Direkt36: Akár 6 millió forintot is kereshet egy tanár majd a Fudan Egyetemen
2021. május 14. – 10:57
frissítve
A Direkt36 megszerzett egy előterjesztést, amit az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) a február 24-i kormányülés előtt készítettek a kínai Fudan Egyetemről. Ebben az áll, hogy Wang Yi kínai külügyminiszter 2019 júliusában két napot tárgyalt magyar politikai vezetőkkel Budapesten, ekkor dőlt el a sanghaji Fudan Egyetem budapesti kampuszának építése.
A dokumentum szerint kínai külügyminiszter azt is világossá tette, hogy a kampuszépítést rendkívül fontosnak tartja a kínai állam, a Budapest-Belgrád vasút építésével egyenértékűnek. A Direkt36 által megszerzett kormányzati dokumentumok szerint a Fudan magyar kirendeltsége tehetős külföldi diákokat megcélzó fizetős magánegyetem lesz.
Ezek a Direkt36-cikk főbb állításai:
- Az ITM háttérszámításai szerint az alapszakos tanulmányok 2,5 millió, a mesterszakosak 3,7 millió forintos éves tandíjjal indulnának, majd ezek még tovább emelkednének az évek során 3, illetve 4,4 millió forintra.
- A Fudan magas költségeit nemcsak a drága építkezés okozza, hanem a kiemelkedő oktatói fizetések is. Az ITM számításai szerint a Fudanon átlag havi 1,1 millió forinttól havi 6,3 millióig terjedne a munkatársak, tanárok fizetése. (Egy magyar állami egyetemen a közalkalmazotti bértábla szerint bruttó havi 221 és 587 ezer forint között mozognak a fizetések a tudományos segédmunkatárstól az egyetemi tanárig.)
- A kormányzatban komoly konfliktust szült az építkezés, és hogy a Fudan projekt lenyomta a kispénzű magyar diákoknak tervezett Diákváros koncepciót.
- Míg a majdani Fudan egyetemmel eredetileg azonos területre tervezett Diákváros városrész és környéke összesen 18 ezer magyar egyetemistának és lakásbérlőnek nyújtott volna lakhatást, a Fudan és a magyar kormány közti stratégiai megállapodás szerint a Fudan kampuszán még a kínai magánegyetem hallgatói közül is csak 2500-3000-nek elegendő kollégiumi hely épülne, amibe már az oktatók szálláshelyeit is beleszámították.
- Az ITM terveiből kiderül, hogy az egyetem kivitelezése és működtetése során a versenyeztetést szeretnék elkerülni. „A Fudan Hungary Egyetemet ugyanis egy vagyonkezelő alapítvány hozza majd létre, és a minisztériumi előterjesztés kimondja, hogy ennek vezető testületeiben sem a kínai, sem a magyar fél nem lehet többségben. A dokumentum azzal érvel, hogy amennyiben a magyar állam többségbe kerülne a fenntartó alapítvány vezetésében, akkor a Fudan Hungarynak a törvény szerint muszáj lenne közbeszerzési eljárásokat kiírnia” – fogalmaz a Direkt36 cikke.
- A Direkt36 megkereséseire semelyik érintett minisztérium és kormányzati szerv nem reagált.
A Telex korábbi cikkeit a kiemelt beruházásként kezelt budapesti Fudan Egyetemről itt találja.