Mi lesz a bírósági tárgyalások nyilvánosságával a járványügyi korlátok között?

2021. április 13. – 06:17

frissítve

Mi lesz a bírósági tárgyalások nyilvánosságával a járványügyi korlátok között?
A Mal-vezetők felülvizsgálati tárgyalásán a vörösiszap-perben a vádlott és védője a 2020. november 3-án, a Kúria tárgyalótermének monitorján – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Mi történik, hogy ha – koronavírus ide vagy oda – egy tárgyalást nem lehet elhalasztani? Hogy működik a távkapcsolás, és mik azok a helyzetek, amikor a telekommunikáció nem járható út? Lemaradhatunk fontos ügyek fontos vallomásairól a járványügyi védekezés miatt? Összeszedtük, hogy mennek a dolgok a bíróságokon a szigorított védekezés heteiben.

„A büntetőeljárás során feltárt tények a bíróság nyilvános ülésein, tárgyalásain megismerhetők”

– így zárta a Legfőbb Ügyészség március 2-án „Az un. csengeri örökösnő ügyéről” című sajtóközleményét, amelyben visszautasították azokat a – szerintük politikailag motivált – feltételezéseket, hogy törvénysértően vagy szakszerűtlenül jártak volna el a Fidesz-alelnök Kósa Lajos szerepe miatt nagy figyelmet kapott ügyben.

De a koronavírushoz a bíróságokon is alkalmazkodni kell, és ez némileg megbonyolítja a dolgokat.

Március 2-a lett volna az a nap, amikor kihallgatták volna a csengeri örökösnőként elhíresült P. Máriát a bíróságon, ám a kitűzött tárgyalás „a Mátészalkai Járásbíróság működésével kapcsolatos ok miatt” elmaradt. Ennek a hétnek, március első hetének a szombatján aztán megjelent „a veszélyhelyzet során érvényesülő” eljárásjogi intézkedésekről szóló kormányrendelet, ami a bírósági terveket is felülírta a járvány erősödő harmadik hulláma miatt.

A rendelet a büntetőügyeket illetően úgy rendelkezett, hogy a vádemelés után 2021. április 5-ét követő időpontra kell kitűzni, illetve elhalasztani a tárgyalásokat és nyilvános üléseket, „feltéve, hogy az eljárási cselekmény telekommunikációs eszköz útján nem tartható meg”. Azóta az április 5-i időpontot is kitolták már egy újabb rendelettel, a mostani állás szerint április 19. az új dátum.

Néha nem megoldás a halasztás

Tehát a fő szabály szerint a tárgyalásokat vagy április 19. utánra kell halasztani, vagy távol lévő résztvevőkkel, telekommunikációs úton kell megtartani. De néha egyik sem járható út.

Nyilvános felülvizsgálati tárgyalás a Kúrián a vörösiszap perben 2020. november 3-án, ahol a vádlottakat kivetítőn voltak jelen – Fotó: Huszti István / Telex

A rendelet azokkal az esetekkel tett kivételt, amikor „az eljárás célja a halasztás következtében meghiúsulna”. Hogy ez pontosan mikor van így, arra nincs kőbe vésett szabály.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) sajtóosztálya szerint az egyedi ügyekben „az adott ügyben eljáró bíróság kizárólagos kompetenciája” értelmezni és alkalmazni azokat a rendelkezéseket, hogy mely esetekben nem halasztható el egy eljárási cselekmény, illetve mely esetekben hiúsulna meg az eljárás célja a halasztás következtében.

Amióta március elején elrendelték a szigorított védekezést a bíróságokon, elmaradtak a sajtónak máskor heti rendszerességgel kiküldött tárgyalási jegyzékek, amelyekből tudni lehet, mikor, hol lesznek a sokakat érdeklő ügyek tárgyalásai. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) honlapján utoljára február 26-án tettek közzé ilyet.

Ki börtönben, ki irodában

Ítélkezés ugyanakkor – a kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően – ezekben a hetekben is zajlik, az ítéletekről közleményeket adnak ki. Elítéltek például internetes csalót Szombathelyen telekommunikációs eszközzel megtartott tárgyaláson, távmeghallgatással küldött jogerősen 7 és fél évre fegyházba a Kiskunhalasi Járásbíróság egy büntetett előéletű rablót.

A Szegedi Törvényszék sajtóosztálya március 31-én kiadott egy összefoglalót, amely szerint a szigorított védekezés időszakában „törvényszéki és járásbírósági szinten is több, összesen 81 olyan tárgyalást, nyilvános ülést tartott a bíróság, ahol a fogvatartott vádlott, a védő, az ügyész, esetleg tolmács jelenléte, vagy akár szakértő kihallgatása is telekommunikációs eszköz útján volt biztosított”. El is magyarázták, hogy ezt a gyakorlatban hogy kell elképzelni:

„Ilyen esetben a tárgyalóteremben kizárólag a bírói tanács tagjai, illetve az egyesbíró és a jegyzőkönyvvezető van jelen, míg a résztvevők elkülönített helyiségekből: a vádlott a büntetés-végrehajtási intézetből, más résztvevő pedig a saját irodájából jelentkezik be a bíróság élő videókapcsolatot biztosító kommunikációs rendszerébe. A tárgyalóteremben elhelyezett és a résztvevők saját monitorján is megjelenik valamennyi eljárási szereplő, így az elhangzottak mindenki számára megismerhetők, az eljárási szabályok maradéktalanul megtarthatók.”

Ki van még a monitor mögött?

Az OBH sajtóosztálya szerint alapvető, hogy telekommunikációs eszközt csak akkor alkalmaznak, ha a használat technikai feltételei biztosíthatók. A bíróság egyebekben a jogszabályi keretek között maga dönti el, hogy egy adott ügyben a büntetőügy jellegére, a kihallgatni kívánt személyek eljárásjogi pozíciójára, a résztvevők számára, a tervezett bizonyítási cselekményre (pl. szembesítés), illetve egyéb szempontokra tekintettel van-e lehetőség arra, hogy a tárgyalást telekommunikációs eszköz alkalmazásával tartsák meg, magyarázták.

Vannak olyan helyzetek, amikor a telekommunikáció nem igazán jó megoldás.

A képen Hatvani István védőügyvédje. Prisztás József meggyilkolásának ügyében Hatvani István ügyét a Fővárosi Ítélőtáblán tárgyalták újra 2021. február 9-én. Hatvani elkövetőként 15 évet ült a gyilkosságért, 2018-ban Jozef Rohac a börtönben bevallotta, hogy Prisztást ő ölte meg, ezután mentették fel Hatvanit első fokon – Fotó: Ajpek Orsi / Telex

A szegedi közlemény szerint például amikor tanút, vagy szabadlábon lévő vádlottat kell kihallgatni, a bíróság „jellemzően nem alkalmaz telekommunikációs eszközt”, mert „egyrészt nem várható el, hogy minden résztvevő rendelkezzen megfelelő informatikai háttérrel”, másrészt

a távolból nem lehet ellenőrizni, hogy ki van még ott esetleg a kihallgatandó ember mellett, márpedig így nem garantált, hogy a vallomást nem befolyásolja senki.

Plexi védőfalak, szigorú beléptetés, fertőtlenítés, távolságtartás, maszkviselés védi azokat, akik személyesen jelen kell legyenek.

Speciális titokszabály

Hogyan értesülhetnek az emberek a legszigorúbb járványügyi védekezés heteiben arról, mi történik a tárgyalótermekben, ha a sajtó nem mehet be? Megkérdeztük az OBH-t, megoldható-e például valamiféle élő közvetítés a tárgyalóteremből a távol lévő újságírók számára.

A veszélyhelyzetre hozott, úgynevezett kivezető törvény írt elő a nyilvánosság kizárására vonatkozó speciális szabályokat. Ha olyan a járványügyi helyzet, hogy a bíróság nem látogatható, a bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásról (vagy annak egy részéről) indokolt határozattal hivatalból kizárja. Ilyenkor még a tárgyaláson hozott határozatot is a nyilvánosság kizárásával hirdetik ki. A zárt tárgyalásról viszont készülhet hang-és képfelvétel. Ha maga a bíróság készít ilyet, akkor a másolatot nyolc napon belül elérhetővé kell tenni a terhelt és a védője számára. Ha a bíróság a maga részéről nem készít felvételt, akkor „a terhelt vagy a védő indítványára engedélyezni kell, hogy a nála levő elektronikus eszközt bekapcsolva a tárgyaláson történteket rögzítse”.

És ami a tárgyaláson történt – ha a személyes adatokra vigyáznak – kikerülhet a nyilvánosság elé. A kivezető törvénybe ugyanis beleírták, hogy

nem büntethető igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés miatt, aki a járványügyi helyzet miatt elrendelt zárt tárgyaláson elhangzottakat felfedi.

Egyébként pedig, ha nem rendelnek el zárt tárgyalást, a bíróságok a konkrét ügyekben a jogszabályi keretek között maguk határozhatják meg, hogy milyen formában biztosítják a nyilvánosságot a járvány alatt.

A csengeri örökösnő ügyében jelenleg az április 19. fordulópont utánra, április 28-ra van kitűzve tárgyalás, és az az ügyben illetékes, a Nyíregyházi Törvényszékhez tartozó sajtóosztály szerint előreláthatóan nyilvános lesz, a sajtónak előzetes regisztráció alapján lehetősége lesz részt venni a tárgyaláson. Ezen az április 28-i napon tanúkat nem terveznek meghallgatni, a vádlott maga pedig távmeghallgatás útján vesz majd részt a tárgyaláson.