetében gyökerezik, és „a 2010 végén elfogadott magyar médiatörvények is a korábbi évszázadok organikus következményei” – mondta.

A magyar nyilvánosság világos értékrenden alapul, és ezt nem lehet az EU-ra vagy nemzetközi fórumokra bízni

– fejtette ki Koltay, aki egyébként 2010-től, amikortól a Fidesz alapvetően alakította át a magyar médiastruktúrát, 2019-ig volt a Médiatanács tagja. Bár ebben az időszakban a kormánykritikus sajtó tere jelentősen szűkült, a könyvbemutatón mondott szavai szerint Koltay számára alapvető érték a pluralizmus, igaz, ezt nem elsősorban a mostani időszak kapcsán hangsúlyozta. A rendszerváltás utáni nyilvánosság nem volt szuverén, nem lehetett mindent elmondani a nyilvánosságban – mondta a kilencvenes évek médiaviszonyairól. „Most azok mondják a médiaegyensúly varázsszót ezekben a vitákban, akik korábban azt egy csurkista-antallista retrográd szörnyűségnek bélyegezték, tehát a világ azért harminc év alatt Magyarországon is jelentősen átalakult. Ma ilyen értelemben Magyarország szuverén: mindenki elmondhatja, amit gondol” – mondta el Koltay az MCC-ben, mit gondol az elmondhatóságról.

„Valójában egy új morál kiépítése zajlik az elmúlt tíz évben”

– összegzett Lánczi András. A morális átalakulás lényege szerinte az egyéni felelősség erősödése: „először is, hogy mit tudsz tenni magadért és a közösségedért”. Arra, hogy ez a polgári ethosz hogyan is terjed már tíz éve mifelénk, és mik a konkrét megnyilvánulásai, nem tért ki, csak azt emelte ki, hogy erre a változásra 2010 után rá voltak kényszerítve az emberek, mert „simogatni az emberek buksiját nem lehet, lekopik az ilyesmi”. Az általa látott Magyarország mindenesetre ezen a fajta felelősségtudaton alapszik, nem úgy, mint hajdanán, az elmúlt tíz év előtti zavaros évtizedekben, amikor szerinte a posztkommunista szavazat azoktól jött, akik mindig várták az elosztásból, nyugdíjból – „adjátok, és majd adom a szavazatot”. Ilyen ma már Lánczi szerint egyáltalán nincs: a 2010 utáni alapvető erkölcsi átalakulás után ezekhez a dolgokhoz „minden ember már máshogy viszonyul”.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!