Sportközpont helyett buszpályaudvar lesz a Déli régi sínjei helyén, a helyieket teljesen kiakasztotta a terv

Évek óta rendszeresen fel-felmerülő téma, hogy mi lesz a Déli pályaudvarral: hamarosan beszántják az egészet, vagy esetleg csak a rozsdaövezetként pangó üzemi területeit hasznosítják már végre. Utóbbira az előző, konkretizálódott terv az volt 2018-ban, hogy a Testnevelési Egyetem (TE) gigászi kampuszfejlesztési projektjét kiterjesztik a Mészáros utcával párhuzamos, használaton kívüli vasúti területre.

Már egészen konkrét elképzelések születtek arról, hogy a TE milyen – a diákságon felül a köz számára is nyitott – sport- és szabadidőközponttal készül erre a részre, olyannyira, hogy tervezésről szóló pályázatot is kiírták, a közbeszerzésen nyertest hirdettek.

A környéken lakók mindennek érthető módon nagyon örültek, egy zöldfelületekkel tarkított sportközpont és diákváros jóval vonzóbb látvány és funkció, mint a lassan enyésző vasúti üzemi terület. De múltak az évek, és hiába zajlott közben gőzerővel a TE kampuszépítkezése, a tervekből csak nem látszott semmi, mígnem

idén tavasszal egy teljesen új terv jött be a képbe: szabadidőközpont helyett buszpályaudvar lesz a sínek helyén.

Ezt már nem a TE, hanem az I. kerület tervezi megvalósítani, a párbeszédes V. Naszályi Márta által vezetett önkormányzat 15 évre venné bérbe a MÁV-tól a Mészáros utcával párhuzamos részt, hogy ezzel oldja meg a budai Vár évtizedes turistabusz-problémáját. Ennek azonban a környékbeliek már jóval kevésbé örülnek, a tervezett buszállomás ellen petíció, szórólapozás indult, az érintettek zaj- és légszennyezést, csökkenő ingatlanárakat vizionálnak, miközben a polgármester szerint kizárólag pozitív hozadéka lenne a létesítménynek a környék és a Vár vonatkozásában is.

Nagyszabású, sportos tervek

A kormány még 2016-ban döntött úgy, hogy a szóban forgó üzemi területen sport- és szabadidőközpont lesz. Az erről szóló kormányrendeletben arra kérték az emberi erőforrások miniszterét, hogy miután elkészültek a megfelelő hatástanulmányok, a tervezett városfejlesztés koncepcióját a Testnevelési Egyetem útján készítse el. 2018-ban aztán már arról érkeztek hírek, hogy a 980 millióért az M-Teampannon Építészmérnöki Kft. tervezheti meg a majdani TE-kampuszelemet.

Grandiózus és a mai látképet teljesen átalakító beruházásnak készült a sportközpont. A teljes tervezési terület 6 hektárt tett ki, ebből közel 13 ezer négyzetméter lett volna egy apartmanház jókora mélygarázzsal. Úgy volt, hogy lesz egy 6 ezer négyzetméteres jégcsarnok és egy 7 ezer négyzetméteres multifunkciós csarnok, valamint egy 1200 négyzetméteres golfgyakorlópálya. És teniszpályák, futókör, gyermeksípálya, falmászó központ is.

A környék lakói lelkesek voltak a fejlesztés miatt, arra számítottak, hogy a TE zöldíti majd a területet, felhúzza a lakásárakat, és felüljárókkal összeköttetést teremt az I. és a XII. kerületi oldal között.

Aztán jött a hideg zuhany, amikor idén tavasszal értesültek róla az I. kerületi önkormányzat kommunikációja révén, hogy valami teljesen más készül.

A vasúti körgyűrű miatt új ötlet jött a képbe

Az I. kerületnek ősidők óta gondja van azzal, ahogyan a turisták megközelítik a budai Várat. Békeidőben (mármint amikor nincs pandémiás helyzet) naponta közel 300 busz térül-fordul a Budapest egyik legfőbb látványosságát jelentő Vár irányába, teszi ezt mindössze néhány útvonalon: a leginkább terhelt a Hunyadi János út és a Palota út, főszezonban ezeken a vonalakon egymás után pöfögnek a hangos és büdös buszok a Vár központját lezáró sorompók irányába. A járművek többsége nem is egy, hanem két alkalommal megy fel-le, mert először felviszi a turistákat, akik kiszálltak és gyalog körbesétálnak, miközben a buszuk Dózsa György téren várakozik, majd később visszamegy értük. Ez a fokozott terhelés régóta zavarja már a helyieket és az önkormányzatot is, minimum a 2010-es évek eleje óta téma, hogy rendezni kellene a buszhelyzetet.

A Magyar Turisztikai Ügynökség 2016-ban olyan regisztrációs rendszert vezetett be, amely meghatározta, hogy a csoportoknak mikor kell megérkezniük. Az I. kerületi vezetés szerint ez módszer ugyan segített a buszkáoszon, de a fenntartása több százmillió forintba került, és óriási tumultust okozott. Adta magát a téma a 2019-es önkormányzati választási kampányban is, a végül polgármesteri széket szerző V. Naszályi Márta is programjába emelte a buszos tehermentesítést.

Az új önkormányzat egy évvel regnálása után rá is fordult a dologra, tavaly októberben a képviselő-testület megszavazta, hogy egy buszpályaudvar létrehozásával kezelik a gondokat. A területnek éppen azt a részt nézték ki, ahová korábban a TE-s szabadidőközpontot tervezte az állam, de fontos tudni, hogy nem kitúrásról van szó (ez furcsa is lenne tekintve, hogy a terület tulajdonosa és kezelője, a nemzeti vagyonkezelő illetve a MÁV is állami cégek):

mint megtudtuk, a kampuszbővítést egy távoli jövőbeli, esetleges vasúti fejlesztés lebegtetése lehetetlenítette el.

A Telex területtel kapcsolatos megkeresésére a TE titkársága azt a választ küldte, hogy amennyiben megvalósulna a Déli–Nyugati földalatti vasúti körgyűrű, egyedül ez a rész lenne alkalmas a vasúti és a metrószakasz összekapcsolására. „Amíg egy esetleg összeköttetés koncepciója nem készül el, addig a területet csak kisebb részben lehetne hasznosítani” – írták. Tehát mivel lehet, hogy valamikor lesz ott valami, és ha lesz, akkor még nem tudjuk, hogy mi hová kerül, nem érdemes ilyen nagyszabású infrastrukturális beruházást megvalósítani a területen. Akik a közpénzért aggódnak, azok megnyugtatására eláruljuk, hogy a szabadidőközpont egymilliárdos tervezési munkája szerencsére nem hever valahol egy asztalfiókban. Az erre kiírt közbeszerzés feltételes volt, és végül nem bízták meg a nyertes M-Teampannont a feladattal.

Ilyen lenne a pályaudvar

A Mészáros utcával párhuzamos szakasz tehát vagy marad úgy, ahogy most van, és pusztul csendben tovább, vagy valaki használja valamire addig is, ameddig kiderül, mik a távlati tervek. Az I. kerület a buszpályaudvarral az utóbbira tenne kísérletet, ha aláírják a megállapodást a MÁV-val (amire V. Naszályi Márta tájékoztatása szerint áprilisban sor kerülhet), 15 éves bérletre szerződnek. Az alku szerint a kerület havonta 2,5 millió forintos bérleti díjat fog fizetni a MÁV-nak, amit alacsony, akár 15 százalékos kihasználtság esetén is meghaladnak a bevételek. Így a polgármesteri hivatal számítása szerint a beruházás 2,5 év alatt megtérül.

Az ötlet még gyúrható stádiumban van, ugyanis nem zárult le a lakossági konzultáció, de a jelenlegi tervek alapján így nézne ki a buszparkoló:

• bejárata a Mol benzinkút felőli oldalon, kijárata a Shell benzinkút magasságában lenne, mindkét közúti csatlakozás a Mészáros utca felé nyílna;
• a sofőröket és az utasokat egy felújított, régi vasúti épület szolgálná ki (itt lennének a mosdók például);
• a parkoló két oldalát fasor határolná, és felhúznának egy zajvédő falat is.

A buszparkoló infrastruktúrája nem választható le a buszközlekedés és a turizmus átalakítását érintő tervekről. V. Naszályiék terve, hogy a közlekedésszabályozással rábírják a vendégeket, hogy a mostani átlag 47 percnél hosszabban maradjanak a Várban: mivel a buszparkolóban előre helyfoglalásos rendszer működne, és az elképzelés szerint csak hosszabb idősávokat lehetne lefoglalni, a turisták kénytelenek lennének tovább őgyelegni a környéken.

A cél, hogy ne csak egy halászbástyás szelfiből álljon az I. kerületi (illetve teljes budai oldali) turistaélmény, hanem akkor már ebédeljenek, vásároljanak is a Várban többen, ismerjék meg jobban a környéket.

Csobánczy Gábor alpolgármester az I. kerületi lapnak nyilatkozva azt mondta, a terv második ütemében a Várnegyedből és a Citadelláról teljesen kitiltanák a turistabuszokat. Ha valaki járművel szeretne eljutni ezekre a részekre, annak a tervben lévő új, elektromos kisbuszos körjáratot kellene igénybe vennie: ennek indulási helye ugyancsak a Mészáros utcai buszparkolónál lenne, de megállna a későbbiek során megépülő gellérthegyi siklónál, fölmenne a Citadellához, majd elhaladna a Várkert Bazár előtt, és a Hunyadi János utcán felkanyarodna a budai Várhoz, innen térne vissza a Mészáros utcába.

Óriási a népharag

Csakhogy a koncepcióval – illetve annak buszterminálos elemével – szemben olyan lakossági egységfront jött létre, amilyet ritkán látni: a környékbeli utcák – a TE-s tervek hallatán még elégedett – lakói meghökkentek tőle, hogy golfpálya és apartmanház helyett majd egy buszparkolót kell nézniük, és mindenféle rettenetes következményt vizionálnak.

A pályaudvar-ellenes kiállás hangadói sok más apróság mellett főként az alábbiaktól tartanak:

• összeomlik az amúgy is leterhelt környék közlekedése, és különben is nehéz megközelíteni busszal a terminált;
• kibírhatatlan zajszennyezés lesz a Mészáros utcában, a vasúti forgalmat bonyolító XII. kerületi oldalt pedig kívánják megvédeni a zajoktól;
• a Naphegyet várhatóan elárasztja a menekülő gépkocsiforgalom;
• az ingatlanárak 20-30 százalékos csökkenése várható;
• a Naphegy óvodáiban a gyerekek az udvaron benzingőzt szívnak majd.

Továbbá szerintük a tervezett terminál nem képes kezelni a 300 buszt, ami egy átlagos évben naponta felmegy Várba, hiszen a foglalásos rendszerben maximum 100 busz parkolós elhelyezésével lehetne számolni. Nem hisznek abban sem, hogy az elektromos körjárat életképes ötlet, szerintük lehetetlen megoldani néhány percenként a teljes busznyi ember le- és felszállását, továbbá nincs is hely az útvonalon akkora megállók kialakítására, ahol a sok várakozó elfér. Azt is kifogásolják, hogy ha a kerület maga venné meg a kisbuszokat, az 6-8 milliárd forintba kerülne.

Érdekeik képviseletére petíciót és saját honlapot indítottak, a környéken szórólapoznak, és a médiát is megkeresték. Álláspontjuk nem tűnik különösebben kompromisszumkésznek, ennek ellenére a polgármester szerint meg fognak tudni egyezni a lakókkal, és végül olyan megoldás születik, ami mindenki számára elfogadható.

Az érintettek kevésbé bizakodók: az első témában tartott online fogadóórán szerintük nem sikerült előbbre jutni, húsvét előtt írt nyílt levelükre máig nem kaptak választ, csak egy találkozó ígéretét lengette be nekik a kerület, írta a Telexnek a tiltakozás egyik szervezője.

V. Naszályi szerint minden jó lesz

Megkérdeztük V. Naszályi Mártát, hogy mit szólnak a heves ellenálláshoz, és terveznek-e változtatni a koncepción annak hatására. Az I. kerület polgármestere a Telexnek azt mondta, „teljesen természetes, hogy a fejlesztési hírekre riadalommal reagálnak az emberek, hiszen az elmúlt 11 évben azt szokták meg, hogy kérdés nélkül lenyomják a torkon a beruházásokat”, illetve hogy közölte, bizonyos szempontból még örül is a tiltakozásnak. „Pontosan ilyen kerület polgármestere szerettem volna lenni, ahol az emberek egymásra találnak, demokratikus, felelős állampolgárként viselkednek egy ügy mentén, ez egy fantasztikus dolog” – mondta.

Szerinte „ad absurdum” még az is elképzelhető, hogy ha tartós lesz a mostani tiltakozás, és nem sikerül kiegyezni a környékbeliekkel, akkor végül nem valósul meg a buszpályaudvar terve. De alapvetően nem számol ezzel, azt mondja, a lakossági egyeztetések során „olyanná fogják tenni a projektet, hogy mindenkinek jó legyen”. V. Naszályi egyébként nem osztja a lakók aggályait, szerinte azok nagyrészt félreértéseken alapulnak, amelyeket az önkormányzat igyekszik tisztázni. Arról is beszélt nekünk, hogy mivel ő is azon a környéken nőtt fel, és máig laknak rokonai a pályaudvar mellett, átérzi az aggodalmakat.

A polgármester azt mondta, valóban nem fog tudni kezelni 300 turistabuszt a pályaudvar, de pontosan az a cél, hogy ne is jöjjön ennyi:

a buszok napi száma nem egy adottság, módot kell találni azok visszaszorítására, illetve szétoszlatása a napon belül, és pontosan a parkoló a megfelelő eszköz erre szerintük. Úgy számolnak, maximális kihasználtság esetén inkább napi 100-150 járművel kell majd számolni az új rendben. A zaj- és légszennyezés kiküszöbölésére elégségesnek gondolják, ha meghatározzák, milyen típusú járművekkel lehet majd behajtani (csak bizonyos környezetvédelmi besorolás felett).

Kisbuszokat nem akar vásárolni a kerület, a körjárat üzemeltetését koncesszióba adnák (akár a BKV-nak), így ezzel a költséggel nem kell számolni, tudtuk meg. V. Naszályi azt is mondta, autós-buszos torlódásra, káoszra nem számít, sőt: úgy gondolják, hogy mivel a terminál plusz személyautó-forgalmat nem generál, éppen hogy kevésbé üti majd meg a környékbeli utcák forgalmát, mint tette volna azt a sport-szabadidőközpont. Vizsgálják azt is, hogy a projekt mellékvágányaként a Mészáros utcai Aldi által vonzott parkoló autók problémáját megoldják. A projekthez egyébként most készül még csak hatástanulmány és szimulációs vizsgálat, a kerület részéről azt ígérik, ha tényleg az jön ki, hogy nőne a zajszennyezés, kompenzálni fogják a lakókat (például lakásfelújítási támogatással, hogy ki tudják cserélni hangszigetelőre a nyílászárókat).

Az I. kerületi önkormányzat azt is gondolja, hogy a jelenlegi közlekedési problémák nagyobb része abból fakad, hogy a Lánchíd még járható autóval, így jókora átmenő forgalom zúdul a környékre: V. Naszályi szerint ezt a híd felújítása egy időre biztosan megoldja majd, ha pedig utána sem nyitják meg az autósok előtt, akkor hosszú távon is eltűnik a probléma: egy ilyen esetben realizálódhatna az a távlati terv, hogy a Krisztina térből egy kis városközpontot alakítsanak ki a mostani közlekedési csomópont jelleg helyett.